Hogyan lehet feldolgozni azt a tényt, hogy soha nem voltam, és soha nem is leszek már az első partnere egy nőnek sem?

Én valahol örülök neki, hogy nem kellett szűz lánnyal csinálnom

Nem azt mondom, hogy nem lett volna hozzá türelmem, meg minden, csak úgy valahogy így jobb nekem, és tuti, hogy nem rontottam el egy lánynak se az első élményét

persze, jó lehet, meg minden, AMENNYIBEN, a nő képes lekommunikálni, hogy mi jó neki, na de a kérdésedre a válasz: Így jártál, vagy elfogadod, vagy sem.

Azért röhögnék ha emiatt depis lennél

Akkor a tizennégy-tizenöt évesek között keresgélj, talán összejön.

.

Én közel 5 évig hittem azt, hogy már sosem fogom elvenni egy lánynak sem a szüzességét.

21 évesen veszítettem el, de az első barátnőmnek is már többedik voltam. 25 évesen ismertem meg egy 20 éves szűz lányt és végül sikerült.

Amit mások is írtak igaz, hogy ez még később is megtörténhet, nem tudni mit hoz az élet.

Én sem voltam soha első partner senkinek, brühühühü. :) Komolyra fordítva, ne foglalkozz ilyenekkel, a szüzesség elvétele nem egy mérföldkő, amit minden pasinak meg kell élnie, nehogy már hiányként éld meg!

n36

7. Én ugyanezeket érzem/éreztem pontosan, amit te.

Jelenleg 26 éves vagyok és úgymond most élem ki magam illetve fogom még a következő néhány évben. Nagyon bennem van, hogy elszállt felettem a tizenéves korom, miközben a legjobb barátaimat is láttam akár kölcsönös, viszonzott tini szerelmeket átélni, akár össze-vissza kefélni (mindkettő jobb, mint a semmi) 15-16 éves korunktól kezdve.Kb. 14 éves koromtól vágytam a szerelemre, szexre, de csak 21 évesen sikerült először átélni ezeket, mert gátlásos voltam. (Nem a külsőmmel volt baj.)

Te később sem élted ki magad? 20 éves korod és a házasságod között? Azért az segíthet valamennyit, legalábbis nekem is segít, hogy most legalább vannak nők az életemben.