Kezdőoldal » Tudományok » Társadalomtudományok és bölcsészet » A Román történészek miért...

A Román történészek miért erőltetik a Gesta Hungarorum hitelességét, a magyarok miért cáfolják?

Figyelt kérdés
A "sajátos nemzeti érdekeiket" szem előtt tartó román történészek abszolút hiteles műként szeretik bemutatni a Gesztát a nemzetközi közvélemény előtt, ennek érdekében még a New York Times-ban is fizetett hirdetésszerű propagandaanyagot jelentettek meg a Gesta védelmében 1987-ben[1]

2016. márc. 30. 15:09
1 2 3
 11/23 A kérdező kommentje:

„Ennek oka talán az lehet, hogy akik nem a tudományos tények, hanem az érzelmeik és az iskolában tanult dogmák alapján gondolkodnak „


Nincsenek dogmák a történelemtudományban, ott is ugyanúgy csak az számít ami a bíróságon: Aki állít valamit (PL: Hun-Magyar rokonság”) az bizonyítson. Ezidáig erre nem sikerült igazán bizonyítékot szerezni, és azt a nemzetközi és hazai tudományos közvéleménnyel publikációk alapján elfogadtatni.


(most jön majd az a rész: biztos gonoszak meg globálisan összeesküdtek a világ történész professzorai, vagy a halott Habsburg uralkodók tartják rettegésben őket!)



„hun-magyar rokonság a magyarokat „lejáratná”,


„ A lejárató rokonság” fogalmát nem ismeri a modern történelem genetika és a nyelvészet. Csak politikusok gondolkodhatnak így, mivel pol.korrekt világunkban a rasszizmus legcsekélyebb gyanúja esetén már tudós repülne munkahelyéről mint a rakéta, tudós társaitól elszigetelődne végérvényesen. Egyféle rasszista száműzött lenne.


Orbusánszki Borbálát, a ruszin nevű , de legikább antropológiailag romákra hasonlító Ózdi születésű az eltén általános iskolai történelemtanári oklevelet szerző hölgyet még véletlenül sem nevezném a magyar középkor szaktekintélyének, még akkor sem ha a mongol nép történelméről MONGOLIÁBAN Ulánbátorban szerzett egy PHD-t.



„Nagy Károly (nyilvánvalóan elfogult) életrajzának meg szinte minden szavát ténynek veszik az azzal foglalkozó történészek, „


Ez csak a te hidelemed, Nagy Károly korának műveit erős forráskritikával kezelik. Persze aki ilyen táltos-turáni mesevilágban nőtt fel mint te , aki Heribert Illig -féle mesevilágon nőtt fel, annak lehet nem tetszik semmi ami vele kapcsolatos.



„A rokonainkat nem válogathatjuk meg. „


Hanem a populáció genetikusok problémakörébe tartozik, akik sajnálatosan nem igazán találnak keleti mongoloid géneket a magyarokban, azt a keveset ami fellelhető meg eltörpül a Szláv É-Germán nyelveken beszélő népek mongoloid haplocsoport markereinek gyakoriságához képest is.



Nyilván a gonosz gének meg geneitkusok nemzetközi szinten csalnak , vagy a halott Habsburg uralkodók tartják rettegésben őket!


„rokonság kizárólagosságának meséi, pusztán az a lényeg, hogy nem igazak. „

Te ex katedra kijelented hogy a nemzetközi és magyar nyelvész tudósok által tényként kezelt finnugor nyelv-rokonság kamu.


Tudom persze már nem csak a történészek, de a nyelvészek is GLOBÁLIS szinten összeesküdtek.



Eurázsiai nyelvcsalád és a nosztartikus nyelvek csak be nem bizonyított hipotézisek, feltevések, ami a világ 80%-val azonnal nyelvrokonná teszi a magyar nyelvet, olyan tágan értelmezi a nyelvrokonság fogalmát, hogy az már magának a rokonságnak a tagadása, azaz IDEGENSÉG. Ja és mégegy fájó pont lehet számodra, hogy még ezek a hipotézisek is KIVÉTEL NÉLKÜL tipológiájukban a magyar nyelvet Urálinak azon belül Finnugornak nevezik. Tehát logikusan következik, hogy ezen hipotézisek felemlegetésével SEMMIT, de semmit sem nyerhetnek az anti-finnugoristák :)))



„Tehát a tudomány legújabb eredményei alapján úgy tűnik, hogy az ugor-török háború során mégis a Vámbéry-féle „török” „



Laikus önjelölt táltos-tudós nyelvész barátom, a saját gondolataidat, hiedelmeidet, VÁGYAIDAT még nem kellene azért tudományosnak nevezni.

