Honnan van pénz a NASA-nak, ennyi felesleges Mars kisérletre, expedicióra, mikor úgysem lehet ott Emberi Lény?

#67

"Annyi, hogy rosszul emlékeztem, meg elírtam pár dolgot, ezért az adatok nem teljesen jók, de az elv a lényeg."

Párat?

"Azért itt van a visszaeső labda példája. Miért is esik vissza a súlytalanság állapotából?"

Mert a Föld gravitációja hat rá, és nincs megfelelő kerületi sebessége.

Két lehetőség van, ha feldobod:

1. Nem pont függőlegesen dobod (beleszámítva a Föld forgásából származó sebességvektort is). Ebben az eseben egy ellipszis pályára áll a labda a Föld középpontja körül. Persze a pálya csak elméleti, hiszen (hacsak nem vízszintesen dobod, legalább az első kozmikus sebességgel), akkor a pálya egy része a Föld felszíne alatt lesz. Mivel a dobás után nem hat rá erőhatás (temrészetesen a légkör közegellenállásán kívül, de az aligha segíti a geostacionárius pálya elérését, úgyhogy most eltekinthetünk tőle), ezért nem is fog a pályája megváltozni, egy esetleges gyorsító hatásig ezen a pályán marad. Azaz vissza fog esni.

A műholdak is úgy szokták elérni a geostacionárius pályát, hogy először egy átmeneti pályára állnak (GTO) - aminek a Föld távol pontja a geostac. pálya közelében van -, majd innen további gyorsulással (általában saját hajtóművekkel) érik el a végleges pályát. Ha csak fel kéne hajítani a műholdat, aligha vacakolnának ennyit.

[link]

2. Ha (a Föld forgását is beleszámítva) pontosan felfele hajítod a labdát, akkor nincs vízszintes (keringési irányú) komponense a sebességének, így sosem fog körpályára állni, hanem visszaesik (ha csak nem haladja meg a sebessége a második kozmikus sebességet, mert akkor meg elszáll a végtelenbe). Ez tulajdonképpen tekinthető úgy is, mint egy vételen excentricitású ellipszispálya.

"Ugyanis minél közelebb vannak a részecskék, annál nagyobb a gravitáció."

Maximum a gázfelhőn belül. Az objektumon kívül, a tömegközépponttól adott távolságra a gravitáció csak a tömegtől függ.

"És robbanással a gázt nem lehet úgy összenyomni, hogy attól elég sűrű legyen a gáz."

Már mihez? A gravitációhoz, vagy a fúzióhoz?

"A Földnél jó pár nappal rövidebb a téli szakasz, mint a nyári."

Momentán a Föld akkor van napközelben, amikor az északi féltekén tél van...

"Tanulva az előbbiekből, nem írok pontos számokat, de 7-14 nap a különbség."

Kb. 7,5 nappal több idő telik el a március napéjegyenlőségtől a szeptemberiig, mint a szeptembeitől a márciusiig.

Kb. [link]

#70

Éppen hogy nem! Ahogy leírtem: ha a felfele dobásnak van vízszintes komponense (a Föld forgását is beleszámítva), akkor ellipszis pályára áll (bár jó eséllyel akkor is becsapódik), ha nincs akkor függőlegesen felrepül, mejd vissza is esik. Így nem lehet elérni a geostacionárius pályát!!!

Kár, hogy a Kepler törvényeket belekevered, mert teljesen másra vonatkozik. A bolygó körüli pályán keringő testre zavaró erők hatnak, ezért nincs körpálya, de attól még a testre ható erők eredője nulla. Hogy is van Newton törvénye? Ha egy testre ható erők eredője nulla, akkor megtartja egyenes vonalú egyenletes mozgását. Ez működik körmozgásra is annyi változtatással, hogy az erők iránya változik.

1. ha nem függőlegesen dobod fel a labdát, abba ne menjünk bele, mert sok lehetőség lehet attól függően, milyen irányba dobod fel. Mondjuk azt nem tudom, hogy jön ki neked, hogy a pálya egy része a Föld felszíne alatt lesz, de hagyjuk. Ezzel ne foglalkozzunk, mert bonyolult. Persze feldobás után hat erő a labdára, mégpedig a gravitáció, ugyanis az fogja megállítani.

2. itt szerintem lehet nálad egy kis zavar az irányokkal. Az Egyenlítőnél dobjuk fel a labdát függőlegesen, máskülönben bonyolultabb lesz a dolog. A függőleges azt jelenti, hogy a Föld a viszonyítási alap, tehát folyamatosan lesz egy omega szögsebessége, ami állandó. Légkör természetesen nincs se más zavaró tényező. Aztán eléri a geostacionárius pályát és pont. Te ott tévedtél el, hogy egy repülővel kalkuláltál, ami az Egyenlítő felett nyugat fele repül 500 km/h sebességgel (remélem a sebességet és az irányt nagyjából most jól írtam). De nincs repülő, helyből dobjuk fel a labdát, tehát lesz egy állandó omega szögsebessége.

