A Focault inga nem bizonyítja a Föld gömb alakját?
Azt hiszem azzal mindenki tisztában van, hogy a fizika tankönyvek szerint a Focault inga bizonyítaná a Föld gömb alakját. Persze a fizika laborban már ezt nem tudja egyetlen kísérleti fizikus sem kimérni. Emlékszem én is 6,58-at kaptam a g-re (9.81 helyett)a fizika laborban. Akkor hogyan lehetne ilyet egy ilyen érzékeny ingával kimérni.
prof.Székyel Sándor feltaláló értekezett a Focault inga és a Föld gömbölyűségének kapcsolatáról, hogy valójában nincs összefüggés köztük. Az ingával nem lehet kimutatni a Földünk alakját. Idemásolom amit írt. Kíváncsi vagyok ti mit gondoltok erről?
Focault inga: "1. Az inga lengési iránya és szögsebessége több tényezőtől függ, pl hogy indítod el, milyen egyéb hatások érik.
2. Az inga magától nem tud órákon át lengeni, meghajtás kell neki - vagy újraindítás - ezért nem hiteles mérés az elfordulása sem.
3. Valamint csak egy lehetőséget igazolna, de nem bizonyíték a Föld forgására, mivel más is okozhatja az elfordulást.
Második tételem:
A jelenség nem definiálja a kiváltó okot.
(Jelenség az inga elfordulása, kiváltó ok a Föld forgása, vagy más!)
Nézzük a déli 'sark' közelében felállított Foucault inga kísérlet leírását:
"Mivel az inga periódusa független a bob súlyától, ezt a kísérletet különféle súlyokkal végeztük el, amíg nem találtunk egyet, amely következetes eredményeket adott."
Az inga periódusa független a bob súlyától, vajon miért kellett válogatni a súlyok közül, hogy valamelyik 'következetes eredményt' adjon? 🤔
"A világ fenekén állva a Föld az északi féltekéhez képest hátrafelé forog.
Első kísérletünkben az inga fordítva forgott, mint ahogy vártuk. Ezt először nem vettük észre, mert mindannyian az északi féltekéről származunk, és megszoktuk, hogy a Föld az óramutató járásával ellentétes irányban forog. Ezután rájöttünk, hogy a viszonyítási keretünkből adódóan a Földnek az óramutató járásával megegyező irányban kell forognia, ezért módosítanunk kellett az ingát.
11 000+ láb magasságban kicsit lassabban gondolkodunk."
Tehát az első próbálkozásnál fordított irányba fordult az inga, mint kellett volna!
'Módosítani' kellett az ingát 😂
"Második kísérletünkben a Föld a megfelelő irányban forgott, de a szögsebessége kétszer akkora volt, mint amire számítottunk (vagyis 12 óra a 24 helyett). Valami kormányzati összeesküvésre gyanakodtunk, de úgy döntöttünk, hogy további módosítást hajtunk végre az ingán, és megpróbáljuk újra."
Tehát a második próbálkozásnál már 'a jó irányba', de kétszeres szögsebességgel forgott!
Mégis mitől? 🤔
'További módosítás' az ingán... bármit jelentsen is az.
Harmadszorra sikerült 'beállítani', hogy a számításoknak megfelelő irányba és szögsebességgel forduljon.
Tehát beállítás kérdése, így nem objektív mérés eredménye! Ezt jól jegyezzétek meg. ☝️
Ezen az ingán nincs meghajtás, így pár óránként újra kell indítani: nincs 24 órás mérés!
Azok az ingák, amiket bemutatnak jellemzően motoros meghajtásúak, ami értelemszerűen nem bizonyíték.
Az inga elengedése is számít, hogy sikerül-e síkban, vagy ellipsziseket ír le, ami viszont módosítja a szögelfordulás eredményét.
Bónusz:
"A lefolyóban a víz véletlenszerű irányba pörög"
😉
válasza:"Legfeljebb egy-két olyan kísérlet van, amiből nem csak azt a konklúziót lehetne levonni, mint amit levontak."
És úgy tűnik az általad felhozott kísérlet is pont ilyen. Egy csomó más magyarázata lehet a jelenségnek. Pláne a ti későbbi elektronfelfogásotok tekintetében.
