Fiús, sportosabb lányok, ti kinőttétek, értek titeket hasonló atrocitások? Tényleg ciki ez?

Nem ciki, amíg a "fiús" nem egyenlő a slampossal és nem hinném hogy nálad ez a helyzet. Szerintem nem kizárólag a magassarkú, miniruha egyenlő a nőiességgel. Sportosan is lehet valaki nőies, nem kell ahhoz feltétlen tapadós, túl csajos ruhákat hordani. Nyilván azért nem egy susogós naci, bő pólóval meg edzőcipővel, de egy farmer, valamilyen póló/ing is lehet nőies. Sokkal jobb szerintem, mintha egy miniruhában feszeng valaki és nem is tudja viselni!:)

(egyébként sokan kinövik, sokan nem, majd maximum "rákényszerülsz" és esetleg hozzászoksz, ha a munkahelyed megköveteli. Nővérem is így volt, mindig bő cuccok, aztán bankban kezdett dolgozni, ahol voltak ilyen téren követelmények és már tényleg megszerette ezeket a ruhákat. Nem azt mondom, hétvégén még mindig a farmer+póló a kedvence, de nem azok a nagyon "fiúsak")

Ha nem szeretnél változtatni akkor nem kell erőltetni, de ha te is hajlasz a nőiesedés felé akkor vannak köztes megoldások a tomboy és a cicababa közt :)

Nekem kifejezetten tetszik a szafari stílus, az is eléggé bő és egyszerűbb, természetes színekkel, mégis tud csajos lenni :)

Elegánsnak pedig nem csak tűsarkúban és koktélruhában lehet lenni :)

a túl elegáns, túl nőies cuccok nekem sem a világom, egyszerűen nem érzem jól magam bennük, nem is tudom úgy viselni őket mint egyes barátnőim, akiknek már gimis koruk óta csajos a stílusuk.

16 évesen akár fiúnak is eladhattam volna magam, klasszikus rocker voltam, annak minden velejárójával. anyám naponta kapott agyvérzést :D aztán ahogy nyitottam a fiúk felé, úgy finomodott a stílusom, megtaláltam az egyensúlyt, simán felveszek egy blézert, elegáns blúzt, de kizárólag lapos talpú, kényelmes cipőim vannak.

ilyesmi stílust képzelj el: [link]

lehet szemezgetni :) persze a fentiekből nekem sem mind jön be, de azért a többsége tükrözi a ruhatáramat :)

nem kell drasztikusan változtatni, az már nem te lennél, de nézz körbe a kicsit elegánsabb ruhák közt, biztosan találsz olyat, ami illik hozzád, és kényelmesen érzed magad bennük.

volt egy kedves barátnőm, akivel havonta nyakunkba vettük a várost, bejártuk a jó turikat, és segített nekem vagány darabokat választani. így szép lassan kialakult az egyéni öltözködési stílusom, és mára sokan megdicsérnek. persze ehhez nem árt egy adag ízlés, a megfelelően összeválogatott szett :)

Én kb. 14 éves koromig borzasztóan fiús voltam, sokszor tényleg fiúruhákat hordtam, de a lányos részlegen is olyanokat kerestem, ami inkább uniszexnek tűnt. A hajam hosszú volt és az arcom is lányos, ezeket leszámítva simán fiúnak néztek volna (néha tényleg annak néztek :D).

Középiskolába kerülve kezdett zavarni, hogy mennyire nem vagyok nőies, főleg mikor egyik osztálytársam be is szólt miatta, hogy így soha nem lesz barátom. Ez nagyon rosszul esett, de rájöttem hogy igaza van, melyik fiú akarna egy teljesen fiús stílusú lánnyal járni, főleg tinikorban? Ezért lassan, nagyon fokozatosan kezdtem áttérni a női darabokra - ezek sem voltak kivágott, nőies ruhák, de legalább már csak a női részlegről válogattam. :D Bekerültek a ruhatáramba a(z akkor divatos) trapéz farmerek, szűkebb, rövidebb pólók. Az első pár napban picit fura volt egy nőiesebb ruhadarab, de hamar megszoktam és megszerettem. Érettségi idején már nem lógtam ki a többiek közül, bár továbbra is az egyszerű, sportos, szolid stílust képviseltem (sportcipő + farmer + póló + egyszerűbb pulcsi).

A nagy változás nálam is akkor állt be, mikor komoly kapcsolatom lett, 20 évesen. Barátomnak nagyon tetszettem/tetszem a nőiesebb darabokban, és (gondolom ennek hatására) nekem is megtetszettek. Továbbra sem hordok kihívó, nagyon kivágott, merész darabokat, de sokkal nőiesebb lett a stílusom. A hajamat sem csak copfban hordom minden nap, ki merem engedni, stb. Szóval nekem ehhez az kellett, hogy a barátom bátorítson, és bókoljon. Korábban szerintem önbizalmam nem volt hozzá.

Sminkelni még nem kezdtem el, de ha így haladok, lehet hogy egyszer arra is sor kerül... :D

23/L