Azt nem értem hogy ha több millió évvel ezelőtt a majmok emberré fejlődtek, akkor ez a folyamat most miért nem működik?

köszönöm a korrekt válaszod.

"A kvantumfizika azonban megmutatta, hogy valós, indeterminisztikus véletlen (amikor nem rejtett, de nagyszámú determináció határozza meg a véletlent, pl mint a kockadobásnál) létezik."

Előre meghatározható, mint egy sakk mérkőzésen a lépések, de nem biztos, hogy pontosan az fog történni(a másik lehetőség pl. amiről szintén tudunk, mint lehetőségről), viszont mindenre lehet számítani...tehát ez nem is olyan véletlen, mint amiről igazából szó van. De mivel mi nem rendelkezünk ilyen képességgel, és mindenáron az 5 érzékünkre támaszkodunk, így számunkra nevezhető indeterminisztikusnak. Ugye minden relatív...szóval a mi szemszögünkből(emberi) lehetséges, hogy véletlen, de nem biztos, hogy az atom szempontjából is ez. Egyébként számomra minden élő, hiszen minden mozgásban van. Amire a tudomány azt mondja, hogy élettelen, az szintúgy élő, hiszen mozog. nincs nyugalomban, folyamatosan pusztulnak és születnek a "részek", bennünk is, semminek nincs stabil léte, csak látszólag...(öt érzékünk miatt).

"És ha egy rendszer indító magja véletlen, akkor az egész rendszer is az lesz, lásd Schrödinger macskáját."

De ha a rendszer indító magja direkt, akkor az egész rendszer is direkt lesz. És ez ugyanúgy hit, mert neked csak az emberi szemszöged, és az 5 érzéked van. Az öt érzékeddel nem állapítod meg sem azt, hogy van tudatosság, sem azt hogy nincs. mert azt nem lehet megállapítani ezekkel...vagy tudod, vagy nem hiszed. Tehát ezekből kiindulva ugyanúgy vágy vezérelt a gondolkodása a tudósoknak is. "Úgy hiszik nincs semmi, mert nem látják, úgy hiszik nincs is rá szükség, ezért tényként kezelik a "tudatosság" nem létezését." Pedig semmi sem bizonyítja, hogy nincs, csupán az ő vágyuk, hogy nekik nem kell, mert csak úgy van minden, irányítottság nélkül, vakon. A világ pedig olyan, mint amilyennek megéljük. külön-külön egyenként. :)

Ez olyan, hogy a szeretet is létező dolog az ember számára, még sem tudja definiálni, sem megmutatni, sem bizonyítani, egyszerűen csak van. Nem lehetséges az érzékelése ily módon, mégis el van fogadva a létezése.

A materializmus pedig az az ideológia ami az anyagot tartja az egyetlen létezőnek, és az anyag formálódásából jött létre minden, de a törvények és szabályok is az univerzumban. A vallásosok is ugyanezt állítják...ők is materialisták, hiszen a gondolatuk erről egy az egybe ez, csak azt teszik mellé, hogy Isten megteremtette az anyagot(tisztelet a kivételnek).

Én azt mondom a világ mentális, tehát nincs anyag ilyen formában, hanem az anyag az a gondolat megjelenése(lásd álom). És ez a felállás megfordíthatja a világnézetet teljesen, új kapukat nyitva mindenki előtt. Tehát a materializmus a kétféle életszemléletből az egyik, amit én adok az pedig a másik.

"A kettőnk közt az a különbség, hogy én nem várom el a tudománytól, hogy ezt megtegye, és nem tartom hibának, hogy nem teszi meg, mivel ismerem a tudomány határait."

Én sem várom el azt a tudománytól, hogy megtegye, viszont az a fura, hogy ha nekik nem ér el idáig a kezük, miért blokkolják azt, akinek igen? Te is leírod, tudod, hogy vannak határai a tudományoknak, de nem a tudomány a legfelsőbb intelligencia a Földön.

