Jól látom, hogy a Buddhizmusnak van egy "agnosztikus jellege"?

A dr pepper agnosztikus:)

A buddhizmus azért tűnik agnosztikusnak, mert nem dogmatikus. Bármerről megközelítheted vele a világot. Nem állít szigorú feltételeket az emberekkel szemben.

A buddhista kozmologia tele van istenekkel. Te is szulethetsz ujra istensegkent, ha nagyon sok jo karmat halmozol fel. Azonban a buddhizmusban az istenek szinten a Szamszara reszei, azaz alavetettek a szenvedesnek, a szuletesnek, mulandosagnak, halalnak. Ebben az ertelemben kulonbozoen tekint a buddhizmus az istenekre, mint peldaul a keresztenyseg.

Ha "Isten" alatt definicio szerint azt ertjuk, hogy "eszlelesen (empirian) kivuli, megismerhetetlen entitas", tehat transzcendens letezo, akkor Buddha hatarozottan tagadta, hogy letezhet ilyen:

"– Szerzetesek! A mindent fogom tanítani nektek. Hallgassatok figyelmesen, beszélni fogok!

– Ahogy kívánod, urunk! – válaszolták a szerzetesek.

A Magasztos ekkor így szólt:

– Mi az a minden? Pusztán a szem és a formák, a fül és a hangok, az orr és az illatok, a nyelv és az ízek, a test és a tapintható dolgok, az ész és a gondolatok. Ez az, szerzetesek, amit úgy hívnak: minden. Bárki, aki ezt mondaná: „Elutasítva ezt a mindent, egy másikat mutatok“, ha megkérdeznék tőle, pontosan mire alapozza az álláspontját, képtelen lenne kifejteni azt, és nagy bajba kerülne. Miért? Mert (álláspontja) kívül fekszik az (érzék)tartományokon."

[link]

Ami viszont az agnoszticizmussal valo hasonlosagra utal, az a 14 megvalaszolatlan kerdes: [link]

6-os

A Buddhizmust követők célkitűzése épp a tudatlanságból, helytelen nézetekből fakadó evilági szenvedések túlhaladása. Ennek módja pedig a dolgok valódi mibenlétének felismerése.

Annyiban félrevezető a dolog, hogy ez a "tudás" nem azonos a hagyományos értelemben (nyugati kultúrában) használt ismeretekkel, amelyekkel szerintem az agonosztikus szemlélet is foglalkozik.

Sajnos nem voltam ott, így csak azt tudom mondani, amit olvastam, az meg vagy igaz, vagy nem :)))

A tanítások egyik első pontja, hogy NE TÁMASZKODJ AZ ÍRÁSOKRA.

Nos, a szövegek és tanítások szerint a Buddhizmus amiatt tűnhet agnosztikusnak mert ezzel a kérdéssel Buddha nem foglalkozott, illetve, az ilyen kérdésekre egyszerűen nem válaszolt.

A Csúla-Málunkja-szutta, amely egy rövid kanonikus szöveg. Ez tartalmazza a "megválaszolatlan kérdéseket" és a "mérgezett nyíl" történetét, amely arra utal, hogy időpocsékolás ezekkel a kérdésekkel foglalkozni.

Témájuk szerint a kérdések négy csoportba sorolhatóak.

Kérdések, amelyek a világ időbeli létezésére vonatkoznak

1. Örökkévaló a világ?

2. ...vagy nem?

3. ...vagy mindkettő?

4. ...vagy egyik sem?

(a páli szövegekben nem szerepel a "mindkettő" és az "egyik sem")

Kérdések, amelyek a világ térbeli létezésére vonatkoznak

5. Végtelen a világ?

6. ...vagy nem?

7. ...vagy mindkettő?

8. ...vagy egyik sem?

(a páli szövegekben nem szerepel a "mindkettő" és az "egyik sem")

Személyazonosságra vonatkozó kérdések

9. Az én megegyezik a testtel?

10. ...vagy különbözik a testtől?

A halál utáni életre vonatkozó kérdések

1. Létezik a Tathágata (Buddha) halál után?

12. ...vagy nem?

13. ...vagy mindkettő?

14. ...vagy egyik sem?

Más szutrák másképpen írják le lényegében ugyan ezt a kérdéskőrt.

Buddha egyik válasza:

"Ha a világ örökkévaló, akkor lehet szerzeteskedni? Ez nem igaz; avagy ha múlandó, akkor lehet? Ez sem igaz. Akármelyik nézet is a helyes, mindenképpen van születés, van öregség, van halál, s van fájdalom, siránkozás, szenvedés, bánat, csügge­dés, és én azt hirdetem, ezeknek már e világon véget lehet vetni.”