Ha azt állítjátok, hogy egy elektron egyszerre két lyukon is át tud menni, akkor honnan a retekből tudjátok, hogy Coulomb-szórásnál mégiscsak egy egyszerű golyóként viselkedik? Szerintetek egy aranylemez esetén golyóként viselkedik az elektron, de ha az aranylemezen van két lyuk, akkor már teljesen máshogy. Ez úgy értelmetlen, ahogy van.
válasza:Még jó, hogy a Rutherford kísérletben nem elektronok vannak, hanem alfa-részecskék, de gondolom, ez téged nem érdekel.
Lényegtelen egyébként is, mert akár részecskeként, akár hullámként viselkedik, visszaverődnek és eltérülnek az alfa részecskék, és ez a lényeg. Hogy az atommag létezését bizonyító pár száz gyakorlati alkalmazással, és más kísérletekkel ne is törődjünk.
Na, akkor halljuk: mondj egyet a csomó más magyarázat közül. Jaa, hogy nem tudsz?:O
Fel sem fogod, hogy mit írsz, bakker...
válasza:Lényegtelen, hogy ebben a kísérletben éppen nem elektronról van szó, ott egy csomó más kísérlet, amiben viszont elektron szerepel. Iskolában is úgy tanítják a Coulomb szórást, mintha sima golyóról lenne szó.
Az egyéb magyarázatokra te is rájöhetnél, ha gondolkoznál kicsit. Egy ilyen ismeretlen jelenség magyarázatánál eleve hibás feltételezni, hogy Newton törvényei itt is megállják a helyüket. De ezt se azért mondom, mert a Newton törvényeinek megléte mellett ne tudnék alternatív javaslatot. Csak azért mondom, mert úgy látom nem érted, hogy a fizikai törvényeket együtt kell magyarázni, nem egyenként, ahogy teszed. A Rutherford-kísérletből levont következtetés egyetlen egy esetben lehet helyes. Ha minden addigi fizikai elképzelés helyes. Márpedig ez távolról se biztos. Persze ennek belátásához olyan szemléletre lenne szüksêg, amivel te nem rendelkezel.
És akkor jöjjön az alternatív magyarázat (az összes korábbi fizikai törvényt helyesnek tételezve fel):
Azért verődnek vissza egyes alfa részecskék, mert a gömb alakú semleges atomról vissza tudnak rugalmasan verődni, mintha egy kis gumilabdát gurítanánk egy sokkal nagyobb labdához. A gömbfelületre merőlegesen érkező alfa részecskék pontosan merőlegesen pattannak vissza, mintha csak egy tükör lenne ott. A kisebb szögben érkező alfa részecskék pedig nem verődnek teljesen vissza, csak eltérülnek egy kicsit.
válasza:Amúgy miért megint nekem kell alternatív magyarázatokat hozni?
Te állítod, hogy az atom úgy viselkedik, ahogy te mondod, vagyis neked kell alátámasztanod, hogy így van. Ebbe beletartozik annak bizonyítása is, hogy más alternatív magyarázat nincsen.
Ennek hiányában a te elképzelésed a világról nem lesz több egy vallásnál. A keresztények is adnak egy lehetséges világleírást és ők is mindenféle bizonyíték nélkül állítják, hogy máshogy nem lehet leírni a világot.
válasza: válasza:#58 Wadmalac Ami kézzel fogható világunkban az ilyen kvantumjelenségek valószínűségei már gyakorlatilag egyetlen valósággá "olvadnak" össze, olyan kicsire csökken az esélye a a szuperpozíciónak."
Nincsen kézzelfogható világod. A kvantumfizika nem korlátozódik mikrorészecskékre. Ugyanúgy érvényes a makrovilágban is. Az alagúthatás is makrojelenség. Nagy méretű molekulák is képesek összefonódni, szuperpozícióban lenni egymással. Egy makroszkópikus tárgy is képes áthatolni a ház falán csak nem tudod kivárni.
"A jelenség továbbra is kvantumfizikai mikroméretű, a két öszzefonódott részecske távolsága ezen nem változtat."
Nem kvantumfizikai méretű. A falon fúrt két rés, ami egymástól centikre van azon egyszerre halad át a fény vagy elektron, amikor nem figyelik meg. Ez már makroszkópikus méret. A szuperpozíció lehet több millió km-es is pé gravitációs lencséknél.