A labdára két ellentétes irányú erő hat. Az egyik a gravitáció, ami csökken a távolsággal. Illetve egy centrifugális erő a körpálya miatt, ami viszont a távolsággal növekszik. Amíg a gravitáció nagyobb, addig távolodik a Földtől, de persze csökkenő sebességgel. Aztán eljön az a pont, amikor már a két erő megegyezik, akkor fog a labda megállni.

Abban az esetben, ha a labdának nincs elegendő kezdősebessége, akkor a centrifugális erő soha nem lesz akkora, hogy legyőzze a gravitációt, ebben az esetben a labda visszaesik a Földre. Párszor lehet, hogy megkerüli, de egyenletesen gyorsulva eléri a Földet.

Ha megfelelő sebességgel dobod fel a labdát, akkor éppen geostacionárius pályán áll meg.

Ha kicsi a sebesség, akkor a szögsebesség növelésével Földközelben pályára állítható a labda, nagyobb sebességnél a szögsebességet csökkenteni kell. Persze ez csak egy labda, szóval csak a geostacionárius pályán áll meg.

És akkor tegyük bele a Kepler törvényt. Ettől a labda még egyensúlyban lesz, nem fog visszaesni, csak állandóan változik az omega szögsebesség. Tehát ha növekszik a gravitáció, csökken a távolság, akkor növekszik az omega is és vele együtt a centrifugális erő.

Egyébként nem azért, de a műsorszóró műholdak szerintem nem ellipszis pályán keringenek. Mindenesetre 2 fokos szögeltérés a megengedett, ha jól tudom.

Van olyan, hogy GTO, leginkább a légkör pályamódosító hatása miatt. De most nincs légkör, tehát a labda simán eljut a pályájára. Mondjuk a Holdon nincs légkör, vegyük úgy, mintha a Holdon dobtuk volna fel.

"Kár, hogy a Kepler törvényeket belekevered, mert teljesen másra vonatkozik."

Nem igaz.

"A bolygó körüli pályán keringő testre zavaró erők hatnak, ezért nincs körpálya"

Nem azért nincsen körpálya.

"Ha egy testre ható erők eredője nulla, akkor megtartja egyenes vonalú egyenletes mozgását. Ez működik körmozgásra is annyi változtatással, hogy az erők iránya változik."

Ennek az égvilágon semmmi értelme.

"Ezzel ne foglalkozzunk, mert bonyolult."

Azt látom.

"A függőleges azt jelenti, hogy a Föld a viszonyítási alap, tehát folyamatosan lesz egy omega szögsebessége, ami állandó."

Próbáltam kifejezni, mire gondolok, de úgy látom, nem ment át. Úgy értettem a függőleges felfele dobást, hogy kompenzáljuk a Föld forgását, tehát nincs szöksebesség. Minden más megegyezik az első esettel.

"Te ott tévedtél el, hogy egy repülővel kalkuláltál, ami az Egyenlítő felett nyugat fele repül 500 km/h sebességgel (remélem a sebességet és az irányt nagyjából most jól írtam)."

Nem azzal kalkuláltam, azzal kalkuláltam, hogy úgy dobjuk fel, hogy kompenzáljuk a Föld forgását. (Ez egyébként ugyanarra vezet, mint amit te írsz, bár a repülő sebessége legyen inkább 1600 km/h).

"Párszor lehet, hogy megkerüli, de egyenletesen gyorsulva eléri a Földet."

Hú, ezt azért levezethetnéd matematikailag, nagyon érdekelne!

"Ha megfelelő sebességgel dobod fel a labdát, akkor éppen geostacionárius pályán áll meg."

Te valamiért folyamatosan állandó szöksebességgel kalkulálsz, csak marhára nem lesz állandó a dobásnál. Ahogy a labda távolodik a Földtől, csökken a szöksebesség (hiszen nagobb a sugár, nagyobb a körpálya). És akkor még jön az, hogy az erő iránya a sebességhez képest nem állandó, hiszen elmozdulás van a Föld körül (ezért aalakul ki ellipszis pálya).

"Persze ez csak egy labda, szóval csak a geostacionárius pályán áll meg."

Mert ebből a szempontból mi a különbség szerinted egy labda és egy műhold között?????

". Tehát ha növekszik a gravitáció, csökken a távolság, akkor növekszik az omega is és vele együtt a centrifugális erő."

