Ti hogy mondtátok el a szüleiteknek, hogy melegek vagytok?

Nálam az egyik nővérem kérdezett rá anno egy este... neki könnyek között elmondtam kerek perec, hogy meleg vagyok és több mint fél éve van barátom. Teljesen elítélő volt és egyből azzal jött, hogy meg kell változnom, mert ez nem normális. Azt mondta, hogy ez az egész egy átmeneti állapot és képes vagyok rajta változtatni csak akarni kell... Még aznap este rákényszerített, hogy apának is mondjam el. Apával a beszélgetésünk valahogy így kezdődött

Én: Van valami, amit nem tudsz rólam, de már egy ideje tervezem elmondani... Van tipped, hogy mi lehet az?

Ő: Húha.. csak nem meleg vagy?

Én: De igen... Meleg vagyok.

Itt a nővérem közbeszólt és közölte, hogy már barátom is van, akivel valószínűleg voltam is már együtt.

(hozzáteszem, hogy előtte már volt egy két éves kapcsolatom, amiről a család nem tudott és a mai napig nem is tud semmit)

Bár láttam apán, hogy kicsit mellbevágta a dolog, de nem is fogadta volna olyan rosszul, ha a nővérem - ügyeletes intrikusként - nem beszéli tele a fejét. Anyának is ő mondta el másnap... Hatalmas botrány kerekedett belőle, aminek az eredménye kvázi kitagadás lett.

Ettől függetlenül soha nem bántam meg, hogy elmondtam és ha úgy volna, újra megtenném. Legalább kiderült számomra, hogy mennyire számíthatok azokra az emberekre, akiket korábban évekig a családomnak hittem.

13-as: a szüleim és a nővérem vallási fanatisták (a Jehova tanúi nevű szektába tartoznak), úgyhogy gondoltam, hogy nem lesz egyszerű, de azt nem hittem volna, hogy szó szerint eldobnak maguktól és többé nem beszélünk egymással. Lassan két éve, hogy utoljára beszéltünk, mivel kijelentették, hogy ne keressem őket többé...

14-es: évek teltek el és nincs változás... azóta se ismerik a páromat, akivel azóta összeköltöztünk, eljegyeztük egymást, stb. Ha számukra egy vallási ideológia fontosabb, mint a saját gyermekük akkor részemről az, hogy egy család voltunk egy lezárt történet.

minds, hany eves voltal?

azert remélem, ez nagyon ritka...:(

én már felnottkent, külön élve hogyjottem rá, és mondtam el egyesével mindenkinek, nem annyira zavarta őket, bár édesapám gondolom nem örült.ot pár hétig szoktattam a témához, sztem sokat segített, hogy Alföldi, Kulka melegek, az ő köreiben ők a Rocksztarok.

Nomeg segített, h az egyik legjobb barátjának a fia is az, úgymond puritán a sracot(mar rég külföldön él, nem érdekelte mikor elmondtam neki)

De ezek bp.i értelmiségi családok, ahol a 60+os generáció sem kirekesztő, tipikusan. De úgy vettem észre, azert mas körökben sem az egyes embert, inkább a csoportot szemlélik negatívan.

Sejtették, mert már egyszer 11 éves koromban rajta kaptak amint anyám melltartóját próbálgatom.

Nem bántottak vagy ilyesmi...

16 évesen eléjük álltam és megmondtam és ők felsóhajtottak hogy végre coming out-tam.

Tök normális szüleim vannak, nagy szerencsém van velük.

Apám megkérdezte, hogy mikor akarok sexelni, és hogy ő úgy gondolja, hogy passzív vagyok/leszek és mondtam hogy ezt jól gondolja.

Megismerétk a pasimat és engedték, hogy nálunk aludjon.

A nagynémék egyszer ránk nyitottak a Balcsin és ők vidéki emberek alig pár éve történt és tök ki voltak akadva...nekik ez bűn, meg mindenféle baromságot összehordtak.

Nem is foglalkoztam velük meg a szüleim sem.