Én ugyanolyan logikus és ésszerű dolgokat mondok, ami ezek szerint túl van a természettudományon, s lehet akkor hogy abban igazad van, hogy ez nem a "ti" hatáskörötök...sőt "nektek" mind1, hogy melyik életszemlélet van, hiszen ti csak a szabályokat és törvényeket taglaljátok. Esetleg egy próba az újfajtával? :):P

ui.: Egy dolgot nem árultam el neked, ezért is használtam kétértelmű, de "szemet felnyitni próbáló" szavakat. (kell lennie)...én nem hiszem, hanem tudom, hogy van, mert nem csak az öt érzékedet tudod használni, és ezt a tényt sem ezekkel fogod tudni észrevenni(ahogyan a szeretetet sem). Pontosan a vágyvezérelt gondolkodás végett...hiszen önző vágyaink vakítanak el minket(tisztelet a kivételeknek), ragaszkodva hozzájuk, és a valóságot nem látva. :)

Az univerzumban a természettudomány számára pedig van intelligenciára utaló jel, és vizsgálható mintázat, de nem hiszik el róla, hogy az jelenleg. De ez változni fog, én tudom. :)

Köszönöm tényleg a beszélgetést, igaz kezdetben lehurrogtál, de legalább belátod, hogy nem szemétkedni és kötekedni jöttem. :)

üdv

25/F

LastOne.Left

„tehát ez nem is olyan véletlen, mint amiről igazából szó van.”

Ezt az egészet most nem értem. A véletlennek nem az a definíciója, hogy olyasmi, amire nem számítunk. Például a Hortobágy közepén a fejemre esik az Eiffel-torony: nos erre igazán nem számítok, de ha megtörténne, az biztos nem lenne véletlen.

A véletlen definíciója az, hogy nem lehet előre biztosra megmondani a végeredményt. Mondjuk egy elektron vagy jobbra térül, vagy balra. Azaz mindkét variációra „számíthatunk” úgymond (nem lepődünk meg egyiken sem, hiszen ez a két lehetőség van), mégse tudjuk, hogy melyik fog történni. Ezt nevezem én véletlennek, tudományos szempontból. Egy dobókockán se lepődünk meg, ha mondjuk 4-et dob.

Namost a dobókocka és az elektron közt van egy nagyon nagy különbség: a dobókockáról elvileg, ha lenne elegendő számítási kapacitásunk, a paraméterek ismeretében meg tudnánk mondani a dobás pillanatában vagy akár az előtt, hogy mit fogunk kapni. Az elektronnál ez elvi lehetetlenség. Ez nem az érzékszerveink vagy a számítási kapacitásunk hiányosságaiból ered, hanem egy bizonyított fizikai tény. Vitatkozhatsz vele, de csak fizikai ellenbizonyítással. Innentől kezdve az egész érvelés, amit írsz, értelmetlen.

„Tehát ezekből kiindulva ugyanúgy vágy vezérelt a gondolkodása a tudósoknak is.”

Ezzel az a baj, hogy a pozitív állítás és a negatív állítás nem szimmetrikus, ezért nem elegendő kicserélni tagadásra a mondatot. A tudomány által használt logikai rendszer így működik, annak kell bizonyítania az állítását, aki valami újat állít. A tudományban a „biztos nincs” és az „eddig semmi nem utal a létére” címkéjű dolgok gyakorlatilag ugyanabba a kosárba kerülnek, és aki ki akarja venni őket onnan, annak kell bizonyítania. A másik kosár a „bizonyítottan van” címkéjű kosár. A játékszabály az, hogy a világ jelenségeit meg kell próbálni megmagyarázni azokból az alkotóelemekből, amik ebben a második kosárban vannak. Tudjuk, hogy ez sokszor téves, mert egyszerűen hiányzik egy elem, vagy a már meglévő elemeket rosszul illesztjük össze. Ha valami nagyon nem stimmel, akkor szét kell nézni a másik kosárban, hátha van valami, amiről eddig nem tudtunk. De ha sikerült összerakni valamit a jelen elemekből, akkor azt nem az a vágy vezérelte, hogy olyannak akarjuk látni, hanem egyszerűen nem volt szükség hozzá semmi másra.

