Mire jók az egyenletek tanulása? (középiskola)

Minden olyan dologban, aminek a matekhoz van köze. Szóval ha egyetemre mész, elég sok helyen van matek, ráadásul ált. az a szórótantárgy.

De hogy őszinte választ akarsz: mert benne van a tantervben. Általános műveltség része. Szükséges sok szakmához. Nem a tanárod találta ki, ne őt szapuld ezért. De a legfontosabb: azért mert egy-két osztálytársadnak biztos szüksége lesz rá, ha neked nem is. Ha nem tetszik a közoktatás, akkor irány a magántanár. Gondold el, egy reálosnak milyen szar verseket elemezni (tisztelet a kivételnek pl. nekem). Azt használod? Nem, de valaki biztos fogja.

az egyik legalapabb dolog nem csak a matekban, minden kicsit is reálos dologhoz. Ha az életben valamit fogsz használni a suliban tanult matekból, azt jó valószínűséggel valamilyen formájú egyenlet segítségével fogod csinálni. Általában a felmerülő egyszerűbb problémák, amiiket ki kell számolnod, felírhatók egyenletbe, és úgy megoldhatók.

Másik, hogy az egyenletek a matektanulás és vele együtt a gondolkodás egy új szintjét jelölik. Előtte kb. csak logikával csináltátok meg a feladatokat, mostantól kezdve van egy eszköz, amit meg kell tanulni megfelelően alkalmazni, de az addigi feladatokat nagyrészt sokkal gyorsabban, könnyebben és biztosabban lehet vele megoldani. Ez egy új fajta, rendszerezettebb gondolkodási sémára ösztönöz, erre tanít, aminek nem csak a matekban fogod hasznát venni.

Persze, tényleg hülyeség a matek. A hidak, házak akár össze is dőlhetnek....

Azért mert nemlátod az értelmét az egyenleteknek, igenis van neki;)

A csapból se folyna víz a hülye egyenletek nélkül.

Sőt semmi sem lenne. Nem lehetne semmitsem tervezni, jól megépíteni.

nem korai még ilyen fölényesen nyilatkozni az oktatás mai helyzetéről, ha ezek szerint még csak most tanuljátok az egyenleteket?

Meg úgy az egészet ledegradálni, ha még szemmel láthatóan nem is látod az egész lényegét?

Az egyenletek az eddigi matematikai tanulmányaidnak a teljesen természetes folyománya, egy szinttel magasabb továbbvitele. Erre a fogalomra vezettek rá eddig az olyan típusú kérdések, hogy ha A-nak kétszer annyi pénze van, mint Bnek, és összesen 30 forintjuk van, akkor mennyi pénze van Anak, vagy az egyenes/fordított arányosság, vagy ha mondjuk egy négyzetet akkorára növelek, hogy minden oldala kétszeresére nő, akkor hányszorosára nő a területe, az eddigi tanulmányaid mind természetes módon abba az irányba vittek, hogy rámutassanak, ezekben a feladatok megoldásában, kezelésében, jellegében mind van egy közös vonás, jellegzetesség, és valahogy egységesen írjuk már fel az ilyen típusú jelenségeket, kérdéseket, valahogy meg tudjuk ragadni azt a fajta közös vonást, amit ezek mind hordoznak.

Egyébként konkrét példa a használatukra: én soha a büdös életben nem tudtam megjegyezni szabályszerűen a százalékszámításnál, hogy akkor most mikor kell mit melyikkel osztani/szorozni, ha meg akarom tudni mondjuk., hogy minek az 12% volt a 342. Felírom egyenletként, átrendezem, és úgy máris tudom. Aránypárokkal dettó.

Ez személyes példa, de a való életből számtalan ilyennel találkozhatsz még: pl. ha megadóztatják a minimálbért, mennyivel kell növekednie a bruttó béremnek, hogy ugyanannyit kapjak kézhez? Mikor járok jobban, ha lekötöm a pénzem a bankban, vagy ha valami másféleképpen fektetem be? Ha mondjuk büfét szeretnék nyitni, akkor kb. legalább meg tudjam mondani, hogy mennyi időre elég a pénzem, amíg bejáratom a helyet, és kb. mennyit kell naponta forgalmaznom, hogy tudjam belőle fizetni a rezsit?

Az egyenletek megtanulása az ilyen hétköznapi példák magabiztos kiszámolásának alapja. Nem csak maga a módszer miatt, hanem a képesség miatt is, hogy tudd, hogyan kell egy ilyennek nekiállni.

"vagyis a régebben élt matematikusok (ókor, középkor)

szal azt a kutató gondolatmenetet kellene kialakítani mint ami nekik volt."

Pontosan azoknak a régebben élt matematikusoknak a kutató gondolatmenetének a letisztult változata és eredménye az, amit ma egyenletnek hívunk. Már az ókori görögök is használtak egyenleteket, ez az egyik alap eszköze és gondolati építőköve annak, amit te kutató gondolatmenetként áhítasz.

Az ókori görög matematikusok több ezer évvel ezelőtt többet tudtak matematikából, mint te érettségikor fogsz, annak a "kutató gondolatmenetnek" az alapja volt az a széles ismeret és az alap hozzáállás, hogy minél több matematikai eszközzel legyenek tisztában, hiszen csak úgy tudok kutatni.

Az a fajta hozzáállás, hogy fújj, nem szeretem az egyenleteket, miért tanulunk ilyen baromságokat, az minden csak nem "kutató gondolatmenet".