Mit ajánlanátok, mit olvassak?

Szia!

A korábbi ajánlatokhoz kapcsolódva ötletelek kicsit:

Erlend Loe: Naiv. Szuper /Norvég, inkább lassabb. Egy huszonéves srác keresi a helyét a világban - ő elmélkedik az életéről, motivációkról, de nem filozofikus hangvételű./

Ha ez tetszett - vagy ha nem, akkor pláne megérné a próbálkozást -, ajánlanám Erlend Loe többi könyvét is... Mondjuk a Dopplert leginkább.

M. Bulgakov: A Mester és Margarita /Hullámzó sodrású, meglehetősen elvont, három szálon futó cselekmény. Igazándiból ez olyan könyv, ami vagy elvarázsol, vagy viszonylag rövid időn belül lerakja az ember, de szerintem érdemes esélyt adni neki./

J. S. Foer: Rém hangosan és irtó közel /Lassabb sodrású, két szálon futó történet, de ha belelendülsz, szerintem visz magával. Alapvetően könnyen emészthető, de a téma nem könnyű./

Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót! /Szerintem lendületes regény, komoly témáról (rasszizmus,'30-as évek Amerika,) de könnyen befogadható, élvezetes stílusban./

Nagyon jó szívvel ajánlanám komoly témában még:

Robert Cormier: Én vagyok a hunyó! /Ifjúsági regényként lett ismert, de bőven lehet olvasni jóval idősebb korban is. Komoly téma, lassan bontakozik ki a nyomasztó történet, de szerintem nagyon jó. Érdemes elolvasni - nem is túl hosszú -, bár elég tömény./

Ha ez tetszett, akkor a Csokoládéháború vagy Az első halál után c. regényeit is ajánlanám. Az utóbbi talán túl lassú lenne elsőre, de ha már kaptál pozitív élményt az írótól, talán tetszhet az is.

Jodi Picoult: Házirend, Nővérem húga /komoly témákról ír, de nagyon könnyen, gyorsan olvashatóan. Nem állítom, hogy az irodalom csúcsa, de ha érdekes élethelyzetekről olvasnál nem túl bonyolult stílusban, akkor őt ajánlanám./

Reginald Rose: Tizenként dühös ember /Dráma, de szerintem nagyon könnyen olvasható, és elgondolkodtató a téma. 12 esküdtnek kell döntést hozni egy gyilkossági ügy vádlottjának bűnösségéről. Elsőre könnyűnek tűnik a döntés. Ha esetleg könyvben nem olvasnád el, a belőle készült 1957-es filmadaptáció is jól sikerült, de nekem a könyv kicsivel többet adott./

Joanne Harris: Csokoládé / Úgy rémlik - mert már régen olvastam -, inkább lassabb indulás után olvastatja magát. Nagyon más, mint a film, de szerintem sokkal jobb.../

Alex Garland: A Part /Néha lendületes, néha leül, de szerintem nem rossz. Szerintem jobb, mit a belőle készült film. A film emléknyoma bennem kiszínezte az olvasott helyszíneket, így jót tett, hogy korábban láttam, de jobbnak tartom a könyvet. Vannak ellenkező véleményt vallók, szóval eléggé egyénfüggő a tetszés./

Orson Scott Card: Végjáték /Olvasmányos sci-fi, kicsit lassabbnak tűnő indulással. A folytatásai filozofikusabban, de érdemes elolvasni azokat is. De ha mégsem, azért első kötet önmagában is élvezetes./

Ray Bradbury: Fahrenheti 451 /Azt hiszem inkább a lassabb történetek közé sorolnám, de ennek ellenére érdekes, izgalmas. Egy olyan világról szól, amiben a könyveket elégetik, mert veszélyesnek tartják az olvasott, gondolkodó embereket. A főszereplő annál a cégnél dolgozik, ami felkutatja azokat, akik könyveket rejtegetnek. Aztán találkozik más nézetekkel... Van min gondolkodni olvasás közben és utána is./