Tudod ez abból adódik, és talán ez a legfontosabb üzenet, úgyhogy olvasd el kétszer:

Szóval abból adódik, hogy mindent meg lehet magyarázni végtelen sok módon, végtelen sok feltételezett elem beiktatásával. A tudomány nem a végső igazságot keresi, hanem azt a legegyszerűbb magyarázatot, ami elegendő ahhoz, hogy a világ folyását magyarázzuk, és az eseményeket megjósoljuk, valamint technikai fejlődést tegyünk. Tehát amíg egy modell működik, addig nem teszünk hozzá semmit, ami bonyolítja, de érdemben nem változtat a modell jóslásain. Vegyük például a gravitációt. Ha én azt állítanám, hogy a pöttyös labdát tolja egy démon balról, egy démon jobbról, kettő szemből és hátulról, de úgy, hogy kiegyenlítik egymást, és a labda végül leesik – akkor ez az állítás végülis ugyanoda vezet, mint ha ezeket a démonokat nem iktatom be a magyarázatba, csak a gravitációt. Pedig lehet, hogy léteznek, és minden testhez tartozik négy démonka is. Lehet. Elképzelhető. De a természettudomány egészen addig a „nemlétező” kosárban tartja ezeket, amíg valami el nem kezd utalni a jelenlétükre, valami, amit a mai eszközök nem tudnak magyarázni.

„"Úgy hiszik nincs semmi, mert nem látják, úgy hiszik nincs is rá szükség, ezért tényként kezelik a "tudatosság" nem létezését." Pedig semmi sem bizonyítja, hogy nincs, csupán az ő vágyuk, hogy nekik nem kell, mert csak úgy van minden, irányítottság nélkül, vakon.”

Ez abszolút nem igaz. Lásd a labdát toszigáló démonok esetét. Nem akarjuk, hogy ne legyenek ott démonok, de nem akarjuk azt se, hogy legyenek. Nem vezérli vágy azt, hogy hány paraméter létezik a világban. Azt akarjuk, hogy legyen egy olyan egyenletünk, ami minél pontosabban, de ezen belül minél egyszerűbben leírja a labda esését. Vagy a konkrét esetben például az élőlények kialakulását.

„Ez olyan, hogy a szeretet is létező dolog az ember számára, még sem tudja definiálni, sem megmutatni, sem bizonyítani, egyszerűen csak van. Nem lehetséges az érzékelése ily módon, mégis el van fogadva a létezése.”

Ez nem igaz. A szeretet mérhető, és mint ilyen, egy tudományosan is definiált jelenség.

„Én azt mondom a világ mentális, tehát nincs anyag ilyen formában, hanem az anyag az a gondolat megjelenése”

Ez az egész csavarás tulajdonképpen négy plusz démonka a labda mellé. Teljesen felesleges a természettudománynak, habár attól még lehet igaz. Csak nincs értelme vitázni rajta, mert nem bizonyítható, végtelen számú alternatív elmélet felállítható, és mindegyik ugyanazt az eredményt fogja hozni. Anyag márpedig létezik, lehet, hogy csak álmodja valaki, de ebben az álomban az a szabály, hogy van anyag, tehát van anyag. Mondhatnám, hogy igazad van, mert a világot egy Kovács Béla nevű ember álmodja, de még sincs igazad, mert Kovács Béla viszont egy materiális világ gyermeke, ahol a szabályok ugyanazok, mint nálunk. De lehet, hogy az ő világát is álmodják még nagyobb Kovács Bélák. De hova jutnánk? Sehova. Öt réteg Kovács Béla ellenére sem fog a labda máshogy leesni.

„Én sem várom el azt a tudománytól, hogy megtegye, viszont az a fura, hogy ha nekik nem ér el idáig a kezük, miért blokkolják azt, akinek igen? Te is leírod, tudod, hogy vannak határai a tudományoknak, de nem a tudomány a legfelsőbb intelligencia a Földön.

Én ugyanolyan logikus és ésszerű dolgokat mondok, ami ezek szerint túl van a természettudományon, s lehet akkor hogy abban igazad van, hogy ez nem a "ti" hatáskörötök...sőt "nektek" mind1, hogy melyik életszemlélet van, hiszen ti csak a szabályokat és törvényeket taglaljátok. Esetleg egy próba az újfajtával?”

