Egy 100 km/h-val haladó buszban hogy lehetséges hogy tudnak állni és sétálgatni az emberek?

Egyenes vonalú, egyenletes mozgás...

nézz utána, abban van a válasz.

Csak addig préselődnek bele ülésbe, amíg gyorsul vagy lassul a busz, hiszen, csak akkor nem nulla a rájuk ható erők eredője. F=m*a - "a" a gyorsulás, nem a sebesség!

Pont ezért van, hogy amikor 100 km/h-nál nyom a buszvezető egy satuféket, akkor viszont repül mindenki előre, aki nem kapaszkodik.

Ehhez hasonló a következő kísérlet;

Ülj be egy riksába (ember vontatta szekér), majd várd meg, amíg elindultok, és sebességetek állandó lesz. Miközben haladtok, egy horgászbot damiljára köss egy tojást, és lógasd a riksát húzó ember fölé. Amikor gondolsz egyet, vágd el a zsinórt. Kire fog esni a tojás?

A válasz az, hogy a riksát húzó ember fejére. Ha feltesszük, hogy 5 km/h-s sebességgel húzza a szekeret, akkor ő 5 km/h-s sebességgel halad. Mivel a tojás az ő fejére esett, ezért ebből az következik, hogy a tojás is 5 km/h-s sebességgel haladt, csak úgy, mint a botot tartó utas. Tehát mindenki 5 km/h-s sebességgel fog haladni.

Természetesen ugyanez igaz lesz minden verzióban, bár nagyobb sebesség esetén már számolni kell a közegellenállással is, így lehet, hogy abban az esetben már a riksát húzó ember mögé esik a tojás, de maga az analógia, hogy mindenki ugyanolyan sebességgel fog haladni, megmarad.

@6:

"Akkor van a gond, ha magasra felugrasz a buszban, akkor bizony nem oda esel vissza, ahonnan felugrottál."

Már miért ne ugyanoda esne? Ha a busz nem kanyarodik, vagy gyorsít/fékez épp, akkor bizony ugyanoda fog.

Addig amíg egyenes vonalú egyenletes mozgást végez a busz ugyanúgy mint ahogy bárki más is.

Nincs gyorsulás lassulás semerre, tehát semerre sem préselődnek be.

A probléma akkor van ha mondjuk hirtelen fékez vagy ütközik a busz. Akkor az álló és nem kapaszkodó emberek ugyanúgy 100km/h val előre repülnek.

Ha pedig kanyarodik akkor is az eredeti irányba mennének tovább, de ezt a buszról már úgy érzékeljük hogy oldalirányba dőlés van.