Az ókorban, középkorban milyen sebesseggel terjedt az információ?

Általános esetekben kb. egy lovasfutár sebessége volt a maximum.

Bár kivételesen fontos közigazgatási pontok közt néhol kiépítettek optikai üzenetküldő toronyhálózatokat, melyeken keresztül akár tízszer gyorsabban is elküldhették a rövid de fontos üzeneteket.

Az információ maximális terjedési sebessége kb a lovasfutár sebessége volt, de az nem azt jelenti, hogy az információról a tömeg is értesült.

Konkrét példák vannak, és már nem is a középkorból.

Az egyik mondjuk össze is köti a középkort az újkorral: Kolumbusz esete.

1492-ben azért indul nyugatra, hogy az iszlám területeket elkerülve Indiába hajózzon, és 1506-ban abban a tudatban halt meg, hogy Indiába jutott el.

Amerigo Vespucci már 1502-ben határozottan leírta, hogy a Kolumbusz által felfedezett terület nem India, ő Újvilágnak nevezi, később róla nevezik el Amerikának, de a kérdés szempontjából a lényeg, hogy Kolumbusz 4 év alatt sem értesült Amerigo leírásairól.

Kolumbusz ugyan soha nem járt a kontinensen a Nagy-Antillák, Kuba, Haiti szigetvilágát fedezte fel, de őt követve rövid idő alatt több felfedező is útra kelt, újabb területeket fedeztek fel, de az információ áramlás, csere nagyon lassú volt.

Az Újvilágból Európába hozott ehető növényeket is sokáig mérgezőnek gondolták, ritka, dísznövényként kezelték.

A 2-es vicces volt :) nem kell lepontozni.

3/ A negyedik bekezdés nem igazán pontos, mivel több újabb kutatás szerint is sejtették az amerikai kontinens létét (nem linkelek, utánanézhető).

És amúgy egy hír nem ismerete akár az ókorban, akár a középkorban az nem jelenti a hírek terjedésének sebességét. Ma például egy másodperc a hírek Kínából, de aki nem olvassa a kínai híreseményeket, az még évek múlva sem fogja tudni azt, hogy mi történt a múlt évben Kínában. Szóval ez téves érvelés és tudom, hogy ilyenekkel tele az internet, szóval nyilvánvalóan fel is vagy mentve, de érdemes mindig újra tanulmányozni amit olvasunk. Ha már történelem, akkor legyen széleskörű, pontos és logikus a tematikában.

És javítsunk egy másik közkeletű félreértést Amerika "felfedezésének" kapcsán. Mint a szintén sokszor felhozott "De Columbus nem járt az Egyesült Államok területén, csak a Bahamákon, Haiti és Kuba területén.".A "felfedezés" szempontjából viszont az emlegetett Bahamák, Kuba és Haiti is az amerikai kontinenshez tartozik, tehát járt az amerikai kontinensen. Nyilván nem járt az Egyesült Államok területén, de nem lehetünk USA centrikusak a kérdésben.

( [link] )

( [link] )

A 2 hónapnyi az kb helyes is, de az már a Római Birodalom legtúlsó csükére igaz. A futárszolgálatukat "cursus publicus"-nak nevezték és a feljegyzések szerint 50km/nap sebességgel haladtak. Hajózási szakaszokon már 80 km/nap.

( [link] )

"50km/nap" - Ez nekem nagyon kevésnek tűnik. Ennyit egy ember gyalog megtesz, persze nem hosszútávon. És a lovak vágtathattak, cserélhették is őket, ha ki volt építve a hálózat, bár nem tudom, hogy mikor milyen minőségű hírvivő hálózatok voltak.

(Ez az első hozzászólásom.)