A tudomány nem blokkol téged. Nem fog téged letartóztatni a Tudományos Akadémia, ha azt gondolod, hogy minket Kovács Béla álmodik, vagy ha szerinted a labdát négy kicsi démon nyomja le a földre, nem a gravitáció. A probléma akkor kezdődik, ha a világlátásodat kihozod a való életbe, és mondjuk gyógyszert kezdesz gyártani, vagy pénzért eladod a tudásod másoknak, és egy arra járó fogyasztóvédelmi ellenőrnek nem tudod felmutatni azt a hatást, amit ígérsz. A XXI. században az állam és a jogrendszer közmegegyezés szerint átveszi és használja a természettudomány logikai és módszertani rendszerét, mert az hatékonynak és működőképesnek bizonyult, szemben például a középkori istenítéletekkel. Azaz csak olyan terméket forgalmazhatsz, amiről az állításodat be tudod bizonyítani, nem pedig az államnak kell bizonyítania a hatástalanságot. Nem a természettudomány csinálja ezt, hanem az állam, és egyébként azért teszi ezt, mert valahogy felismerték a világban, hogy ahány ember, annyi egyéni világnézet, annyi ok-okozati összefüggés, annyi misztikus képesség, és csak a természettudománynak volt olyan objektív módszertana, ami alkalmas ezek közül kiszűrni a közös nevezőt. Ha nem demokráciában élnénk, nem lenne szükség közös nevezőre, hanem valaki megmondaná, hogy az ég sárga, és aki szerint nem, azt kivégzik.

Logikus, és koherens világkép, mint mondtam, végtelen sok létezik. A tied is lehet olyan, és ha valakit meg tudsz győzni róla, akkor azé is olyan lesz. Csak a tudománnyal ne akard ütköztetni, mert te leszel az, aki nem jár jól.

Persze azért megnézném magamnak azt az embert, aki eddig mondjuk katolikus vagy buddhista volt, és odaállítasz elé, hogy csak próbaképp vegye fel a világnézetedet. Hogyan lehet világnézetet felpróbálni, egyébként? Szóval hogyan képzelted? Térítesz? Engem nem győzne meg, hogy ha mindössze annyi lenne az érv a váltás mellett, hogy „újdonság, próbáld ki”. Pedig ez a helyzet.

Összességében azt hiszem, létrehoztál egy egyszemélyes vallást mindenféle szükséges maszlaggal, és egyházalapítás helyett a tudományt akartad meggyőzni arról, hogy a vallásod igazából egy tudományos tény.

16:50. :)

Furcsállom a mondataidat, nem akarlak megvádolni, de miért hoztál fel gúnyos elemeket(démonok), amikor ilyenekről egy szót sem mondtam. Nem állítottam semmi "fantasztikus" filmbe illőt. Egyszerűen azt mondtam, hogy a világ mentális, azaz gondolati jellegű(belső), mintsem materiális, azaz külső. Az "elméletemben" sincs szükség démonokra. Kicsit kifordítod amit mondok, pedig ha belegondolsz nem baromság. A tudománynak, a te állításod szerint, teljesen mindegy, hogy melyik. Viszont úgy gondoltam, hogy talán megértő szavakra lelek, és változhat valami a világban, a tudomány, mint első "erő" beleegyezésével, hiszen az állam is abból "falatozik", annak hisz. Egyáltalán nem középkori, vagy jelenkori(vannak olyanok akik látnak) Istenhitről beszélek, nem erről van szó. Továbblépésről beszélek, és úgy gondoltam, talán van olyan ember, aki végiggondolja. A tudományt pedig nem ütköztetem a véleményemmel szerintem, te kreáltál hozzá démonokat. Kovács Bélát pedig ne egy embernek képzeld el, talán lehet ez is volt a gond, mert végig így volt az elmédben. Mivel szellemi termékről, tehát mentális "anyagról" beszélek, gondolatról, így az a tudatosság, amiről szót ejtettem, egy Elme. S egy elme csak van, sem térben, sem időben, és örökké. A "Végső Elme" ugye mindent magába foglal, tehát rajta felül nincs semmi. Remélem így érted majd, amit mondok. Tehát térítésről szó sincs, nem kértem se pénzt, se azt, hogy állj be valamelyik vallásba, elmondom a véleményemet, és aki elolvassa, talán megérti a lényeget, és végiggondolja magában a dolgot, ha te nem is. Bevallom őszintén, úgy gondolom ez megváltoztathatja a globális hozzáállást, akár egymáshoz, akár a környezethez...ugyanis nem úgy néz ki, hogy ez működne. Igazi célt adhatna az embereknek. A természet igazi mivoltát lehetne megismerni. S csak a tudomány segítségével lehet ezt elérni. Ha megengeded egy hasonlat, de nem sértésnek.

gravitáció le akarjuk győzni(repülőgépek), de soha nem fog megszűnni.