Tehát ellipszis pályán lesz. Ahogy megmondtam...

"Egyébként nem azért, de a műsorszóró műholdak szerintem nem ellipszis pályán keringenek. Mindenesetre 2 fokos szögeltérés a megengedett, ha jól tudom."

A geostacionárius műholdak körpályán keringenek, ami az ellipszis pálya egy speciális esete (0 excentricitás). Azt, hogy hogyan lehet ilyet kialakítani, leírtam. Nem úgy, hogy felhajítjuk a Föld felszínről.

"Van olyan, hogy GTO, leginkább a légkör pályamódosító hatása miatt."

Nem, nem amiatt van.

" Mondjuk a Holdon nincs légkör, vegyük úgy, mintha a Holdon dobtuk volna fel."

Ott sem tudnál egy tárgyat egyetlen hajítással "selenostacionárius" pályára állítani.

Jöjjön a gravitáció. Így néz ki a képlete:

[link]

Tehát benne van két tömeg és a kettő közti távolság. Az, hogy a két tömeg egy bolygó belsejében van, vagy kívül, az már teljesen mindegy. Mondjuk kiszámolhatjuk, hogy két vasgolyó mekkora gravitációs erővel vonzza egymást. Ettől még ott a Föld a saját gravitációjával. A Föld minden egyes pontja rendelkezik gravitációval. Ha kijelölsz egy pontot mondjuk a felszínen, akkor a Föld minden egyes pontja hat rá valamekkora gravitációs erővel. Az erőknek lesz egy eredője.

A felszínen az erők eredője sugár irányú és a Föld teljes gravitációja hat. A Föld középpontjában minden irányban ugyanannyi részecske van, így az erők kioltják egymást.

Jó, akkor vegyük azt, hogy a bolygó összemegy. A felszínen állunk. Mivel kisebb a bolygó, minden egyes részecske közelebb kerül. A képletben az r távolság értéke csökken. Így nagyobb erők fognak kijönni, aminek az eredője is nagyobb.

Remélem, ez így már érthető és logikus. Ezért kell a gázokat összepréselni. Persze a történetnek még itt nincs vége. Ugyanis az ember a gázról azt gondolná, hogy légnemű, de az űrben nem az. Eleve hideg van ami a gáz forráspontját lecsökkenti annyira, hogy folyékony lesz. A Jupiter gázai valójában óceánok, magas a forráspontjuk a nyomás miatt és hideg is van, ezért folyékonyak. Van persze légköre is, mint a Földnek, az valóban légnemű. A Napnál is ez van, csak rá kell nézni a sűrűségi adatokra. Persze lehet, hogy ez csak nekem fura, mert így még senki se mondta. A Nap gázai persze forróak, de a gravitáció miatt folyékonyak maradnak.

Egyébként a gáz nem is maradna egyben. A folyadék a súlytalanságban gömb alakot vesz fel, tehát megkapjuk a bolygókat és a Napot is, ha azok folékony állapotban vannak.

Amúgy most már tényleg érdekelne - csak hogy legyen mivel számolni: szerinted mekkora sebességgel kéne feldobni a labdát, hogy geostacionárius pályára álljon?

(A geostacionárius pálya sugara: 35 786 km.)

[link]

#74

"Az, hogy a két tömeg egy bolygó belsejében van, vagy kívül, az már teljesen mindegy."

Nem, mert az egyenlet szigorúan véve csak pontszerű testekre igaz. Idézet a linkedből:

"Szigorúan véve ez a törvény csak pontszerű objektumokra vonatkozik."

"Remélem, ez így már érthető és logikus."

Nem. Persze, pontosan a gázfelhő középpontjában 0 a gravitáció. (Már persze ha gömbszimmetrikus.) A többi pontján meg nem. Ha lemész a pincébe, attól nem szűnik meg a gravitáció.

"Ugyanis az ember a gázról azt gondolná, hogy légnemű, de az űrben nem az."

A gáz definíció szerint légnemű. 🤦‍♂️

"Ugyanis az ember a gázról azt gondolná, hogy légnemű, de az űrben nem az. Eleve hideg van ami a gáz forráspontját lecsökkenti annyira, hogy folyékony lesz."

Én sokmindent hallottam/olvastam életemben, de ekkora hülyeségre nem nagyon emlékszem. 🤦‍♂️🤦‍♂️🤦‍♂️ (Pici segítség: ha a forráspont lecsökken, akkor a folyadékból alacsonyabb hőfokon lesz gáz. Vákuumban konkrétan nem nagyon létezik olyan, hogy folyadék. (Legalábbis nem stabilan.))

"A Jupiter gázai valójában óceánok, magas a forráspontjuk a nyomás miatt és hideg is van, ezért folyékonyak."