Az ókorban általában véve is, és nyilván a felhozott Római Birodalomból is ismert, hogy lovasfutárok vitték a híreket, és ha sürgős volt, akkor váltott lovakkal. Ha nem siettek "lóhalálában", mint ahogy az idevágó mondás is tartja, akkor pihenőket is tartottak, amikre meghatározott helyeken volt lehetőségük, ott volt víz és élelmiszer, tudtak aludni és akár lovat is cserélni egy pihent lóra, és voltak akár váltó futárok is. A hírvivők mehettek gyalog, lovon és hajókkal is, és számított a hír sürgőssége is. Ha ráért, akkor csak gyalogos futárok vitték a hírt. Még olyan ókori beszámolóról is lehet tudni, hogy a hír egyszerűen nem érkezett meg, nem tudni miért, talán út közben a hírvivőt kirabolták és megölték, vagy megbízhatatlan volt és úgy közben valahol megházasodott és letelepedett (jó ez vicc volt, de akár még az is lehetséges...).

Az ókorban a hírek többnyire nagyjából napi 80 km-rel haladtak többnyire. Az már más, hogy mennyire sürgős híreket vittek és mennyire siettek is vele. Van konkrét eset, amikor bizonyos hír, kicsit több mint egy hónap alatt jutott el Rómából Egyiptomba, ami nagyjából napi 100 km.

Julius Caesar halálhíre Kínába igazából viszonylag pontosan is számolható, már ha a hírvivő futár azonnal indult volna, és miért is indult volna, de ezt most félre tehető, mint konkrétum. Viszont jól számolható alapvetően.

Julius Caesar ie. 44-ben halt meg. Ugyanabban az időben Kínában a Han Yuan-ti (ie. 75-33) uralkodott a Han-dinasztiából és a dinasztia fővárosa akkor Csangan (Changan) volt. Ez annyiban számít, hogy a Han főváros inkább Kína keleti oldalán volt, tehát a távolabbi területén. Szóval van egy elég konkrét távolság.

A Han főváros Csangan mai neve Hszian (Xi'an) és megnézve google térképen Róma és Xi'an között a távolság (nem légvonalban), nagyjából 8 900 km. A napi 80 km-rel számolva az út 111 nap lehetett, ami 3,7 hónap, a gyakorlatban talán felkerekíthetjük 4 hónapra. De ez inkább a lehetséges és kétlem, hogy lett volna bármi amivel ennyire siettek volna Európából Kínába és kétlem, hogy Kínában amúgy is annyira fontos lett volna Julius Caesar.

A váltott lovakkal megtehető maximális sebességről nem tudom, hogy lenne információk jelenleg, de az tény, hogy inkább a szervezésen múlik és nem a korabeli képességeken. A maximum a ló maximális sebessége és az 70 km/h. Ekkora sebességet persze a ló sem tud hosszútávon tartani, hanem az inkább 30 km/h. Tehát ilyen gyorsasággal és nyilván váltott lovakkal és váltott futárokkal, éjjel és nappal haladva a napi megtehető távolság 720 km. Ez a kérdésbeli Rómától egész Kína keleti tartományába csak 12 nap lenne, ami gyakorlatias felfelé kerekítéssel akár 3 hétnek mondható.

A napi kb 700 km-re nincs adatunk, de a perzsák hírvivői napi nagyjából 380 km-t megtettek szükség esetén, Hérodotosz szerint esőben, hóban, hőségben, és éjjel és nappal is úton voltak. A Perzsa Birodalom futárszolgatata a "Királyi út" (Persian Royal Road) amihez itt van link, ha belenéznél.

( [link] )

( [link] )

Az ókorban Európa és Ázsia között a kereskedelem folyamatos volt, az ismert nevén selyemúton, ami lényegében azért elég sok út hálózatából állt és ahol a selymen kívül még nagyjából bármit szállítottak a különféle szárazföldi és vizi útvonalakon. Még híreket és mindenféle ismereteket is, de az lényegében azért áruszállítás volt és lassabb, mint a korabeli gyorsfutárok.

[link]