szeretetet le akarjuk győzni(önzés természetes jelenségnek nyilvánítása emberek közt), de soha nem fog megszűnni.

a végső tudatosságot le akarjuk győzni(az önzés által meg akarjuk tagadni magunktól, nincs rá szükség, elegek vagyunk mi is), de soha nem fog megszűnni.

a helyzet pedig az, hogy mindhárom dolog észlelhetetlen az öt érzékünkkel. Egyszerűen csak tudjuk, hogy van, mert kell lennie, hiszen ez a logikus, hiába nem "fogadják el" a harmadikat még. Egyiket sem látod, hallod, tapintod, szagolod, ízleled, csak egyszerűen "érzed". :)

a véletlennel kapcsolatban.

Ha egy falevél esik a fejedre, akkor az is véletlen? Meghatározható a végeredmény, előre megmondható, ha az összes lehetséges adat a rendelkezésedre áll, akárcsak a kocka esetében(asztal felület, dobó erő, súrlódás és a többi), ezt hívják akkor véletlennek, és nem azt, ami előre meg nem határozható, azaz megmagyarázható ok nélküli, tehát kiszámíthatatlan, mivel a kiváltó okról gőzünk sincs?! Azért mert a tudásunk olyan szinten korlátozva van(egyébként igazából nincs, csupán mi rakjuk rá), attól függetlenül mindennek megvan az oka...de egy kezdő oknak kellett lennie, amit nem okozott semmi, ami magában mindennek az egyetlen oka. S tudod az egész létezés utalás erre, amiről beszélek, csak még nem mindenki érzi/tudja. :)

köszönöm a kommentedet, s légyszíves ne értsd félre, nem gúnyolódom. :)

üdv

25/F

LastOne.Left

bocsi pótlás.

Egyébként az előző válaszaimban felvezettem érveket, hogy miért is gondolat minden, olvasd vissza, ha esetleg átsiklottál felettük. :)

üdv

25/F

„Furcsállom a mondataidat, nem akarlak megvádolni, de miért hoztál fel gúnyos elemeket(démonok), amikor ilyenekről egy szót sem mondtam.”

Valóban, ezeket én hoztam be, de nem gúnyból, hanem szemléltetésként. Lehetnének akár pici láthatatlan lepkék. Azt akartam érzékeltetni vele, hogy a valóság lehet akármilyen, lehet, hogy a tárgyakat nem a gravitáció húzza, hanem ezek a démonok/lepkék, csak olyan intelligens módon, hogy azt mi gravitációnak hisszük. Sőt, Eötvös torziós ingáját is ők viccelték meg. Akármilyen láthatatlan, nem mérhető, nem bizonyítható dolgokat (isteneket, démonokat, mentális hálót) oda lehet képzelni a világba, és azt lehet mondani, hogy MI VAN, HA IGAZ. Sőt, az egyik lehet, hogy tényleg igaz. Lehet, hogy a te mentális világod az igaz, és egyedüli voltál a világon, aki erre rájött. De lehet, hogy az én démonaim az igazak. Hogyan tudod bebizonyítani, hogy nem azok? Miért higgyenek az emberek neked? Lehet, hogy nekem is győzködnöm kéne az embereket, hogy igenis láthatatlan démonok okozzák azt, amit gravitációnak hittünk. Végülis honnan tudják a tárgyak, hogy egymás felé kell mozdulniuk, ha nem valami intelligencia vezérli őket? Viszont annyi tárgy van, hogy ezt lehetetlen egyetlen szuperintelligenciával mozgatni, maradnak tehát a tárgyankénti démonok. Vagy tündérek. Vagy lepkék. Nincs igazam? Bizonyíthatatlan és cáfolhatatlan dolgokról napestig beszélgethetünk mindenféle bizonyíték nélkül, logikus rendszereketépítve köréjük. Mi értelme?

„Továbblépésről beszélek”

Arról beszélsz, hogy a vágyaid szerint az emberiség lépjen az általad kijelölt irányba. Valószínűleg szemernyi kétséged sincs, hogy az a jó irány. Mifelénk az ilyesmi alsó hangon is a nagyképűség kategóriájába esik. Miért pont te lennél a kiválasztott? Ki jelölt ki? Önmagad?

A valóság azonban az, hogy igazából még csak megfogalmazni se tudod az irányodat. Vajon a vakok közt aki látónak mondja magát, az hazudik, hallucinál, vagy tényleg lát? Hogy döntsék ezt el a vakok?

