Az elemi részecskéket milyem mikroszkopon tudom megfigyelni?

"Ha szétvágok egy gyémántot több darabba, úgy, hogy eddig azt gondoltad, nem lehet, akkor mégis hogy hiheted, hogy a gyémánt létezik?"

Ez esetben a gyémánt nem létezik abban a formában, ahogy gondoltuk róla. Azonban ez egy elég sarkos példa, én tudok jobbat:

Az ókorban azt gondolták, hogy kristályszférákból áll az ég. Ma is elfogadjuk ezek létezését néhány tulajdonságát módosítva?, Csak annyi a különbség, hogy nem kristályból vannak és nincsenek hozzájuk rögzítve az égitestek.

De, a gyémánt ugyanúgy létezik, megmarad minden korábbi ismeret róla,

egy kivételével: hogy oszthatatlan. Hasonlóan az elektronhoz, és minden más elemi részecskéhez. Pl. Régebben azt gondolták, hogy a Newtoni fizika teljes egészében alkalmas a mozgások leírására. Aztán jött Einstein relativitáselmélete. Ettől függetlenül a Newtoni mechanika továbbra is teljesen jól alkalmazható nem extrém körülmények között.

A másik példa tökéletesen irreleváns. Azon ókori elgondolást semmi nem támasztotta alá, ellenben mára minden megcáfolta.

Újból megkérlek, hogy válaszolj az elvonós kérdésemre! Esetleg azt is megteheted, hogy leírod nekem a számítógéped működési elvét.

"Azon ókori elgondolást semmi nem támasztotta alá, ellenben mára minden megcáfolta."

Ezen az ókori tudósok felhördülnének. Akkor is létezett tudományos megismerés, nem a pórnép gondolkodásából születtek a tudományos állítások. És igen, minden megcáfolta, ahogy a mi tudományunkat is megcáfolhatja a jövőben minden.

Nem tudom mit válaszoljak az elvonós kérdésre, még életemben nem szívtam el egy cigarettát se, sőt még egyszer sem voltam részeg. Tehát kettőnk közül valószínűleg neked lenne a helyed az elvonón.

Ez csak azt bizonyítja, hogy halvány lila segédfogalmad sincs a tudomány fejlődési mechanizmusáról.

Nagyon konyhanyelven;

1. Megfigyelnek valamit (például belecsap a villám a fába)

2. Ha nem csípőből rávágják, hogy "Isten megnyilvánulása", akkor megpróbálják valamilyen módon a megfigyelt esetet reprodukálni.

3. Ha sikerült reprodukálni, akkor egyrészt le tudják írni, hogy milyen módon sikerült, másrészt nem kell x időt várni, hogy újra megalkossa a természet (vagy Isten, ugye), így bármikor tanulmányozható.

4. Az eredményeket leírják, amikből következtetnek, és próbálnak az eredményeken túlmutató következtetéseket levonni, ezt hívják hipotézisnek. A hipotézisnek három sorsa lehet;

1) Más kísérletekkel sikerül igazolni, ekkor általában a felfedezőt megdobják egy Nobel-díjjal (mint például a Higgs-bozon megsejtőjét).

2) Más kísérletekkel azt sikerül igazolni, hogy csak részben jó, vagy egyáltalán nem jó a feltevés, ekkor vagy próbálják korrigálni, vagy kidobják a kukába.

3) Más kísérletekkel a hipótézist sem igazolni, sem cáfolni nem sikerül, ekkor a köztudatban marad addig, amíg az egyik nem kvetkezik be (ami lehet, hogy soha nem jön el)

+1) Az is előfordult már a történelemben, hogy megszabták az adott elmélet érvényességi körét. Ilyen például a newtoni fizika; Einstein bácsi óta tudjuk, hogy a newtoni fizika nagyon nagy és nagyon kicsi méretekben nagyon eltérő eredményeket ad a valóshoz képest. Ettől még nem vágjuk ki a newtoni fizikát a kukába, mert a földi életet nagyon jól leírja, és bár a bonyolultabb képletek a földi élet leírására is pontosabb eredmnyeket adnak, de nem akkora nagyságrendben, hogy megérje azokkal a sokkal bonyolultabb összefüggésekkel számolni.

