Kezdőoldal » Tudományok » Egyéb kérdések » Miért van az, hogy nagyjából...

Miért van az, hogy nagyjából egyenlő a nők és férfiak száma a világon?

Figyelt kérdés
Arra gondolok,hogy ha egy férfi egy nap képes több nőt is megtermékenyíteni,egy nő pedig egyszerre csak egy férfitól tud teherbe esni,akkor miért van az,hogy kb. ugyanannyi van belőlük.....miért nincs akkor sokkal több nő,mint férfi?Ha egy átlag férfi naponta mondjuk képes 4-5 nőt megtermékenyíteni(egy nő meg csak egytől tud teherbe esni),akkor miért nem alakult ki az,hogy az embereknek mondjuk négyötöde vagy öthatoda nő legyen?

2017. jún. 3. 15:13
1 2
 1/18 anonim ***** válasza:
37%

Mert nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos. Ha nagyon kevés a férfi, akkor a nők nem tudnak válogatni köztük, és mindenki tovább adhatja az elcseszett gyenge génjeit. Már evolúciós szempontból. Ha viszont túl sok a férfi, akkor a túlzott versengés lesz rossz. Van ennek egy egyensúlya, ami elég közel van 1:1 arányhoz. És mivel a természet nem szeret bonyolítani, ha nem muszáj maradt ez. Mivel elég egyszerű megcsinálni biokémiailag, és az ideális csak kicsit térne el tőle.

(nem értek hozzá, csak logikából)

2017. jún. 3. 15:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/18 Ozmium42 ***** válasza:
79%

Te mit szívtál? :D


A nemet az dönti el, hogy XX vagy XY kromoszómád van. A petesejt és hímivarsejt is egyetlen nemi kromoszómát hordoz, ez a petesjtben mindig X, a hímivarsejtben pedig vagy X, vagy Y. Ez véletlenszerűen dől el, ezért egy adag ondóban, ami tízmillió számra tartalmaz hímivarsejteket, statisztikai okból a fele hímivarsejtben X van, a felében Y. Attól függően, hogy végül melyik termékenyíti meg a petesejtet, kialakul az XX vagy XY párosítás, és mindkettőnek 50-50% a valószínűsége.


Amit a leírásban írtál egy értelmetlen ostobaság. Hogy ki kitől esik teherbe meg hányszor, annak a nemek kialakulásához semmi köze. Mindig 1 nő esik teherbe, és mindig 1 férfitól.

2017. jún. 3. 15:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/18 anonim ***** válasza:
100%

Ozmium


A lényeg az, hogy ha van 6 embered, és abból 3 férfi 3 nő, akkor max 3 gyerekük lehet. De ha 1 férfi 5 nő, akkor lehet 5 gyerekük. Ami evolúciósan kedvezőbb. Szóval ha kialakul egy mutáció, ami több nőt eredményez, akkor annak nem kéne-e elterjednie? Szerintem teljesen jó kérdés.

2017. jún. 3. 15:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/18 Ozmium42 ***** válasza:
Az emberi evolúcióban sosem volt a túlélés záloga, hogy nagyon sok gyerek szülessen. Azt fel is kell nevelni, és az embergyerek sok-sok évig teljesen életképtelen. Egy olyan törzs, amiben van 3 férfi, 3 nő, meg 3 gyerek (+ ikrek, + idősebb gyerekek), még mindig életképesebb, mint ahol van 1 férfi, 5 nő, meg egy seregnyi gyerek.
2017. jún. 3. 15:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/18 anonim ***** válasza:
79%
Igen, az ember szélsőségesen altriciális, nálunk magyarázható ezzel a nemek aránya, de az állatoknál is 50-50% körül alakul, beleértve a precociális fajokat is, tehát más magyarázatnak kell lennie, hogy miért nem kedvezőbb a fajfenntartás szempontjából a több nőstény (legalább mondjuk 33-66% arányban).
2017. jún. 3. 16:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/18 aperitif ***** válasza:

Érdekes kérdés.

Az, hogy ugyan annyi nőivarú egyed születik, mint hím, az gondolom egyértelmű, azért, mert az X és Y kromoszómát tartalmazó spermiumok egyenlő arányban vannak, hiszen osztódnak.

Hogy hány hím, illetve nőstény marad életben, az már más kérdés. Mi van azokkal az állatokkal, amelyek háremet tartanak? Oroszlánokra, fókákra gondolok. Nem tudom biztosan, de azt gyanítom, hogy ott például sokkal több nőivarú egyed van életben szaporodóképes felnőtt korukban. A magányosan kóborló hímek sokkal sérülékenyebbek, mint a falkában élők, és az egymással vívott küzdelem is rendesen megtizedeli őket. Végül valahol kiegyenlítődik.

Megjegyzem az ember gyereke is sokkal sérülékenyebb, halandóbb, ha fiú, mint ha lánynak születik. Na meg ha a poligám társadalmakra gondolok, az is azért alakulhatott ki, mert a folyamatos csatározások miatt sokkal több nő maradt életben, mint férfi.

2017. jún. 3. 17:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/18 sadam87 ***** válasza:
100%

A nemek aránya nem csak az embernél, hanem (mint Talintulli is rámutatott) a legtöbb ivarosan szaporodó fajnál is 50-50 %. Olyan fajoknál is hasonló az arány, amelyek háremet tartanak, és így a hímeknek csak egy kis része tud szaporodni (pl. szarvasok). Így önmagában amit Ozmium42 ír, az nem elég a jelenség magyarázatához, bár segítheti az arány fenntartását.

