Mi az igazság az egyiptomi piramisok építőit illetően?

Az átlag proli természetéhez hűen műveletlen, szűk látókörű, borzasztóan beképzelt és arrogáns, az önkritikát hírből sem ismeri, a nem létező műveltségét pedig tudálékos okoskodással próbálja palástolni.

A gyakorikérdéseket napi szinten látogatók többsége ebbe a kategóriába tartozik (tisztelet a kevés kivételnek). Ezért sem lehet itt semmilyen érdemi dologról bármilyen formában beszélni. Az átlag proli tipikus jellemvonása, hogy borzasztóan lusta arra hogy néha napján a kezébe vegyen egy-egy könyvet és művelődjön – ezáltal kicsit jobban megismerje azt a világot, ami körülötte található és amiben őmaga is él. Egyszerűbb számára a többséggel egy nyájban maradnia és birka módra kántálnia, amit a többség is mond. Egyszerűbb ezt tenni, mint gondolkodni.

Az ilyen embertípus egy általa alkotott beszűkült gondolkodásmódú világban él és még akkor sem látná meg az "erdőt" ha az a "bizonyos fa" nem lenne ott. Én már rájöttem, „nem érdemes gyöngyöt szórni a disznók elé”. Nem érdemes az ilyenekre időt és energiát pocsékolni. Aki tudatlan és buta és nem képes ezt magának soha beismerni – ezáltal változtatni, akkor az úgy is hal meg. Legfeljebb annyi haszna lehet, hogy nehéz rabszolgamunkával teszi könnyebbé az okosabbak életét.

„Ami meg az én "proliságomat" illeti...

Ha tudnád, mivel foglalkozom, és mennyit tenultam hozzá, elbújhatnál a föld alá, amíg "földönkívüli" piramisépítő barátaid ki nem ásnak onnan.”

Találkoztam én már "egyetemet végzett" emberekkel és hiába volt a kezében ott a diploma. Ugyanis az értelmes, emberi gondolkodásmód rendkívül távol állt tőle. (Magyarul olyan korlátolt és szűk látókörű volt, hogy még a fing is megállt tőle a levegőben, de ettől ő még „nagyon okosnak” képzelte magát - csak mert ő "egyetemet végzett".)

Mellesleg mondtam én egy szóval is TISZTELT KÉRDEZŐ hogy személy szerint pontosan RÁD utaltam a "proli" jelzővel? Tudod van az a mondás, akinek nem inge...

Ami meg az UFO-s rovatot illeti... Egyszerűen nevetnem kell, amikor valaki elkezdi hogy "így ufók meg úgy ufók". Tisztázzuk már, nem UFO (Unidentified Flying Object - magyarul azonosítatlan repülő tárgy) hanem földön kívülről származó intelligens életforma.

Másodszor, mindenki azt hisz és gondol, amit akar. A tényeknek viszont semmi köze nincs a „hithez”.

Márpedig tények és bizonyítékok egész tárháza igazolja, hogy a piramisokat NEM HÉTKÖZNAPI EMBEREK NEM HÉTKÖZNAPI ESZKÖZÖKKEL építették. Hanem az embereknél jóval fejlettebb szinten lévő "valakik", akiknek meg volt a tudásuk és képességeik ahhoz, hogy a saját, modern eszközeikkel felépítsék ezeket az épületeket. Nem pedig, ahogy a „nagy tudósok” állítják: mindenféle rabszolga munkaerővel, fagörgőkön és végtelen hosszú rámpákon vontatott, primitív rézszerszámokkal faragott, többszáz tonnás kövekből és több évig tartó kínkeserves munkával egy olyan „primitív” korban, amikor az embereknek nem álltak rendelkezésére modern gépek és eszközök, amelyekkel hajszálpontos matematikai, a geometriai, a geodéziai és csillagászati számításokat tudtak végezni. Mégis képesek voltak felépíteni a világ egyik legtökéletesebb, legtitokzatosabb és legfurcsább építményét, aminek a titkát egyrészről sem teljesen megfejteni, sem újra megalkotni nem volt képes idáig az emberiség.

Hagyjuk az „ufókat” és a mindenféle „alieneket” egy pillanatra, üljünk le és csak „józan parasztésszel” gondolkozzunk el azon: ha az ókori „primitívebb szinten lévő” ember meg tudta ezt csinálni, a modern, jóval fejlettem szinten lévő ember vajon miért nem tudja ezt utánozni?