2016. ápr. 3. 16:03
 12/23 anonim ***** válasza:
68%

Sajnálkozva olvastam a Kérdező legutóbbi terjedelmes válaszát.

Már korábban megvolt az a sejtésem, hogy a kérdésfeltevése nem igazán őszinte kérdés.


Ezt a legutóbbi válasza igazolta.


A személyeskedő, bántó hangnemű válasza nem állja meg a helyét a tudomány kategóriában.


Mint ahogyan nem állja meg a helyét, és kiigazításra szorul(t) vagy szorulna Bóna István idézett cikke, Fodor István és Türk Attila kutatók (általam hallott...) előadásaiban a más nézeteket vallók durva, bántó bírálata - a tudományos életben sem.


Ugyanez vonatkozik az 1985-ben tiszteletre méltó céllal megalakult Történelemtanárok Egyletének, napjainkban sajnálatosan immár gellert kapott törekvéseire is, ezek a Kérdező által megjelölt honlap cikkeiben esetenként felismerhetőek.


Kérdező, (superiorknowledge)!

Utólagos engedelmeddel ez a válaszom a nekem privátban írt kérdésedre!

2016. ápr. 5. 20:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/23 anonim ***** válasza:
6%

Amikor utoljára itt jártam, két nappal a kérdés kiírása után, 100%-on volt a #2-es szuper válasza, amire én is nyomtam még egy zöldet. Most 33%-on áll.


Mi történt itt? Egy csávó nyomogatja itt a pontokat a különböző fiókjairól és IP-címeiről, vagy kitették a kérdést valami szittya fórumra?

2016. ápr. 5. 21:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/23 anonim ***** válasza:
7%
Természetesen nem vagyok azonos a felettem levő 77%-essel. De ha jól sejtem, rövid időn belül úgyis 76-os leszek :D
2016. ápr. 5. 21:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/23 anonim ***** válasza:
28%

Amíg annyi jutott el a tudatukig, amit a románokról írtam, addig 100% voltam, de amíg már az is eljutott az agyukig, amit a hunokról írtam, egyből 33% lettem :D Furcsa ez a kettős mérce a "tudomány" kategóriában.


De nem baj, köszi azért, hogy megvédtél, cserébe én is nyomtam neked két lájkot :)

2016. ápr. 5. 22:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/23 A kérdező kommentje:
#12-esnek: Személyeskedésre hivatkozva, sajnáltatva magad próbálsz valódi érvek helyett együttérzésre találni az olvasóközönség soraiban? Csakhogy már nem általános iskolások között vagy, ez nem fog működni!
2016. ápr. 6. 08:32
 17/23 anonim ***** válasza:
0%

14-es Hozzászóló!


Nekem is feltűnt ez a jelenség....

Igen, a 2-es hozzászólás nagyon nem érdemelte meg ezt a lepontozást.

A 10-es hozzászólásában több linket is találni, amelyen visszagörgethető egy hosszabb ideje fennálló nézetkülönbség és két vitázási módszer valamint a GYIK-en való megjelenés egy sajátos formája. (...)


Nos, a 2-es hozzászólás első bekezdése valaki(k)nek nagyon-nagyon nem tetszett, és az(ok) nagy valószínűséggel nem 'szittya fórumos(ok)'.


Sok időbe telik végigolvasni, előre is bocsátom, de megtalálod a választ rá.

Nem e kategóriához illő ez a lepontozási gyakorlat.


Még valamit: Csak az vegye ezt magára, akinek ez inge!!!!!!

2016. ápr. 6. 09:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/23 anonim ***** válasza:
0%
Látom, a 13-as számot is ki kellett volna írnom, illetve azzal kellett volna kezdenem...
2016. ápr. 6. 09:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/23 anonim válasza:
41%

Annak a gyógyegérnek üzenném, hogy én tanultam régészetet és a hun-magyar rokonság nem igazolható. Lehet, hogy Árpád-dinasztiának volt köze a hunokhoz, ők ugye Atillától eredeztették magukat, ahogy a bolgár Duló-klán is, ez a sztyeppei népek fejedelmeinél eléggé bevett szokás volt. Kicsit hasonló jellegű, hogy a későbbiekben rengeteg nyugat-európai uralkodóház magát Nagy Károlyig vezette vissza, hogy legitimálja a hatalmát, és növelje a presztízsét, vagy támogatókat gyűjtsön.