Tudod ha te tényleg egy egyedüli látó lennél a világon, akkor sokkal jobb meggyőzési technikát kéne választanod. Valójában most csak homályos utalásokat teszel valamiről, amit látsz vagy látni vélsz, és hétmilliárd ember sorsát akarod a htáadra venni. Szerencsére erről nem tud sok ember, szerintem már nem olvassa senki ezt a vitát.

„Mivel szellemi termékről, tehát mentális "anyagról" beszélek, gondolatról, így az a tudatosság, amiről szót ejtettem, egy Elme. S egy elme csak van, sem térben, sem időben, és örökké. A "Végső Elme" ugye mindent magába foglal, tehát rajta felül nincs semmi. Remélem így érted majd, amit mondok.”

Szerintem meg a Végső Elmét is csak gondolja egy Még Végsőbb Elme. Folytathatnám a sort, de értelmetlen. Ha az elme létének van hatása a világra, akkor azt ki lehet mutatni, és lehet vele foglalkozni tudományosan, ha azonban nincs, akkor tök mindegy, hogy hány elmét gondolunk oda, vagy esetleg démonokat, tündéreket képzelünk a világba, egy vagy több istent. Ezek közül mindnen vallásnak pont ugyanannyi a létjogosultsága, egyik sem jobb a másiknál, a tied se jobb vagy rosszabb a katolikusnál.

„Bevallom őszintén, úgy gondolom ez megváltoztathatja a globális hozzáállást, akár egymáshoz, akár a környezethez...ugyanis nem úgy néz ki, hogy ez működne. Igazi célt adhatna az embereknek. A természet igazi mivoltát lehetne megismerni.”

Ezt minden vallás megígéri. Vajon mind hazudik? Nem. Arról van szó, hogy amit leírsz, az egy vallás a sok közül, ami ugyanúgy nem fogja globálisan megváltoztatni az emberiséget, mint ahogy eddig egyik se tette. Ezen kívül továbbra is csodálom a bátorságodat, hogy ki mered jelenteni egy általad leírt valamiről, hogy képes az emberiség megmentésére.

„gravitáció le akarjuk győzni(repülőgépek), de soha nem fog megszűnni.

szeretetet le akarjuk győzni(önzés természetes jelenségnek nyilvánítása emberek közt), de soha nem fog megszűnni.

a végső tudatosságot le akarjuk győzni(az önzés által meg akarjuk tagadni magunktól, nincs rá szükség, elegek vagyunk mi is), de soha nem fog megszűnni.”

Uhh, ez nagyon sánta. A szeretetet soha nem akartuk legyőzni. Ha megnézed, hány repülő gépet szabadalmaztattak, ehhez képest hány szeretetlegyőző gépet… ezt egyébként téves analógiának hívják, egyébként érvelési hiba. A végső tudatosság legyőzése is szépen illeszkedik a rendszerbe, de valóságtartalma nincs, olyannyira, hogy arról még nem is tudunk. A helyes lista szerintem:

- A gravitációt mindig is le akartuk győzni, ezért repülőket építettünk. Maga a gravitáció ugyan nem szűnik meg soha, mert egy állandó fizikai jelenség, de a földhöz ragasztó hatását legyőztük.

- A szeretetet soha nem akartuk legyőzni, gyakorlatilag ez emberek túlnyomó többsége pozitív érzésként tekint rá, sőt kultikus gondolati sablonok kötődnek hozzá ("a szeretet mindent legyőz"). A szeretet az egyes egyénből egy másik adott egyén iránt képes elmúlni (X megutálja Y-t), mert a szeretet önmagában nem egy fizikai állandó.

- A Végső tudatosságot soha nem akarta az emberiség legyőzni, mert az emberiség mint olyan, nem ismer ilyen fogalmat. Az első kettő általánosan ismert dolog, bárkit megkérdezhetsz, hallott ról, filmek készültek, stb. A végső tudatosság azonban ha létezik is, eddig nem tett hatást az emberiségre.

Összességében tehát három különböző fogalomról beszélünk, melyeket analógába összefésülni... ööö... nem elegáns.

„a helyzet pedig az, hogy mindhárom dolog észlelhetetlen az öt érzékünkkel.”

