Van rá esély, hogy legyen köztünk valami? Normális dolog ez egyáltalán?

Ismerek egy férfit. Leginkább csak látásból, de gyakran találkozunk.

Sokkal idősebb nálam, bőven az apám lehetne. Először rá se néztem úgy, később összeakadt a szemünk, egyre jobban,és már ott tartok, hogy iszonyúan felizgat, mert ő is Úgy néz a szemembe. Tetszik nekem. Őrültség, de akkor is. És látom rajta, hogy én is neki.

Tudom, hogy ennek semmi jövője. De nem tudok tenni ellene..már nagyon kívánom. Mégis...ő a férfi. Mért nem szólít meg? Vagy már nagyon elszállt az agyam? Nem tudom, mit kéne tennem..engedni a vágyaimnak, vagy felpofozni magam?