Az arány magyarázatához először is azt kell észrevenni, hogy a szelekció nem faj szinten működik. A legalapvetőbb szelekciós szint az egyed (bár vannak más szintek is: gén, csoport, ...), így lehetőleg ezen a szinten kell magyarázni az arány kialakulását és nem fajszinten. Magyarázatot pedig a Fischer-elv ad.

Tegyük fel, hogy egy populációban sokkal több a hím, mint a nőstény. Ekkor nyilván egy hímnek átlagosan több utódja lesz, mint egy nősténynek. Ez azt jelenti, hogy azoknak az egyeknek lesz nagyobb a rátermettsége, amelyek több hím utódot tudnak létrehozni. Így ezek az egyedek terjednek el a populációban amelyeknek több hím utódja van, emiatt viszont növekedni fog a hímek aránya. Könnyen belátható, hogy hím utódokat szülni addig lesz előnyösebb, amíg el nem érjük az 50-50 %-ot.

Bővebben:

[link]


Vannak olyan fajok is, ahol a nemek aránya nem 50-50 %. Ilyenek például az euszociális hártyásszárnyú rovarok (méhek, hangyák, darazsak), ezeknél viszont a különleges (haplodiplonta) nem meghatározással jól magyarázható az eltérés.


#2

"Ez véletlenszerűen dől el, ezért egy adag ondóban, ami tízmillió számra tartalmaz hímivarsejteket, statisztikai okból a fele hímivarsejtben X van, a felében Y. Attól függően, hogy végül melyik termékenyíti meg a petesejtet, kialakul az XX vagy XY párosítás, és mindkettőnek 50-50% a valószínűsége."

Ez alapmodellnek nagyon jó, de sok mindent nem magyaráz. Például azt, hogy a születéskor az arány miért nem pont 50-50 % (jellemzően több fiú születik), vagy azt, hogy különböző tényezők (szülők életkora, éghajlat, ...) miért és hogyan befolyásolja a nemek arányát. Például kimutatták, hogy a világháborúk után az átlagosnál több fiú gyerek született.

[link]

Ismertek például olyan genetikai elemek, amelyek képesek a nemek arányát befolyásolni.

[link]

2017. jún. 3. 17:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/18 sadam87 ***** válasza:
100%

#aperitif (6. válasz)

Először is elnézést, hogy külön reagálok, csak az előző válaszom elküldése után láttam az új választ.

"Az, hogy ugyan annyi nőivarú egyed születik, mint hím, az gondolom egyértelmű, azért, mert az X és Y kromoszómát tartalmazó spermiumok egyenlő arányban vannak, hiszen osztódnak."

Mint már fentebb írtam, ez egyáltalán nem biztos, hogy ennyire egyértelmű. Számos hatás befolyásolhatja az osztódást, illetve azt, hogy később mely hímivarsejtek maradnak meg. Trivers és Willard hipotézise épp azt mondja ki, hogy az egyedek befolyásolhatják a nemek arányát az utódaik között például saját élettani állapotuk függvényében.

[link]

Ebben a cikkben például arról írnak, hogy a nagyobb testtömegű elefántfóka nőstényeknek több hím utódjuk születik.

[link]


Abban viszont teljesen igazad van, hogy a felnőttkori ivararányt a nemek mortalitásának eltérése is befolyásolja. Például az embernél is, bár általában kicsit több fiú születik, az arány felnőtt korra kiegyenlítődik, mivel a férfiaknak kicsit nagyobb a halálozási rátájuk.


Ami az egyes fajok nemi arányát illeti, itt van egy cikk (review), ahol egy táblázatban rengeteg adatot összegyűjtöttek (nem a legfrissebb, de feltételezem, azért nagyrészt megbízható). Ráadásul a különböző környezeti hatásokat is vizsgálták az vararányra.

[link]

Például az északi elefántfóka esetében (a populáció egyedsűrűsége címszónál) az összes vizsgált esetben a hímek aránya 50 % körül volt (47-55 %).

2017. jún. 3. 18:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/18 anonim ***** válasza:

Szerintem a statisztikai valószínűség amelynek a számítása tipikus Bernoulli teszt ebben az esetben, eléggé mutatja a fele - fele arányt.

[link]

A fókák esetén talán a mintavétel volt kevesebb és pusztán ez az eltérés oka.

Lényegében a spermiumok száma az, amely döntő lehet az eltérések kialakulásában, hogy a mintavételi sűrűség elérte e már azt a határt, amikor a teszt eredménye közelít a végső 50 - 50 %- hoz.

A fiú - lány születési arány teljesen azonos a fej - vagy írás problémájával.

Manapság biztosan vannak eltérések, olvastam a kínaiakról, hogy több a fiú újszülött, de ennek az okai arra vezethetők vissza, hogy a fiú utód kívánatosabb abban a kultúrában és mivel a születendő gyermek nemét ma már embrió korában meg lehet ismerni, az abortuszok száma gyakoribb a nőnemű gyermek esetében, főleg azért, mert újabban ösztönzik őket arra, hogy kevesebb gyermekük legyen, amikor is élesebben jőn az ki, hogy ha már gyermek, akkor legyen az fiú.

2017. júl. 8. 04:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/18 anonim ***** válasza:
Tulajdonképpen azt akartam írni, ha befolyásoló tényezők léteznének, akkor az könnyen felhalmozódó aránytalanságokhoz vezetne, de sajnos pont ez maradt ki a fenti válaszomból.
2017. júl. 8. 04:43
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!