Mondjuk én elég közvetlenül érzem a gravitációt, meg azt is, ha szeretek valakit. De tegyük fel, hogy nem így van, akkor is műszeresen észlelhetővé, mérhetővé tehető ez a kettő. Sőt, a radioaktivitás is ilyen, és az apró hőmérséklet különbséget se tudjuk a tenyerünkkel megmérni, de hőmérővel igen. Ebből mi következik? Hogy akkor végtelen számú egyéb észlelhetetlen dolog létezik? Nem. Ha adsz egy Elmemérőt, akkor beszélhetünk a továbbiakról.

„Ha egy falevél esik a fejedre, akkor az is véletlen?”

Van benne véletlen faktor, tehát összességében az. Ugyanis az, hogy a levél egészen pontosan mikor válik el a fától, nevetni fogsz, de egyensúlyi helyzetekre visszavezethető, és ezért van egy bizonyítható határozatlansága. Az, hogy én arra járok, ugyebár nem véletlen, de az már véletlen, hogy abban a pár másodpercben, amíg a levél elengedheti a fát úgy, hogy a fejemre essen, szóval akkor vajon tényleg elengedi-e – nos, ez már valódi véletlen. De persze van benne az a „nemvalódi” típusú véletlen is (nevezzük mondjuk hétköznapi értelemben vett véletlennek), a rejtett determinációkkal, hogy tényleg eltalálja-e a fejemet. Ez egy ilyen kevert rendszer, amit én személy szerint véletlennek tekintek.

19:28.

a félreértésért elnézést kérek a gúnnyal kapcsolatban.

Figyelj az a baj, hogy elsiklasz az "elméletem"(azért van idézőjelben, mert nem az én szüleményem, hanem egy olyan emberé, aki már meghalt, de egyébként ez a tudás is tudod honnan van) lényege felett. Egy elméről beszélek, aminek a gondolataiban jelenik meg a világ, tehát nem kell tárgyanként külön valami, mert a gondolataidat te is úgy irányítod ahogyan akarod, és egyszerre több dolgot is. És én nem képzelek semmilyen mentális hálót pluszba a világba, hanem pont azt mondom, hogy az "anyag" a megképzelt dolog, és a mentális az alap, nem fordítva, ahogyan beállítod. Azt pedig, hogy győzködlek félre érted, csak ugye válaszolsz, és kijavítom, amit félreértettél. Gondolom korrektül beszélgetünk erről a témáról. Csupán annyit mondtam, hogy tudom, hogy így van, semmiféle vágy nem vezérel, ugyanis a vágynál jelen van érzelem is...nos bennem semmi sincs, amikor erre gondolok, nem érzek úgymond ragaszkodást ahhoz, hogy mindenáron "megtérítsek" valakit. Egyszerűen ha átlátom a helyzetet, tehát megértem, akkor miért ne mondjam el másoknak, ha ez igazi célt adhat, nem az itteni 60-80 évig tartó életnek, hanem magának a létezésnek. Az emberiség pedig így is, úgy is el fog menni ebbe az irányba, nem sok idő van még, mert már izzik a talaj a lábunk alatt. Ha itt van e kor alap tanítása, miért ne osszam meg mással, ha megtehetem? Nem néztem le senkit sem, mert ha azt tenném, az a szavaimból kiderülne, sőt tojnék bele mindenkibe és megtartanám magamnak az egészet. De ehelyett odaadom, mindenféle hátsó szándék nélkül(haszonlesés nélkül), tudod ebből nekem nincs hasznom, csak az embereknek, de mondom, már van olyan aki átlátja szintén a helyzetet. Szóval nem egyedül látó vagyok, csak egy a többi közül, és mondom ha a győzködésről szólna, akkor már ott megette a fene. Nincs szükség ilyenfajta módszerekre...annyi kell, hogy az ember áttekinti józan paraszti eszével, tehát a materiális elfogultságot elhagyva, végiggondolja, ami magának a tannak az alapját is képezi(gondolat).

ne haragudj mostanra ennyi, de még lenne hozzáfűzni valóm a többihez, majd folytatom, csak a számítógép használatát le kell rakjam most. megértésed köszönöm. :)

üdv

25/F

LastOne.Left

Na vagyok, és folytatnám.

