Kapitalizmusban miért terjed el a nem segítek, leszharlak attitűd, a nincs ingyen segítség vagy tanácsadás felfogás?

"A pénz társadalmi tőke erodálásában betöltött szerepének második bizonyítéka a klinikai pszichológiából ered. Idegrendszeri képalkotási tanulmányok kimutatták, hogy a hagyományos pénznek már a puszta jelenléte is megváltoztatja a társas viselkedést. A kapzsiság és más negatív érzelmek, például a félelem, a harag, az intolerancia, a bűnbakkeresés és a pánik mind fokozottabbá válnak, valahányszor a pénz jelen van. Még az agy racionális döntések meghozatalára vonatkozó teljesítőképessége is mérhetően csökken.

Az idegtudomány felfedezései szerint ezek a folyamatok két egymással ellentétben álló agyterülettel függnek össze. Az egyik az ingerekre reagáló és azonnali jutalomra törekvő impulzív kör; a másik a prefrontális kéreg, mely a viselkedést igyekszik racionalizálni, szabályozni és előre érezni. Minden addiktív rendellenesség esetén ez az impulzív kör túlzottan tevékeny, és kimutatták, hogy ugyanez igaz a konvencionális pénzt tartalmazó pénzügyi ösztönzőknél is. A hagyományos pénzzel kapcsolatban fellépő aktivitás még erősebb is, mint amely a szex vagy bűnözés esetén fordul elő." [...]

"Ebben a vizsgálatban a résztvevőket véletlenszerűen két csoportra osztották, majd felkérték őket ugyanazon kérdőívek megválaszolására. A vizsgálat során az egyik csoportot a pénz vizuális szimbólumaival vették körbe (pl. dollárról készült művészeti alkotás a falon), míg a másik csoportot semleges szimbólumokkal (pl. kagylók képei).

A semleges díszítés környezetében tevékenykedő csoporttal összehasonlítva a pénz szimbólumaival körbevett csoport résztvevői lényegesen nagyobb mértékben játszottak és dolgoztak egyedül, valamint nagyobb fizikai távolságot tartottak maguk és a szomszédjaik között. Emellett tétováztak másoktól segítséget kérni, és hajlamosak voltak a segítségkérésre úgy reagálni, mintha érzéketlenek lennének másokkal szemben. Ezenkívül az egyéni szabadságot és az egyéni célok hajszolását preferálták az együttműködéssel szemben. […]

Ez lehet az első komoly „természettudományos” bizonyíték arra, hogy a konvencionális pénz egy tudat alatti programozó eszközként működik, hátrányosan befolyásolva az emberi viselkedést. Amint azt a IV. fejezetben kifejtettük, gyakran az „emberi természetet” hibáztatták, mintha az volna a pénzügyi esztelenség és a válságok mozgatórugója. Most már egy kikötéssel csatlakozhatunk ehhez a gondolathoz. Ezeket a problémákat a „banki adósságpénz monopóliuma által programozott emberi természet” váltja ki. […] A nem banki adósság útján létrehozott csereeszközök használata más magatartásformákhoz vezet."

Lietaer

maga a kérdésed hazugság.

éppen, hogy a kapitalista társadalmak azok, amik tele vannak alapítványokkal, adományozással, segítő csoportokkal és a nem kapitalisták azok (pl. a szocialista országok), amikben ezek nincsenek jelen.

számos felmérés azt mutatja, hogy a konzervatív-jobboldali emberek sokkal hajlandóbbak adakozni, segíteni, mint a liberális-baloldaliak.

> …a hagyományos pénznek már a puszta jelenléte is megváltoztatja a társas viselkedést. A kapzsiság és más negatív érzelmek, például a félelem, a harag, az intolerancia, a bűnbakkeresés és a pánik mind fokozottabbá válnak, …

Nagyon jó, de ez a pénzről szól, nem a kapitalizmusról. Én legalábbis borítékolni merném, hogy egy szocialista, kommunista vagy egy feudális gazdasági berendezkedés esetén nem kevésbé lenne ugyanez a helyzet, mint a kapitalizmusban.

15# lehet, hogy ez lényeges, bár szerintem egyrészt nagyon összefügg, másrészt a kapitalista rendszer az, ami nem fogja hagyni, hogy ezt a rossz pénzrendszert egy másikra cseréljük...

Lietaer egyébként más típusú pénzeket is említ, kettős pénzrendszert, amiből az egyik helyi pénz és ennek nincs kincsképző funkciója, ezért nem növeli a társadalmi különbségeket, illetve védett a másik pénznem válságaitól.

#16: Csak azt a distinkciót akartam megtenni, hogy a pénzről beszélünk-e vagy kimondottan a kapitalista gazdasági modellről. Mi az, ami csak és kizárólag a kapitalista berendezkedésből fakad, és más gazdasági rendszerekre nem áll fenn, és mi az, ami mindenhol fennáll, ahol mondjuk létezik pénz, függetlenül attól, hogy milyen a gazdasági rendszer, a sarki bolt, vagy a szénbánya magántulajdonban van-e, vagy államiban.

Amit a #11-e válaszodban írtál, az nagyon érdekes, csak éppen nem a kapitalizmusnak, hanem a pénznek a jellegzetességei, amik egy szocialista vagy egy feudalista berendezkedésben ugyanúgy fennálló – fogalmazzunk úgy – problémák, és nem csak és kizárólag a kapitalizmus jellegzetességei.

