Tényleg jól döntöttem, hogy elutasítottam a folytatást? Szerintetek se lehetett volna ebből valódi kapcsolat?

Még idén májusban találkoztam egy közös ismerősi program alkalmával egy kedves lánnyal, akivel már akkor elég jól megismerkedtem. A későbbiekben is tartottuk a kapcsolatot, a nyáron négyszer találkoztunk is, és szép napokat töltöttünk együtt. Eddig minden csodálatosnak hangzik, de sajnos van két probléma is a helyzettel:

1., ez még a kisebb: több mint 200 km távolságra lakunk egymástól, így még a szünetben is csak ritkán tudtunk találkozni.

2., a nagyobb baj a kettőnk közötti korkülönbség: én már elmúltam 21 éves, ő még csak alig több 15-nél. Már az elején is elég soknak tűnt ez így, de a lány a kezdetektől fogva rajongott értem, és idővel én is eléggé megszerettem őt, de a családok (főleg az ő szülei) ezt azóta sem tudták így elfogadni, az apuka egyenesen eltiltotta tőlem.

Éppen ezek miatt jutottam arra az elhatározásra, hogy ebből sajnos nem lehet folytatás. Nekem is rettentő rossz érzés volt vele közölni ezt az egészet, főleg így nyár végén, de annyi minden hátráltatta már eddig is a kapcsolatunkat, hogy sajnos ezt így nem lehetett tartani tovább. Szerintetek jól döntöttem, tényleg nem lett volna ebből igazi párkapcsolat? Vagy én vagyok a világ legszerencsétlenebb embere, hogy ezt így lezártam? Nagyon sajnálom egyébként a lányt, tényleg látszott rajta az őszinte szerelem :(