És elnézést a kérdezőtől, de lassan vége a beszélgetésnek. :)

Az a nagy helyzet, hogy te mondtad rám, hogy vallásként kezelem a tudományt, de ehelyett te minősíted le egyből, amit mondok, vallási szintre(ami nem is biztos, hogy nevetség tárgya), gondolom nem direkt csinálod, de a vallásokról már beszéltünk, hogy ugyanazt a cipőt hordják, mint a tudomány...a materiálisat(persze van kivétel). A vallásoknak így is megvolt a hatása, amire szükség is volt. Amit én mondok, az pedig nem vallás, hanem életszemlélet, és pont az ellenkezője az eddiginek. :P

Figyelj csak. Tudod te mi az a szeretet? A szeretet önzetlen, nincs benne olyan hogy "fáj", és ami elmúlik az nem szeretet volt, hanem ragaszkodás, és pont az önzés miatt...ne keverjük össze a kettőt. És azért írtam, hogy a szeretet is "le akarjuk győzni", bár, hogy a te szavaiddal éljek a "Szeretet úgy is diadalmaskodik.", mert gyengének, szerencsétlennek találják az erkölcsös embereket, akik a többi javát is akarják, nem csak a sajátjukat. Elnyomják őket, nem engedve érvényesülni, mert féltik a saját javaikat az önzés végett, és nem akarnak másnak adni belőle(egy életre terveznek, és ezalatt mindent meg akarnak csinálni vágyaik szerint). Egyszerűen azt nézik le, és használják ki, vagy "szívóznak", akikben a szeretet van jelen túlnyomórészt. Ez csak egy-két megállapítás, hogy ne maradj tévedésbe. Ha nem lenne egy csepp szeretet sem, akkor nézhetnénk magunkat meg. Akiben a tiszta szeretet van nagyobbrészt, mintsem az önzés...nos az az ember kevesebb vágyat táplál, mint az ellenkezője...akkor ki a vágy-vezérelt? :)

Gravitációval és szeretettel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy milyen eszközökkel lehetséges látni/hallani/szagolni/tapintani/ízlelni a jelenségüket? Én elhiszem, hogy a mértékét lehet "mérni"(gravitációt a tömeg nagyságából kikövetkeztetjük), de magát a jelenséget nem észlelhetjük 5 érzékkel. Szóval nem hiszem, hogy problémás volt ezeket összemosni, hiszen ezek túl vannak az 5 érzéken, de csak kettőt vagyunk hajlandók elfogadni globálisan, a 3dikat csak néhányan.

Végső Elmét pedig ne fokozd, mert Occam-olom. Nincs szükség rá. :D

Még egy megjegyzés, illetve meglátás az egésszel kapcsolatban.

Ugye ha jól tudom mindent az atomok(tudom, hogy ezek is állnak valamiből, de a szemléltetéshez elég) építenek fel. Nincs olyan hely az Univerzumban, ahol ne lenne anyag, tehát atom. Ahol látszólag nincs, ott is van. Az atomnak ugye se szaga, se színe, se tapintása, se hangja, se íze. És képtelen ugyanezeket megtenni(szagolni, látni, stb.). Hogyan lehetséges akkor, hogy egy asztal masszív és fából van, amikor vattacukor ugyanúgy ugyanazokból az atomokból van és mégsem fa az anyaga, mégsem masszív, sőt ízre, illatra is más. Ugye egységesen mindenhol atomok vannak. Tehát ha valós formájában látnánk a világot, akkor ürességben lennénk. De ehelyett az atomokból felépülő szemünk, mégis megérzékeli az atomokból felépülő többi dolgot az univerzumban. Ez mégis hogyan? Mi az ami így jeleníti meg az atomokat? A szemünk(példaként) nem lehet, hiszen ugyanabból van, azt is megjeleníti ez a "dolog". Valami más lesz az, ami az atomokon "túl" van, tehát latensen mögötte, meghúzódva...

Ha racionálisan végiggondolod, rájössz, hogy ez magyarázatra szolgál, tudományon belül. az én véleményemet tudod ezzel kapcsolatban. :P

Szerintem az elméink(személyiségünk, tudatunk) nem a testben van, és pontosan ezek érzékelnek(szagolnak, ízlelnek, stb), a test segítségével, amit "tudjuk mi" jelenít meg, és hogyan. A mi tudatunkat szintúgy, csak azoknak nincs térben és időben jelenléte, hanem örök(elméink), akárcsak az "Elme". :)

köszönöm és üdv.

25/F

LastOne.Left