A Román történészek miért erőltetik a Gesta Hungarorum hitelességét, a magyarok miért cáfolják?

Érdekes egy könyv egyébként a Gesta Hungarorum.

Anonymus eleve azzal kezdi a Kárpát-medence történetét, hogy Attila halála után jöttek a bolgárok meg a frankok ("rómaiak"), tehát a gepidákat és avarokat egy az egyben kihagyja, ezzel laza 400 évet átugrott. Az egyetlen magyarázat az lehetne, hogy volt az avaroknak is egy Attila nevű uralkodója, aki 790-800 körül halt meg, de erről egyelőre nem tudunk.

Ráadásul későbbi magyar krónikákban megemlítik, hogy ez az Attila az itáliai városokat ostromolta, ami egyértelműn kizárja, hogy egy 8. század második felében élt avar uralkodóról legyen szó.

Tehát eleve óriási hibával indít, ez már jelzi, hogy nem rendelkezett komoly történelmi ismeretekkel.

Nyitra kapcsán azt írja, hogy a nyitrai herceg a csehek hűbérese volt, miközben a 9. században Nyitrát a morvák uralták és egy vazallus herceget neveztek ki a vezetésére. Morvaországot viszont bekebelezte Csehország (Bohémia) a 10. században, tehát Anonymus csak annyit tudhatott, hogy Nyitrát a honfoglalás idejében egy szláv állam irányította, viszont a morvákat már nem ismerte, ezért beiktatta helyettük a cseheket.

Ugyanez történt a dunántúli frank hűbéres államokkal, azok Anonymus korára már teljesen beolvadtak a magyar államba, ezért ha olvasott is róluk valahol, nem tudott mit kezdeni velük.

Annyi bizonyos, hogy Nyitráról és Biharról tudta, hogy azok a 12. század elejéig az Árpád-házi trónörökös irányítása alatt álló hercegségek voltak és feltételezte, hogy ezek már a magyarok bejövetele előtt is léteztek. Nyitránál igaza volt, viszont Biharról egyelőre semmit nem tudunk. Valószínűbb hogy ott telepedtek le a magyarokkal érkező türk törzsek (pl. kabarok, székelyek) és emiatt lett a terület autonóm hercegség. Anonymus azt is tudta hogy Nyitra környéken szlávok, míg Biharban székelyek és kabarok (kazárok) laktak nagy számban még az ő idejében is, ezért helynevek alapján megalkotta Zobor szláv és Ménmarót kazár vezért. A székelyek hun-hagyománya miatt (amit a sztyeppéről hoztak) pedig őket "hun maradéknak" tette meg.

Eddig elég világosan követhető a gondolatmenete.

Szinte biztos hogy olvasott Szent István és Szent Gellért legendáiban az erdélyi Gyulákról és a 11. századi bánáti vezérről, Ajtonyról.

Szintén helynevek alapján megalkotta az oláh Gyalu (Gelou) vezért, akit az erdélyi Gyulák őse, Töhötöm győz le a Gesta-ban, illetve a Bánátot uraló Galádot, akit egyből meg is tett Ajtony ősének. Ezt követően pedig fogta és az ő korában létező bolgár-oláh államot visszavetítette a honfoglalalás korába és benépesítette Erdélyt és a Bánátot bolgárokkal és oláhokkal, valamint az ő idejében még létező és a bolgárokkal szövetséges Kunországot megtette támogatóiknak (Galád kunok segítségével foglalja el a Bánátot).

Olvashatott Simeon bolgár cárról is, aki a Kárpát-medence keleti felét foglalta el a 9. században, viszont őt már nem tudta "betenni" Erdélybe vagy a Bánát területére, hiszen ott már Gyalu és Galád uralkodott, ezért ő megkapta a Duna-Tisza közét a lengyel és ukrán határig (Salán vezérként).

Ezzel lényegében kész is volt, már csak csatákat kellett kreálni fontosabb helyeken.

Csakhogy a nagyvilágban egyetlen Történeti-összehasonlító nyelvész sem támogatja azt hogy a magyar nem a finnugor nyelvcsalád tagja. Tudom jössz a konteóval, hogy a nyelvész tudósok mind nagy gonoszan összeesküdtek globális szinten (ami kb. olyan bizonyítékok nélküli nevetséges konteó mint a Habsburgok finnugor összeesküvése)

Az altáji nyelvcsalád létezését pedig már az 1960-as évektől sehol sem fogadják el a nyelvészek.

Orbusánszky Borbála (akiről nehéz eldönteni hogy ózdi szlovák vagy roma)

nem szakember. Mongóliában a mongol történelemből doktorált, tehát nem magyar történész, s nem is nyelvész. Magyarországon csak történész szakos általános iskolai tanári diplomája van.