"Nem. Azért, mert minden fizikai törvénynek ellent mond. Kvantumfizikainak is"
Pont a kvantumfizika szerint ilyen a világunk. Egy tárgy nem ér véget annak látható széléval. Bizonyos valószínűséggel a falon túl is létezhet. Át tud menni a falon is, csak nem tudod kivárni, mert nem élsz addig. Ez a fizikai realitás, így működik a világ, csak neked erről fogalmad sincsen
~~~
"A világban a fogalmaid alapján az egymást kizáró lehetőségeknek csak az egyike valósulhat meg."Azt pont hogy nem én állítottam, én pont az ellenkezőjét."
Nem érted ezt sem. A kvantumfizika szerint ahogy az előző válaszoló is írta a kvantumrészecskék csak bizonyos valószínűséggel vannak. Ha ismered Scrödinger macskáját - olvasd el, sok mindent megértesz belőle - a kvantumfizika szerint egyszerre lehet élő és annak ellenkezője, azaz halott is a macska amíg nem figyeled meg. Ez a kvantumfizikai realitás. Szerinted ezt meg lehet érteni. Korábban azt írtad ezt te érted. Most pedig azt hazudtad, hogy ennek ellenkezőjét írtad. Nem tudatosan hazudtál, csak annyira fogalmatlan vagy. Funkcionális analfabéta
"Átmenni? Nem. Két szilárd atomrács egymáson áttolása nem a kvantumfizikai valószínűségek kérdése.e egyszerre egy fal mindkét oldalán lenni, az igen. Csak, ahogy írtad is, csaknem nulla az esélye, hogy ilyen makroméretben fennmaradhasson a szuperpozíció."
Nem érted ezt sem. Nem fog egyszerre két helyen lenni. Miért is tenné. Egyszerűen mivel a hullámfüggvénye nem ér véget a tárgy látható szélén hanem a fal túloldalán is létezik, így átmehet azon. Persze erre sokat kellene várnod. AZt már nem éred meg
62 Wadmalac
Dehogy megy át.Teljesen ugyanolyan metodikával kezelhető, mint eddig. Csak elképzelni nehezebb."
A materiális tudományból a kvantumfizika átmegy a spirituális filozófiába. A materializmusban nincsen olyan hogy egyszerre létezik is meg nem is valami. Pontos, egzakt helyek, fizikai mennyiségek vannak ahogy a klasszikus fizikában megismertük. Ezzel szemben a kvantumfizikában mindez megválttozik. Olyan mint egy ősi vallás, amelyben akárhány tündér táncolhat a tű fokán. Valami lehet egyszerre élő és holt, létezik is meg nem is, ott is van meg nem is. Lásd Schröfinger macskája ha nem értenéd....
Ezeket nem értik a fizikusok sem, de meg akarják érteni. Nem megy nekik, mert foggal körömmel ragaszkodnak ahhoz a materialzmushoz ami egy téveszme, megbukott.
62 1 - Lehetséges, hogy minden pusztán egy szimuláció."
Lehetséges. Csak ez semmin nem változtat. És a kvantumfizika magyarázata nem szükségelteti ezt az opciót"
Kb minden megváltozik, ha elfogadjuk hogy a világunk egy szimuláció. Lehetséges hogy azok a jelenségek amiket a lelkünkkel élünk meg idézünk meg azok valóságosak, csak te azért nem tekinted annak, mert a materiális azaz szimuált világban élsz, csak az álvalóságod törvényeit fogadod el. Ugye mennyire más lenne minden?
"2 - Lehetséges, hogy minden pusztán a megfigyelők "tudatában" létezik."Lehetséges. Bár valószínűtlen. A kvantumjelenségek és a tudat közt NINCS kimutatható összefüggés. Ez egy gyakori félreértelmezése a kvantumjelenségeknek. tudatos megfigyelő nélkül is működnek.
Ezzel sem vagyunk előrébb."
Ha elfogadjuk ezt a spirituális interpretációt akkor vizuálisan is érthető lenne a kvantumfizika. Megszűnne az összes paradoxon. Azontúl van összefüggés a megfigyelés és az "anyag" közt, mert a megfigyelés révén omlik össze a hullámfüggvény. Akkor lesz a hullámból részecske. Jelenleg nagyon maradi, ortodox az akadémikusok hozáállása ehhez. Ők még nagyon a régi légvárakban élnek
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!