Hogy lehet egy világra és a komplett női nemre sértődött pasit úgy visszautasítani, hogy csupán a visszautasítás tényét ne vegye gőgös, turbófeminista, az elkorcsosult mai világ megnyilvánulásának értelmezhető, szörnyű gaztettnek?

Úgy hogy eljátszom a kattantat. Én is kaptam az ívet régebben rendesen, aztán rájöttem hogy amint komplett örültnek néznek már el is megy az ismerkedési kedvük és ők maguk menekülnek.

Erre több módszer van, a fura hangok kiadásától kezdve a szociopata acrkifejezéssel történő halálos fenyegetéseken keresztül, a hiperaktív mindentől boldog idiótán keresztül még sokáig lehetne folytatni a sort. Ha kevésbé akarod lejáratni magad esetleg kezd nagy lelkesedéssel mesélni a macskát alomrajárási szokásairól tuti koccol a pasi.

Rendben. Akkor tekintsünk el az "otromba" poénomtól és nézzük a kérdés lényegét.

Nyilván minden férfinak nehezére esik ha elutasításban részesül, ugyanakkor ha ezt nem tennétek meg, elég furcsa szituk alakulnának ki. Szerintem ha nem megy finoman, küldjétek el durván. Ha ő ezt feminista megnyilvánulásnak veszi, az ismét az ő gyengesége és nem pedig a tiétek. Ha pedig nem akarjátok megbántani, próbáljatok valami tipikus női praktikát bevetni. Lelkileg nem vagytok elég erősek egy ilyen kapcsolathoz, nem érzitek elég jónak magatokat hozzá, depresszióban szenvedtek, vagy ilyesmi... De én az egyenes útban hiszek és az őszinteségben. Ha fontosak vagytok az illető számára, meg kell, hogy értse, ha pedig nem, mit számít az ő által kreált vélemény utána. Ti tudjátok, hogy mennyit értek, így nem számíthat mások véleménye.