Szerintetek lenne értelme folytatnom? Esetleg van hozzá érzékem?

Régebben amikor még nem dolgoztam elkezdtem egy regényt írni,most a napi robot után annyira le vagyok merülve,hogy egyszerűen semmi energiám rá pedig nagyon élveztem az írást magát.A saját magam szórakoztatására kezdtem el.

Itt egy kis részlet belőle véleményezzétek.

Az ősi királyság legendája

Hajdanán sok ezer évvel ezelőtt Jarianium ,Yasted és Mogentiana egy hatalmas királyságot alkottak(ezt nevezzük az ősi királyságnak vagy a három királyságnak),melyen egy keménykezű,de igazságos király uralkodott. Halála előtt 3 fiára Pedorra,Christansonra és Talbotra osztotta fel birodalmát. A legidősebb fivér Pedor örökölte a birodalom Északi sík vidékét Jarianiumot, és jogot, hogy uralkodjon az ott élő embereken. Christanson a másod szülött fiú a szerződés értelmében megkapta Yasted erdővel borított területeit és a rajta élő parasztok felett, élet és halál urává vált a földjén. Talbot a legifjabb testvér az öröködési jog szerint Dél hegyvidékes területét Mogentianát kapta meg és felhatalmazást, hogy hatalmát gyakorolja az ott élő népeken.

Kezdetben minden rendben ment békében éltek egymás mellett, de az irigység korán felütötte rút fejét. Az évek múlásával a városok és a népesség növekedése miatt, egyre nagyobb szükség volt a másik ország kincseire. Szemet vetetek az uralkodók testvéreik királyságaira Jarianium nyersanyagokban gazdag vidékére,Yasted édesvízi folyóival határolt területére és Mogentiana aranyban dúskáló hegyeire. A fivérek kapzsisága nem ismert határokat, mindegyikük magának kívánta a három királyságot. Szívük megfeketedet, gonoszság és ármány lett rajtuk úrrá, egymás iránti gyűlölet költözött lelkükbe. A békés, nyugodt, idillikus életet felváltotta az embertelen háború, testvér fordult testvér ellen.