Csak még annyit:

A mi galaxisunkban jelenleg kb 100-400 milliárd csillag található. Tételezzük fel azt, hogy csak minden 1 milliomodik csillag rendelkezik bolygórendszerrel és azok közül is csak minden 100. rendszerben található legalább egy olyan jellegű bolygó, mint a Föld. Ha ahhoz a nagyon primitív és földhözragadt gondolkodásmódhoz ragaszkodunk, hogy csupán a Földön találhatók elengedhetetlenül szükséges feltételek az élethez, még akkor is legalább kb. 1000-4000 számú bolygó fordulhatna elő CSAK A MI GALAXISUNKBAN ahol minden előfeltétel adott egy minden bizonnyal értelmes élet kialakulásához. Ha pedig az értelmes élet létrejött, mi a kizáró oka annak, hogy adott esetben azok a lények gyorsabb ütemben érjék el a fejlettségük csúcsát hozzánk képest? És ez csak a MI GALAXISUNK volt, mi a helyzet az egész (általunk ismert) Világegyetem 100-800 milliárd szám közötti galaxisával még akkor is, ha csak minden 10 milliomodik galaxis rendelkezik csillagrendszerekkel? Ezek csupán teljesen laikus feltételezések, de még így is a nagy számok törvénye dominál. Pedig a valóságban lehetséges, hogy az értelmes élettel rendelkező bolygók száma (ami nem csak a Föld-típusú bolygókra vonatkozik) egy olyan hatalmas szám lenne, amit felfogni is alig bírnánk.

(Ezt gondolom én – az egyetemet nem végzett, egyszerű gondolkodásmódú hétköznapi proli, aki csak megpróbálja használni a szürkeállományát.)

Csak még egy szimpla kérdés: Mi lehet a kizáró oka annak, hogy aközül a megszámlálhatatlanul sok bolygó közül más bolygón is - nemcsak a mi bolygónkon - alakulhatott ki „értelmes”(bár már ebben is kételkedek) élet az egész Világmindenségben?

Az igazság a piramisok építőit illetően az, hogy hihetetlenül fejlett technológia birtokában álltak.

A mostani civilizációs fejlettségi szinten élő emberiség a közelében sincs az ókori egyiptomiakhoz fejlettségi szintjéhez. Fatális tévedés, hogy "primitívek" voltak.

A gízai fennsík ahol a piramisok állnak, tele van természetes kisebb nagyobb vízgyűjtőkkel. A piramisok a terméskőréteg fölött helyezkednek el, és a kövek közti üregek, hézagok tele vannak vízzel. Ezt a speciális kőzetréteget, ami elektromosságot közvetít felfelé és vizet juttat a felszínre víztározónak nevezzük.

A gizai fennsík alatt köztudott, hogy egy hatalmas víztározó medence fekszik.

A hatalmas vízfolyam ami áthalad a víztározókon, elektromos feszültséget állít elő, ezt „piezoelektromosságnak” nevezzük.

Úgy tűnik, a Nagy Piramis a föld rezgését használta un. bemeneti energia forrásnak, amely a kőtömbök rezegtetésével a „piezoelektromosság” elven emlegetett módon kelti az elektromosságot illetve a mágneses teret. Az elektromos feszültséget a gránittal bélelt aknák vezetik fel a piramis felső részeibe a földalatti kamrákból. A gránit egy kiváló áramvezető. A piramis aljában keletkező elektromágneses mező koncentrált formában jut el a felsőbb rétegekhez.

A piramis belseje éppen ezért gránitból készült. Ezt a belső gránit magot egy betontéglákból álló külső réteg veszi körül, ami funkcióját tekintve tulajdonképp egyfajta "térkitöltő" és ennek köszönhető a piramis gúla alakja. A külső réteg pedig faragott mésztufa, ami tulajdonképpen a "szigetelés" szerepét tölti be. A külső burkolat elemeit olyan szorosan illesztették össze, hogy még egy borotvapengét sem lehetett volna az illesztések közé behelyezni.

A piramis csúcsán pedig egy valószínűleg aranyból készült zárókő volt. Ez a kő továbbította az energiát a külvilágba – ugyanis az arany kiváló áramvezető.

Nagyon erős elektromágneses mező veszi körül a Nagy Piramist. Mikor megmérték az elektromágneses mező nagyságát a Nagy Piramis körül, az ugyanakkora volt, mint ami egy villám becsapódásakor észlelhető.

A piramisokat nem sírhelyként használták. (Legalábbis építőinek nem ez volt a célja az építményekkel.) A Nagy Piramis belsejében ilyen információ nincs leírva, így ez inkább valamilyen funkcionális épületre enged következtetni, mintsem egy mauzóleumra.

Hogyan segítheti elő egy víztározó az elektromágneses mező mozgatását a talaj felett?

Nicola Tesla ugyanezt az egyiptomiak által használt technológiát alkalmazta – aki az elektromos technológia feltalálója volt az 1900-as évek elején – egy általa tervezett toronyban az USA területén. Tesla, a technológia alapjait megalkotó zseni, feltalálta a váltóáramot, az elektromotort, a rádiót, a lézert, a radart és sikeresen közvetített egyszerre hangot és képet kontinensek, és a Warden Cliff nevet viselő tornya között, az 1901 és 1917 közti időszakban. Ehhez egy külső áramforrást, és vezeték nélküli energiaátviteli technológiát használt. A tornyát Tesla ugyancsak egy víztározó fölé építette, hogy kivonhassa onnan a negatív ionokat a torony számára. A technológia, ami alapján Tesla híres tornya működött ugyanaz, mint amivel a piramisok építése után az elektromágneses mező létrejött. Mindkét rendszer negatív ionokat állít elő, és kábelek nélkül képes azokat továbbítani.