> a kapitalista rendszer az, ami nem fogja hagyni, hogy ezt a rossz pénzrendszert egy másikra cseréljük

Mondjuk egy szocialista, egy kommunista vagy egy feudális rendszer inkább? Miért?

> Lietaer egyébként más típusú pénzeket is említ, kettős pénzrendszert, amiből az egyik helyi pénz és ennek nincs kincsképző funkciója, ezért nem növeli a társadalmi különbségeket, illetve védett a másik pénznem válságaitól.

Attól, hogy egy gazdasági rendszer alapvetően kapitalista – így a termelési eszközök jórészt magántulajdonban vannak –, attól még egy állam lehet szociális. Attól, hogy a boltok vagy a bányák magántulajdonban vannak, attól még mindenféle eszközzel – az adózástól a szociális juttatásokig – az államnak van módja arra, hogy a társadalmi különbségeket ne hagyja növekedni, vagy akár csökkentse is. Fordítva is igaz, attól, hogy valahol szocializmus van, attól még lehetnek igen nagy aránytalanságok abban, hogy mi mihez jut hozzá. Az egész kérdés nem a gazdasági berendezkedés függvénye, sokkal inkább annak a függvénye, hogy az állam és/vagy társadalom mennyire akarja és mennyire hatékony abban, hogy szociális szempontok alapján szabályozza a gazdaságot.

17# Asszem igazad van, te kekec, te! :-) A kérdés egy feltételezés, tehát válaszomat a kérdés pontosítására tett törekvésként is értékelhetjük. Akár úgy is mondhatod, hogy a nem a kapitalizmus, hanem maga a pénz (jelenlegi formája) az, ami önzésre ösztönöz. Az én fejemben ez lehet, hogy túlságosan összefügg, úgyhogy köszi a kötözködést. Ettől függetlenül: végünk! :-D

Amit a végén írsz, abban kételkedem, mert mára nagyon eltolódott a pénz és ezáltal a hatalom magánkezekbe, így az államnak csökkentek a cselekvési lehetőségei, több módon is. Egyrészt kevesebb pénz felett diszponál, másrészt a profi lobbizások megnehezítik a szükséges törvények meghozását. Pl. a Tobin adót sem sikerült bevezetni.

#3 Azt ugye tudod hogy az ember evolúcionárisan arra lett kondícionálva, hogy kisebb csoportokban éljen, amiket mindössze pár család alkot, és amikben mindenki ismer mindenkit születésétől fogva? Ezeket hívták törzseknek, és nem látták szívesen az idegeneket a legtöbb esetben, sőt!

Szedett-vetett baromság az idegenekkel való önzetlenség, nem természetes, és sok esetben nem is jövedelmező.

#19

Tudom. És ez miben befolyásolja azt, amit írtam?

"Szedett-vetett baromság az idegenekkel való önzetlenség, nem természetes, és sok esetben nem is jövedelmező."

1. Szerintem a mai modern társadalmakban is vannak olyan emberek, akiket jól ismersz. (Legalábbis remélem, bár tény, hogy egyre nagyobb fokú az elmagányosodás, és ez befolyásolja az önzetlen viselkedés evolúciós előnyét is.) Ekkor ugyanúgy működik az önzetlen viselkedés, mint a törzsi társadalmakban.

2. Az idegenekkel szembeni önzetlen viselkedés egy más kérdés, de ott is sok esetben a legjobb stratégia, ha először együttműködsz velük. Persze nem mindig, ha várhatóan később soha az életben nem találkozol az illetővel, akkor valószínűleg nem, de hogy ha jó esély van arra, hogy később is találkozotok, akkor bizonyos körülmények esetében igen.

3. Megfelelő csoportszerkezet és dinamika esetén az önzetlen jellegek még akkor is elterjedhetnek csoportszelekcióval, ha egyébként a csoporton belül, egyed szinten egyértelműen az önző viselkedés előnyös.

4. Nem tudom, feltűnt-e, de a társadalmi berendezkedés is részben az együttműködés, bizonyos értelemben az önzetlen viselkedés elősegítését szolgálja. (Az önzetlen viselkedést itt most tágan értem, pl. hogy nem veszed el a boltban az árut, és lépsz le, hanem fizetsz is érte. (Jó, tudom, sokan lopkodnak azért, de a többség azért nem.))

Pont a közösségbe vetett bizalom tartja fenn az emberi társadalmakat, és teszi sikeressé az embert. (Ok, a bizalom nem egyenlő az önzetlenséggel, de elég fontos feltétele.) Jó példa erre a pénz, amiről fentebb annyit írtak. A pénznek alapvetően azért van értéke, mert az emberek ezt elfogadják. (Ma már pláne, hogy arany-fedezet sincs.) Ha ezt nem fogadnák el, a pénz teljesen értéktelen lenne. Ha megrendül egy pénznemben a bizalom, el is tudja elég gyorsan veszíteni az értékét.

Szóval lehet az hajtogatni, hogy az idegenekkel szembeni önzetlenség nem természetes, csak attól ez még nem lesz igaz.

Az igaz, hogy sok esetben nem jövedelmező. Csak az a kérdés, hogy ehhez képest mennyire jövedelmező, ha mégis az. Mert ha eléggé, akkor pont a (kezdeti) önzetlenség lesz az optimális evolúciós stratégia.