Ti is éreztetek már így? Vagy csak én vagyok ilyen szerencsétlen? 😢

Nekem nagyon tetszik egy srác, csak sajnos átment másik suliba egy távolabbi városba. Mikor legutóbb láttuk egymást teljesen olyan jeleket küldött, amiből úgy éreztem, bejövök neki. Mosolygott, ő jott oda megszólítani, mindig figyelt engem, én is viszonoztam mert sokat mosolyogtam rá több úton jeleztem, hogy szabad a pálya. Most már távol van de lehet csak én vagyok ilyen hülye hogy azt remélem, hogy valaha találkozunk még...Facebookon bejelöltem ismerősnek, vissza is igazolt de nem visz rá a lélek hogy ráírjak egyszerűen nem merek...már új barátai vannak meg mit szólna ha egy lány akivel vagy 2 éve nem találkozott, random ráírna? Én már csak egy ismeretlennek számítok, esetleg látásból ismertnek maximum szerintem. Emellett még önbizalomhiányom is van sajnos. :( Nemrég tettem fel új képeket, azokat sem lájkolta miközben én szoktam az övét. Lehet, csak bemagyaráztam az eddigieket is magamnak...