A Bagdadi Elemként ismert akkumulátorokat az első ívfénylámpák működtetésére használták – a Egyiptomban is. A domborműveken látható, hogy az egyiptomiak olyan fáklyákkal világítottak melyek kábelek nélkül kapták az áramot az energiaforrástól.

A domborművek egyértelműen mutatják, hogy az egyiptomiak kézi, amúgy villanykörte alakú lámpákkal világítottak, amiket egy kábel nélküli áramforrás működtetett.

https://www.youtube.com/watch?v=oFMaOQgkWk8&t=218s

Annyira sok a „véletlen egybeesés” és a bizonyítékok annyira egyértelműek, hogy kétség sem férhet hozzá: a piramisok egy fejlett „idegen” civilizáció alkotásai.

EZ AZ IGAZSÁG A PIRAMISOK ÉPÍTŐIT ILLETŐEN.

(Aki még ezután is kételkedni mer, az tényleg az ősember szintjén áll még agyilag.)

A konkrét igazságot ekkora időtávlatban sose tudjuk meg. Jelenleg az elfogadott állaspont amit írtak màr. Amíg a nílus áradt addig a faraó adott melót a népességnek az építkezéssel. Így viszont nem tud megvalósulni a 20 év alatt építették sírhely elmélet.

Szintén kérdest vet fel hogy egy kőkorszaki kultúra ami még a kereket sem ismerte,honnan ismert ilyen mértani pontosságot ami jellemzi a nagy piramist?

És fura,hogy a nagy piramisban nincsenek hierolglifák,míg a többiben vannak.

Szerintem a legvalószínűbb,hogy a nagy piramist és a szfinxet már ott találtak az egyiptomiak,hufu újra bírtokba vette és maga az építmény ötletként szolgált a tovabbi építkezésekhez.

De a nagy piramist nem biztos hogy az egyiptomiak építették. Előző civililizáció például.

"Amíg a nílus áradt addig a faraó adott melót a népességnek az építkezéssel. Így viszont nem tud megvalósulni a 20 év alatt építették sírhely elmélet."

Az építkezés nem csak akkor zajlott és a cél nem a munkanélküliek dolgoztatása, hanem a fáraó halhatatlanságának elérése volt (a piramis által). Egyébként pedig rohadtul nem húsz évig tartott inkább 50-ig.

"Szintén kérdest vet fel hogy egy kőkorszaki kultúra ami még a kereket sem ismerte,honnan ismert ilyen mértani pontosságot ami jellemzi a nagy piramist?"

Az hogy az egyiptomiakat kőkorszakinak hiszed az megmutatja, hogy mennyire nem értesz a témához. Kb mintha az ipari forradalmat Platón idejébe tenned. Egyébként dacára annak, hogy nem ismerték a kereket a harci szekereik elég híresek voltak. Arról nem is beszélve hogy a matematikahoz annyira értettek ahogy te sose fogsz.

"De a nagy piramist nem biztos hogy az egyiptomiak építették. Előző civililizáció például."

Miét is? Mi utál ilyen civilizációk létére? Ráadásul hogyha az általad primitívnek gondolt egyiptomiak nem tudták volna felépíteni akkor hogyan tudták volna felépíteni olyanok akik még fejletlenebbek voltak?

A mai napig vitatkoznak rajta, a tudósok, történészek és építőmérnökök, hogyan is építették fel az egyiptomi piramisokat, de nincsen egyet értés, csak elméletek.

Már maga egy nagyon érdekes tény, hogyan voltak képesek mozgatni a több tonnás kőtömböket, és hogyan lettek a helyükre illesztve, pláne hogy azok a mai napig állnak.

Mintát vettek a habarcsból amihez, a gigantikus kőtömböket egymás illesztették, és vannak benne olyan anyagok amit, nem tudtak analizálni, hogy pontosan mi lehet az.

Külföldi kutatók, újra meg vizsgálták a piramisok életkorát, még 2015 környékén és olyan számot kaptak, amin le hasaltak. A piramisok jelenlegi és el fogadott élet kora, az valahol 35-50.000 éves lehet.

2010-ben amerikai, japán és európai kutatók és építészek, meg próbálták valahol Észak-amerikában fel építeni egy jóval kisebb piramist, azokkal az eszközökkel amit, akoribban használhattak a munkások, az építkezés sikerült 3 év alatt be fejezni, de utána nem sokkal a piramis össze dőlt. Utána meg próbáltál a jelenlegi technologiával ugyan ezt, és vég eredmény ugyan az lett. Itt lenne érdemes el gondolkozni, hogy kik és milyen eszközökkel építették fel a pirímisokat. Egy biztos, egy nagyon időt álló építmény.