A férfiak miért nem értenek a szép szóból?

Már régebben is sokszor észrevettem, hogyha a férfiakkal megpróbálom kedvesen tudatni, hogy nem akarok velük ismerkedni, akkor nem értik meg és nem állnak le, ha meg elküldöm őket a fenébe, akkor persze én vagyok a bunkó p*csa/r*banc. Tegnap rám írt egy srác facebookon, hogy nagyon tetszek neki és szívesen megismerne. Erre én szépen leírtam neki, hogy bocsi, de barátom van. Sajnálkozott, aztán megkérdezte, hogy mióta, mondtam, hogy 3 éve. Azt is kérdezte, hogy de attól még beszélgethetünk, nem? Mire én mondtam, hogy nem igazán szoktam férfiakkal rendszeresen beszélni, egyrészt mert szinte csak nőkből áll a baráti köröm, másrészt mert a barátom nem örülne neki és fordított helyzetben én sem és remélem, megérti. Azt írta, hogy jaj persze, abszolút megérti, csak nagyon sajnálja, hogy foglalt vagyok, mert annyira megtetszettem neki, de nem akarna nekem rosszat semmiképp, úgyhogy néha akkor majd beszélünk. Ráhagytam, gondoltam, majd félévente ír egyszer, de nem, már rögtön ma írt, hogy mi újság. Pedig úgy tűnt, hogy megértette a dolgot, de ezek szerint nagyon nem. Ti hogy kezelitek az ilyet? Én nem akarok bunkó lenni, nem vagyok az a fajta, de tényleg nem akarom, hogy írogasson és már másoknál is tapasztaltam régen, hogy amég nem mondom azt, hogy nem vagyok rád kíváncsi, szállj le rólam, addig nem hagynak békén.