A világűr ugye végtelen. Ezt én elfogadom, csak nem értem. Ti hogyan értitek meg a térbeli végtelenség fogalmát?

Szétteszed a két kezed, és akármeddig kinyújthatod.

Csakhogy egy idő után összeérnek! Úgy, hogy közben mindkettő egyenes!

ÍGY végtelen a világunk!

Nekem az legalább abszurdnak tűnik, hogy megyek és egyszer csak egy falba ütközöm, mert ilyenkor jön a jogos kérdés, hogy: mi van mögötte? A végtelen esetében nincs ilyen probléma.

Amit már most sokan mondtak, úgy tűnik, a világegyetem olyan, hogy nincs határa, nem ütközöl falba, viszont véges térfogatú úgy, hogy nincs olyan, hogy "kint". Mivel megszokta mindenki, hogy mindenen "túl" van valami, ezért nehéz az agynak ezt felfogni. Sokat kell rajta meditálni, hogy az ember megértse.

Sajnos ez nem egzakt mód megválaszolható kérdés. Ha feltételezzük, hogy az általunk ismert univerzum végtelen, akkor erre tapasztalati úton nem fogunk soha választ kapni pont a végtelensége miatt. Valaki írta, hogy hasonló kérdés merülhet fel az idővel kapcsolatban. Én itt vetném fel, hogy hasonló problémával szembesülsz ha megpróbálod kideríteni, hogy egy adott anyag miből áll össze. A különböző részecskék egyre kisebb részecskékből épülnek fel, az energia se csak egy "meghatározhatatlan semmi".

Azt tudjuk, hogy az univerzumunkban az anyag, a galaxisok távolodnak egymástól (ebből származik a Nagy Bumm elmélete), de sokak szerint igazából maga az univerzum tágul mint egy lufi.

A tudósok is csak elméleteket gyártanak, igazolni nagyon nehéz bármit is.

Szia!

A "végtelen" fogalmával azt jelezzük, hogy valamit figyelve nem találunk benne végességet.

Az ember figyelheti a világűrt, de Nem Találja benne a vég végességet. ...

Azért nem tudja feldolgozni ezt az agy, mert nincs mit!!! :)!!!

A figyelem tekintve a világűrt nem nyeri azt a fogalmat, ami a végesség lenne.

Azaz vagy:

1. jelentés nélküli szóként kerül a világűr mellé a végtelenség, vagy

2. fantáziált formában mint valami óriási, beláthatatlan távlat...de ami így adódik, az valójában nem Végtelenség, hanem a Messzeség.

A "világ(űr) végtelensége" lényegében filozófiai hiba.

Ne törd rajta a fejed meg meg fogsz őrülni :)), tudnak ilyeneket még kitalálni filozófusok :)) kerüld a mű-bölcselkedőket :))), ha jót akarsz.

az emberi agyat, annak minden alkatrészével és működésével az evolúció nem arra "hozta" létre, hogy hatékonyan megérthesse a világegyetem mibenlétét. Hanem arra, hogy itt a Földön, ebben a mérettartományban (a makrovilágban) segítse az emberi egyed túlélését. ennek megfelelően a gondolkodási, felfogási mintázataink is csak ezt a világot tkrözik, és ha pl már kis méretekben (kvantummecahnika) vagy óriási méretekben (kozmológia) gondolkodunk, akkor az ott tapasztalható jelenségek már bizarrak és a "józan észnek ellentmondóak" lesznek. (pl a kvantumugrás, vagy a világegyetem mibenléte, határai).

Tehát a mi gondolkodási formáink azért vannak hogy mindennapi életünekt segítsék, de ez nem jelenti azt hogy az obejktív világ logikája is ilyen. éppen ellenkezőleg - teljesen más. Ezért pl vegyük azt a kérdést, hogy a világegyetemben minden dolog létzésének oka megjelölhető egy másik dologban. Ok-okozat viszony. De így előbb utobb felmerül a kérdés, hogy van-e vége az ok-okozati viszonynak, és ettől a kérdéstől az ember megzavarodik. Szerintem a helyes ilyenkor azt mondani hogy az ok-okzat viszony emberi logika terméke, és nem biztos hogy a világ eszerint működik. A helytelen pedig azt mondani hogy a végső ok Isten:D:D

Ami a "buta" agyat illeti....azért ezt kár így "eltenni".

Pl. ami a végtelenséget illeti....ahogy korábban írtam, az nem az agy hibája, hanem az ítéleteké.

A emberi gondolkodás határain kesergő és terjengő filozófiai ítélet megintcsak figyelmetlen...némileg.

(Nem az embereket igyekszem kritizálni, csak az ítéletet.)

Könnyedén áll elő a gondolkodás határairól szóló kijelentéssel.....de sohasem ragadja meg figyelmesen!

Nem a Gondolkodást ragadják meg, hanem a Gondolatot.

Nem a folyamatot, aminek képességeiről lehetne zengeni....hanem az eredményét!

Az eredménye együtt-fogva egy halmaz....ez a halmaz véges, mihelyt megáll az ember egy kicsit számba venni hogy mi mindent tud.

Előáll a határoltság (a halmaz-kép miatt)és a végesség is (ha végigtekint, hogy mi mindent tud. Ez rendben is van.

Csak az nincsen rendben, hogy a GONDOLKODÁShoz fűzi e két fogalmat.....mert nem oda való...ezek a GONDOLTAKohz valóak.

A gondolkodás határa a figyelem, a valóság kapcsán egyszerűen hiányzik......csak egy hangzó ítélet szállong

levegőben..vagy egy írott..papíron...képernyőn...kár emiatt keseregni ;)!!

Úgy is fogalmazhatnék, hogy az ember ha komolyan veszi a kérdést a gondolkodás határainak ítéletéhez előbb abba a helyzetbe kell kerüljön, hogy magát a gondolkodást figyeli, e nélkül nem szerez komoly jogot arra,hogy megítélje a határoltságának valóságát.

...és ha most nem hoz az ember olyan ítéletet, hogy ez a helyzet lehetetlen....akkor lehet próbálkozni....szóljon, akinek sikerült! :)

(Ha nem is sikerül, vagy nem is próbálkozik az ember, azt meg lehet érteni szerintem, hogy a határoltság vagy épp határtalanság biztos tudásának felmérése, oda illő tapasztalat nélkül illúzió.)

Üdv!!

Szerintem nehéz feldolgozni azt,hogy a világűr végtelen,de ez számomra elfogadhatóbb,mint

az,hogy a világűr NEM végtelen!A tudomány ezt szeretné "bizonyítani"manapság.

Szerintem ha bebizonyítják a végességét,akkor az csak az általunk ismert és tudni vélt fizikai törvények alapján lehetséges!

Képzeljük el,hogy pl.egy acélgolyó atomjai a csillagok,a körülötte forgó elektronok protonok a bolygók,stb.stb.

Az ezeken a "bolygón"élők,ha kémlelik a végtelent,mit állapítanak meg elöbb-utobb?

Szerintem azt,hogy a számukra ismert világ törvényei szerint a világűr NEM végtelen!!!

Azt hiszem,a világűr végtelensége tényleg felfoghatatlan!:-))

Egy végesz szakasz is végtelen pontból áll.

Ezt el tudod képzelni?

Felesleges ilyen dolgokon agyalni ami nem emberi léptékü dolog.

Gondolj csak bele egy hangya szemszögeböl nézve a földet, esetleg a naprendszert. Vagy a baktériumokéból

Egyebbkent nem végtelen

Szerintem