Mit kéne tennem ilyen helyzetben?

Sziasztok! Egy olyan problémával fordulnék hozzátok, amit sajnos nem tudok megoldani. Van egy barátnőm 10 éve, és pár hónapja vagyok együtt a párommal. A lényeg az, hogy mind a hárman egy iskolába járunk. Kezdetekben még négyen voltunk. A barátnőm és a párja (ő is az iskolába jár), és én és a párom. Így voltunk kettesével felosztva, mindenki a saját párjával foglalkozott, addig minden nagyon rózsaszínfelhő volt… csakhogy jött a sötétség, mégpedig az hogy a barátnőm elveszítette a párját. Nem volt könnyű kigyógyítani a depresszióból, de sikerült. Egészen az iskola utolsó napjáig (téli szünet előtt) minden nagyon jó volt, elment a barátnőm a nagyszüleihez, a párom pedig síelni, én otthon maradtam a családommal, téli szünetben beszélgettem a barátnőmmel is, és a párommal is, nagyon hiányoztak. A feketeleves csak ezután jött, mégpedig úgy hogy visszamentünk a suliba. Az egésznek az a lényege hogy hárman megyünk mindenhová, hárman csinálunk mindent, csakhogy általában én kiszorítottnak érzem magam ebből, mert én szeretnék kettesben lenni a párommal, amit örülök HA egyszer egy héten megtehetek. A barátnőmet nem akarom megbántani azzal, hogy, menjen el, hiszen akkor azt hinné, hogy elhanyagolom, de nagyon rossz érzés hogy ők ketten nagyon jól elvannak, én pedig nem tudok mit kezdeni a helyzettel, mert nevetnék velük, de úgyis csak egymással foglalkoznak. Nem vagyok féltékeny, örülök hogy jóba vannak egymással, de a párom részéről ezt nem tudom tolerálni. Tudom, hogy a párom szeret, de félek, hogy lassan a barátnőmet is ugyanúgy fogja, mivel én nem hiszek a fiú-lány barátságban. Tegnap beleégett a kép a fejembe, ahogy ülünk hárman a kanapén, a párom két oldalról mindkettőnk vállát átkarolja, a barátnőm lába a páromén van, és akkor megkérdezik, hogy mi bajom. Hát az a bajom hogy nagyon nem akarok önző lenni, de én ezt így nem bírom épp ésszel. Úgy gondolom, hogy a páromnak el kéne döntenie, hogy velem akar-e foglalkozni, vagy a barátnőmmel, és a barátnőmnek pedig megmondani, hogy szeretnék több időt kettesben tölteni a párommal, és egy kapcsolat két emberről szól, nem háromról. Csak ezt nem merem megmondani addig, amíg tisztában nem, vagyok azzal, hogy jól cselekszem-e így hát megkérdezlek titeket, hogy mit mondanátok/tennétek a helyemben? Köszönöm!