A prímszámokkal kapcsolatosan kérdeznék?

" többiek közül egyedül #14-el kezdtem értekezni priviben."

Értem tehát aki úgy ír alá hogy "Egy matematikus" és előtte hozzá teszi hogy nem fogja ellopni az hitelesebb mint a többi hozzászóló és priviben kiadod neki a felfedezésed...

Ezt inkább nem kommentálnám tovább.

Ki használ már manapság DOS -t?

#28 válasza az eddigi legtöbb hasznos információt tartalmazó. Azzal tudsz valamit kezdeni...

Egy informatikus

Azt a mindenit!

Ennek a 3 szónak olyan nagyon sok köze nincs egymáshoz...

amúgy, ha számításokat akarsz programozni, akkor ezekből egyik sem az igazi, nézd meg inkább a koprocesszor működését.

Hát szó, ami szó: teszel is érte, hogy egészen hülyének nézzen téged mindenki!

De majd meglátjuk az eredményeidet.

Lesz meglepetés... vagy nem.

Addig meg akár mellőzhetnéd is a szájkaratét, unalmas.

> > Ki használ DOS-t?

> Aki szeretné a CPU órajelét maximálisan a saját céljaira használni, nem pedig megosztozni az operációs rendszer által szimultán futtatott szarokkal!

Egy Windows vagy egy Linux grafikus felülettel elviszi az CPU számítási kapacitásának… Mennyit? 2-3%-át maximum? Grafikus felület nélkül egy minimális telepítésű Linux – amin nem fut semmi extra daemon – meg a 0,1%-át (se)? Cserébe viszont – főleg Linux esetén – szanaszét optimalizált, az adott processzor minden tudását kihasználó segédprogramok és függvénykönyvtárak tömkelege áll rendelkezésedre. Nagyságrendileg gyorsabban megalkotható egy olyan program, ami több szálon végez matematikai műveleteket, akár a grafikus kártya jóval nagyobb számítási kapacitását is kiaknázva. Ehhez képest egy DOS-szal nyersz maximum 1% CPU időt, cserébe meg veszítesz rengeteg fejlesztési időt és a számítógép technikai képességeinek jelentős részét.

Nota bene az a progi, ami a fenti – második, #29-ben leírt, 72 számjegyű – összetett számot prímtényezőkre bontja 0,4-0,5 másodperc alatt, az történetesen böngészőben fut, kliens oldalon WebAssembly-ben lett megvalósítva. Kb. 16 kB a kód maga, bár ez jóval többet tud, mint egy szám faktorizálását, pl. képes kifejezéseket kiértékelni, legnagyobb közös osztót számolni, hatvány maradékot számolni, meg még egy raklap dolgot.

Nota bene 2.0: Egy C fordító ma olyan optimalizálási trükköket ismer, hogy az általa létrehozott gépi kód sokkal tömörebb és gyorsabb, mint egy átlagos képességű programozó által írt assembly nyelvből fordított kód. Nem véletlenül nem használnak ma már közvetlenül assembly-t, maximum nagyon speciális esetben. Nem remélem, hogy fejből vágnád i7-es processzor összes assembly utasítását, tudnád fejből, melyiket a legoptimálisabb használni adott számításnál, és valóban a legjobban tudnád optimalizálni a kódodat. Sokkal valószínűbb, hogy egy C-ből fordított program olyan gépi kódú utasításokkal jóval hatékonyabb kódot generál, amelyeket te nem hogy nem tudsz jól optimalizálni, de egyáltalán nem is ismersz.

Bizony jól mondja 2*Sü, a gépi kódban írás a legkevésbé hatékony módja a programozásnak. A munka oroszlánrészét a fordítók végzik már el (régóta).

Csak néhány területet tudok ahol még egyáltalán használják a gépi kódot. Ha valaki új operációs rendszert kezd készíteni az új kernelt ebben írja meg, és nagyjából ennyi ami szükséges ebből.

Esetleg még nagyon ritkán ott fordulhat elő ahol pl a GPU-t vagy egyéb perifériákat kell rábírni más számításokra mint amire valók. (Bitcoin bányászat pl. hmm ... ami mondjuk pont prímszámkeresés, de ezt a kérdező meg sem említette hogy erre használnád. Viszont erre is van nem assembly -s kivitelezési mód!)

"Majd te magad aláírod a kommentedet, hogy :" Egy informatikus"

Érzed a cinizmust a szavaimban?"

Hát ebben semmi cinikus nem volt. Ezzel "hitelesítettem" magam. Ha cinikus akartam volna lenni akkor azt írom "egy matematikus", de nem szeretek hazudni.

Legalább most már van első számú gyanúsított:

https://www.gyakorikerdesek.hu/kereses.php?keres=felt%C3%B6r..