Mi az, ami a leginkább megfog egy ifjúsági regénybe?

Könyvtől függ. Egy kevésbé érdekes sztorit is el tud vinni a hátán egy érdekes és jól kidolgozott karakterbrigád, de azért fontos, hogy legyen valamiféle konfliktus.

A humor az n fundamentális eleme egy történetnek. Ha van benne, és nem erőltetett, illetve illik a sztori stílusához, akkor jó, de nem feltétlenül szükséges.

Az író stílusa ismét egy olyan dolog, ami nem meghatározott dolog. Annyi féle stílus van, ahány író, de egy nagyon borzalmas képességű alkotó egyébként érdekes történetét alig valaki bírná végigolvasni.

Amúgy a legmeghatározóbb dolog, ami pillanatok alatt el tudja dönteni, hogy örökre becsukom-e a kezemben tartott könyvet, az a helyesírás ill. nyelvhelyesség. Sajnos ezekbe te, kedves kérdező, nem jeleskedsz:

regényben*

íródott*

Nem* ezekben*

Elnézést, telefonról nehéz gépelni.

Előny, ha nem olyan sablonos, hajtépős a szerelmi szál, hogy a srác és a csaj legszívesebben megfojtaná egymást egy kanál vízben (plusz ha a srác nem egy agyatlan, önimádő, ultramenő, überlaza pénisz, a csaj meg nem egy talpraesettnek beállított, de közben beképzel, hisztis, észosztó vagina), 50 oldallal később meg már dúl a láv, mindegy, hogy két hete még a falra másztak egymástól, mert most aztán hú de szeretjük egymást. Szóval azt ki nem állhatom, amikor a két főszereplőnek indokolatlanul és drasztikusan megváltozik egymásról a véleménye annak ellenére, hogy azelőtt zsigerből utálták egymást, mert egyáltalán nem valósághű.

A megvalósítás is fontos. Például nagyon szeretem a túlélőjátékos, battle royale-animéket/könyveket, az Éhezők viadala mégsem jött be. A szereplőkhöz nem rudtam kötődni, a vége meg egyenesen fájt (El nem tudom képzelni, hogy több tíz év alatt egyszer sem fordult elő, hogy az összes versenyző meghalt az arénában. Ilyen nincs egy gyilkos játékban.)

Engem az fog meg, ha van valami realitása a dolognak. Ezen kívül függ még nagyon sok mindentől, amit így nem lehet megmondani, csak ha előttem van, akkor el tudom dönteni, hogy érdekel-e (gondolok itt a stílusra, a karakterekre, magára az alap konfliktusra, stb).

Egy dolog van, amitől azonnal teszem is vissza a könyvet a boltban/könyvtárban a polcra. Ha a főszereplő 16-17 éves, akkor viselkedjen is úgy, mint egy 16-17 éves. Láttam már nem egy olyan regényt, aminek a főszereplője elvben 16 volt, gyakorlatilag meg úgy viselkedett, gondolkodott és az érzelmi kompetenciája is pont olyan szinten volt, mint egy 12 évesnek. Engem ez nagyon tud bosszantani.