Tudnátok nekem olyan ötleteket, amivel utcán/parkban/tömegközlekedési eszközön tudnék ismerkedni, leszólítani lányokat?

Egészen egyszerűen köszönsz neki,mosolyogsz,és megmondod neki,hogy nagyon csinos,és szép (lehetőleg emelj ki vmilyét,ami tényleg szép (lehetőleg ne a melleit,vagy a popsiját). Hívd el valahová. (Olyan helyre,ahová szívesen menne. Mondjuk suli vagy munka előtt,ha van ideje kávézni.

Fontos,hogy olyat szólíts le,akit nem zavarsz. Gondolok itt arra,hogy nem éppen a buszhoz fut,és te szaladsz utána,illetve mondjuk nem egy szórólapos csajt,mert őt le is cseszhetik,mert diskurálgat. Nézd a lány szemszögéből is a dolgokat. Menj oda olyanhoz,aki szinte kívánja,hogy odamenj. Látod,hogy magányos,unatkozik,sokára jön a busza stb.

Javaslom,mihamarabb győződj meg róla,hogy szingli, a kellemetlenségek elkerülése végett.

18F

Egyetértek az utolsóval,viszont szerintem ránézésre meg lehet mondani,hogy hogy fog reagálni,nyilván olyanhoz mész oda,akiből nem nézed ki,hogy kiröhög. Vagy mondjuk nem egy szupermodellnél próbálkozol,mert valószínűleg nap-mint-nap leszólítja valaki.

Ha meg bunkó,akkor annyit mondasz neki,hogy "Valamiért kedvesebbnek néztelek,ne haragudj." - és odébbálsz. Neki lesz kellemetlen érzés utána,ha már bunkózik :)

18F

Akik bunkón viselkednek, azok azért ilyenek, mert fogalmuk sincsen, hogy milyen nehéz ez az egész, és hogy ez egy kényszerhelyzet. Nem tudom, mit szólnának, ha nekik kéne ugyanezeket a dolgokat csinálni! El vannak kényeztetve, nekik semmit nem kell lépniük, aztán még lehet, hogy így is nevelték őket, akik ilyenek. Pedig pont a lányoktól, nőktől nem ezt várná az ember! Egyszerűen képtelen vagyok megérteni, hogy miért kell bunkón viselkedni valakivel, akivel nem is ismerik egymást, és normálisan odamegy, megszólítja, még ha nem is csak segítséget szeretne kérni valamiben, hanem ismerkedési szándékból.

Szerintem egy idegenről nem lehet semmit sem tudni előre, hogy hogyan fog reagálni. A bájos, kedves külső takarhat merőben más belső tulajdonságokat.

#6 : én alapból egy kedves, nyitott, barátkozós típus vagyok. Viszont annyit molesztáltak már az utcán (ami indult normális beszélgetéssel is), hogy már semmi bizalmam felétek. És erről se te, se én nem tehetek. Persze van olyan lány, aki az ilyen utcai molesztálós-követős-beszólogatós dolgot akár jó visszajelzésnek, bóknak veszi, de bennem undort, utálatot, és bizalmatlanságot keltett. Ha valaki leszólítana, próbálnék minél hamarabb szabadulni. (és ez nem hiszem, hogy alap esetben így lenne)

Tehát mégegyszer mondom: erről se te, se én nem tehetek.