Ami a Gestával kapcsolatos, azt nagyon jól elmondta a második válaszoló.


Továbbá ne gondolja senki, hogy Anonymusnak volt bármiféle tudása atekintetben, hogy hozzá képest 200-300 évvel korábban milyen nemzetiségek éltek a Kárpát-medencében, amikor nagyon azt se tudták akkoriban, hogy az mi, másrészről mi sem tudjuk nagyon ma megmondani 2019-ben hogy 1719-ben vagy 1819-ben hány magyar hány román meg hány szlovák élt itt-ott-amott. Függetlenül attól, hogy nekünk már rendelkezésre állnak írott források, de azok sem pontosak. Az Ő idejében még azok sem voltak.



Annyi volt az Ő logikája, hogy elővett különböző településeket, azokból kreált egy vezért, például, Mucsaröcsöge falvát, és akkor csinált egy Mucsa vezért, akivel megküzdött Árpád, legyőzte, és Mucsaröcsöge Mucsa vezér nevét őrzi. Aztán ugyanígy végig vette a nemzetiségeket, szlávokat, románokat, bolgárokat, besenyőket, kunokat stb, akiknek saját országuk volt, és ezekkel Árpád megküzdött.


Az tény, hogy nem volt "Gyalu" nevezetű vezér feltehetőleg, aki román lett volna Erdélyben. Ha volt is, valószínűleg türk lehetett, bolgár vagy besenyő - és a Jula/Jalu dzsula/dzsalu türk szóból lehetett a neve. Erdélyt a honfoglalás idején a bolgárok lakták (türk eredetű népek és elszlávosodott avarok, szlávok), nem véletlen a sok szláv eredetű település név Székelyföldön és Dél-Erdélyben. Például Gyulafehérvár egy jó darabig Balgrad volt a románban, ez ugye szlávul a Fehérvár. Vagy Kovászna megye a "kvas" szláv szóból van, amiből van a kovász is. A kvas meg keserűt jelent szlávul, utalva Kovászna megye keserű gyógyvizeire. De hosszú a lista. Érdemes utána olvasni.

2019. jan. 20. 14:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/23 anonim válasza:

Köszi annak, aki lepontozott, mehet a hunokhoz sírdogálni :D Keserű az igazság, de ez van. Ma már sajnos mindenki régész-történésznek gondolja magát, mert olvasott valami hülyeséget a neten.


Egyébként régészetileg sem igazolható a "románok" jelenléte a Kárpát-medencében, ami a 6-8. századból van, az jószerint avar vagy avar-szláv esetleg szláv leletanyag. Egyáltalán nem követhető nyomon a Kárpát-medencében romanizált lakosság jelenléte, Anonymus említi ugyan még a rómaiak pásztorait, meg ha jól emlékszem a blakokat, viszont ezek feltehetőleg a frankokat jelölték. A vlachok alatt meg konkrétan minden latin nyelvet beszélő népelem beletartozott (lásd: oláh-olasz kapcsolata, ami azt jelenti, hogy római), ezek lehettek valamiféle romanizált lakosság maradványa, ahogy valami hasonló romanizált lakossággal lehet számolni Zalavárnál, de hogy ezek nagy számban egy egész nemzetiség ősei legyenek arra vajmi kevés esély van, főleg ilyen szétszórtan.


Ha valóban éltek romanizált népelemek a Kárpát-medencében, akkor a honfoglalás teljesen elsöpörte őket, ahogy az Alföldön sem lehet a továbbiakban megfigyelni szláv elemeket - a hegységekben elszigetelten éltek, ott jobban megmaradtak. A román helynevek Erdélyben pedig leginkább a 12-13. századtól kezdenek felbukkanni, a településeken például nincsenek középkori ortodoxok templomok, 1-2 nagyon szélsőséges esetet, például a demsusit, ami 13. századi ráadásul Hunyad megye déli részén található, ahol szinte legelőször kezdtek felbukkanni a románok.

2019. jan. 24. 14:34
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!