Az előbb még az alacsony forráspont miatt lett a gázból folyadék. :D :D :D

"A Nap gázai persze forróak, de a gravitáció miatt folyékonyak maradnak."

A Nap belsejében az anyag plazma állapotban van. Talán még nem hallottál eddig róla, de az egy külön halmazállapot...

"A folyadék a súlytalanságban gömb alakot vesz fel, tehát megkapjuk a bolygókat és a Napot is, ha azok folékony állapotban vannak."

Szóval szerinted a felületi fezsültség tartja egyben a bolygókat és a Napot???????? 🤔🤔🤔🤔

Szerintem meglesz a hiba. Először azt hittem, külföldi vagy, azért írsz ilyen fura szavakat, hogy szöksebesség. Ilyen nincs, nem létezik, mert szögsebesség lesz az. Vagyis az omega. A felszínen ez adott, nem tudod kiküszöbölni. Nem tudod úgy felhajítani a labdát, hogy az egyik pillanatban van szögsebesség, a következőben pedig nincs. Változó szögsebességgel fel lehet dobni, (bár ebben sem vagyok biztos), de mivel nem a középpontból indulunk, ezért ez bonyolultabb. Ezt így ne feszegessük. De hogy te is értsd, a labdának van egy érintő irányú sebessége már a kezdeteknél. Mivel a felszínről indítjuk. Ez a sebesség tulajdonképpen növekedni fog, amíg a labda el nem éri a holtpontot. A sebesség azért növekszik, mert egyre nagyobb köröket ír le. Nagyobb kör ugyanannyi idő alatt nagyobb sebességet jelent. Érintő irányú sebességet.

Amit te szöksebességnek mondasz.

"Először azt hittem, külföldi vagy, azért írsz ilyen fura szavakat, hogy szöksebesség."

Hopp, ez ciki, tényleg elírtam többször is, elnézést! Mondjuk egy elírásban megtalálni a hibát! :D Természetesne szögsebességről van szó, sajnos fáradt vagyok.

"A felszínen ez adott, nem tudod kiküszöbölni."

De. Például úgy, ha mozogsz. Vagy a feldobott labda esetében úgy, hogy nem pont függőlegesen dobod fel.

"Nem tudod úgy felhajítani a labdát, hogy az egyik pillanatban van szögsebesség, a következőben pedig nincs."

Nem. De úgy igen, hogy a feldobás kezdetétől kezdve 0 a szögsebessége.

"Változó szögsebességgel fel lehet dobni, (bár ebben sem vagyok biztos), de mivel nem a középpontból indulunk, ezért ez bonyolultabb."

Foglamam csin, hogy ez mit jelent.

"De hogy te is értsd, a labdának van egy érintő irányú sebessége már a kezdeteknél."

Attól függ, hogy dobod fel. De leggyakrabban igen.

"Ez a sebesség tulajdonképpen növekedni fog"

Nem, nem fog. Miért is kéne növekednie?

"A sebesség azért növekszik, mert egyre nagyobb köröket ír le. "

És??? Ha futsz egy 100 méteres kört, aztán meg egy 1000 métereset, akkor nagyobb lesz a sebességed??

"Nagyobb kör ugyanannyi idő alatt nagyobb sebességet jelent."

Ja, csak miért is tenné meg ugyanannyi idő alatt. Ezt nem nagyon sikerült kifejtened.

Amúgy továbbra is várom, szerinted mekkora sbességgel kéne feldobni azt a alabdát?

"A gázok azért folyékonyak az űrben, mert hideg van."

A gázok nem folyékonyak űrben!!!! Akkor se, ha hideg van!!! Hányszor kell még elmondanom?????

"És emellett még a forráspontjuk is alacsony."

Attól pláne nem lesznek folyékonyak. Leírtam, hogy vákumban nincsnek folyadékok, erre te leírod újra, hogy folyékony...

"Oké, te is természetesnek vetted, hogy légnemű, akár én."

Ez most nem tudom, mire vonatkozik. Ha a Jupiterre, akkor köszönöm, én tisztában vagyok vele, hogy jelentős részét folyékony (esetleg fémes) hidrogén és hélium alktoja.

"Látom, ebbe is belekötsz, de emlékezz, még te írtad, hogy nem a légkör határán van a legnagyobb g érték. Mert a légkör gáz és emiatt könnyű, alig van tömege és gravitációja."

Annak, hogy nem a Föld felszínén a legnagyobb a gravitáció, semmi köze nincs a légkörhöz. Azért van, mert a Föld nem homogén, a magnak nagyobb a sűrűsége, mint a köpenynek és a kéregnek - ahogy már korábban is leírtam...