"Tehát a jövőbeni tudásunk alapján kiderülhet, hogy az elektron teljesen más, mint amit most gondoltok? Akkor mégis hogy tekinthettek egy olyan dolgot létezőnek, amiről ti is beismeritek, hogy 200 év múlva esetleg teljesen máshogy fogtok gondolkozni?"

A tudománynak pont az a lényege, hogy kutat. Amit ma nem tudunk, azt lehet, hogy csak 200 év múlva fogjuk tudni. De hogy ahhoz a tudáshoz eljuthassunk, a már korábban megtett felfedezések elengedhetetlenek.

Olyan ez, mint egy lépcsősor; 100 fokból áll, de először az elsőt kell kiönteni betonból, utána a másodikat, a harmadikat, és így tovább, nem lehet rögtön a 30. lépcsőfokkal kezdeni (illetve az építészetben már szinte minden is megoldható, de most ettől tekintsünk el a párhuzam megértése érdekében).

"Az ókorban azt gondolták, hogy kristályszférákból áll az ég. Ma is elfogadjuk ezek létezését néhány tulajdonságát módosítva?, Csak annyi a különbség, hogy nem kristályból vannak és nincsenek hozzájuk rögzítve az égitestek."

Itt hangsúly a GONDOLTÁK szón van. Nem mentek oda összetaperolni, és eszközökkel sem tudták megmutatni, hogy igen, tényleg így van. Jobbára csak a szemüket tudták használni, amivel azt is könnyen belátták, hogy a Nap a Föld körül kering. Igen, téves következtetésre jutottak, mert a szemüket leszámítva nem volt más eszközük. Megeshet, hogy az elektronokról alkotott vélemény ugyanúgy megdől, mint a geocentrikus világkép, a különbség csak az odds-okban van. Utóbbira elég minimális az esély, mivel a tudományos élet manapság jól felügyelt, vagyis nem hisznek el bemondásra semmit, hanem bizonyítékokat kell felhozni a hitelesítéshez.

Nem, akkor nem létezett tudományos módszertan. Ezt tudnád, ha rendelkeznél legalább általános iskolai ismeretekkel. A tudományos módszertant először Galilei és Newton alkalmazták.

[link]

Ne haragudj, de láthatóan HIHETETLENÜL buta vagy.

Ez nem probléma, önmagában. De sajnos nem tudsz arról, hogy buta vagy... Ez okozza azokat a problémákat, amiket mindenki meg tud állapítani a kommentjeidből...

"Szóval fogalmad sincs mi az az elektron, de létezik szerinted."

Akkor szerinted mi az, amit a CRT monitor a képernyőre zúdít irányítottan, és kép lesz belőle? Mi az, amit a Geiger-Müller számláló számol? Mi csapódik az űrhajósok retinájára, amitől felvillanásokat látnak néha?

Most komolyan, ha valamit nem ismerünk teljes részletességgel, akkor nem létezik? Mondjuk ha nem ismered a palacsintasütőd anyagi, szerkezeti felépítését, akkor az nincs? Ha az ősember nem tudta, miért szikrázik némelyik kő, ha összeüti, akkor nem is szikrázott?

Na jó, szerintem: Don't feed the troll.

"Akkor szerinted mi az, amit a CRT monitor a képernyőre zúdít irányítottan, és kép lesz belőle? Mi az, amit a Geiger-Müller számláló számol? Mi csapódik az űrhajósok retinájára, amitől felvillanásokat látnak néha?"

Szerinted mi az, ami az égen van, átlátszó és forog? Na ugye, hogy a kristályszféra.

"Nem, akkor nem létezett tudományos módszertan. Ezt tudnád, ha rendelkeznél legalább általános iskolai ismeretekkel. A tudományos módszertant először Galilei és Newton alkalmazták."

Te meg tudnád, ha nem lennél hihetetlenül buta, hogy az ókorban is nagyjából ugyanazok voltak a tudományos megismerés kritériumai, mint most.