A Focault inga nem bizonyítja a Föld gömb alakját?
Azt hiszem azzal mindenki tisztában van, hogy a fizika tankönyvek szerint a Focault inga bizonyítaná a Föld gömb alakját. Persze a fizika laborban már ezt nem tudja egyetlen kísérleti fizikus sem kimérni. Emlékszem én is 6,58-at kaptam a g-re (9.81 helyett)a fizika laborban. Akkor hogyan lehetne ilyet egy ilyen érzékeny ingával kimérni.
prof.Székyel Sándor feltaláló értekezett a Focault inga és a Föld gömbölyűségének kapcsolatáról, hogy valójában nincs összefüggés köztük. Az ingával nem lehet kimutatni a Földünk alakját. Idemásolom amit írt. Kíváncsi vagyok ti mit gondoltok erről?
Focault inga: "1. Az inga lengési iránya és szögsebessége több tényezőtől függ, pl hogy indítod el, milyen egyéb hatások érik.
2. Az inga magától nem tud órákon át lengeni, meghajtás kell neki - vagy újraindítás - ezért nem hiteles mérés az elfordulása sem.
3. Valamint csak egy lehetőséget igazolna, de nem bizonyíték a Föld forgására, mivel más is okozhatja az elfordulást.
Második tételem:
A jelenség nem definiálja a kiváltó okot.
(Jelenség az inga elfordulása, kiváltó ok a Föld forgása, vagy más!)
Nézzük a déli 'sark' közelében felállított Foucault inga kísérlet leírását:
"Mivel az inga periódusa független a bob súlyától, ezt a kísérletet különféle súlyokkal végeztük el, amíg nem találtunk egyet, amely következetes eredményeket adott."
Az inga periódusa független a bob súlyától, vajon miért kellett válogatni a súlyok közül, hogy valamelyik 'következetes eredményt' adjon? 🤔
"A világ fenekén állva a Föld az északi féltekéhez képest hátrafelé forog.
Első kísérletünkben az inga fordítva forgott, mint ahogy vártuk. Ezt először nem vettük észre, mert mindannyian az északi féltekéről származunk, és megszoktuk, hogy a Föld az óramutató járásával ellentétes irányban forog. Ezután rájöttünk, hogy a viszonyítási keretünkből adódóan a Földnek az óramutató járásával megegyező irányban kell forognia, ezért módosítanunk kellett az ingát.
11 000+ láb magasságban kicsit lassabban gondolkodunk."
Tehát az első próbálkozásnál fordított irányba fordult az inga, mint kellett volna!
'Módosítani' kellett az ingát 😂
"Második kísérletünkben a Föld a megfelelő irányban forgott, de a szögsebessége kétszer akkora volt, mint amire számítottunk (vagyis 12 óra a 24 helyett). Valami kormányzati összeesküvésre gyanakodtunk, de úgy döntöttünk, hogy további módosítást hajtunk végre az ingán, és megpróbáljuk újra."
Tehát a második próbálkozásnál már 'a jó irányba', de kétszeres szögsebességgel forgott!
Mégis mitől? 🤔
'További módosítás' az ingán... bármit jelentsen is az.
Harmadszorra sikerült 'beállítani', hogy a számításoknak megfelelő irányba és szögsebességgel forduljon.
Tehát beállítás kérdése, így nem objektív mérés eredménye! Ezt jól jegyezzétek meg. ☝️
Ezen az ingán nincs meghajtás, így pár óránként újra kell indítani: nincs 24 órás mérés!
Azok az ingák, amiket bemutatnak jellemzően motoros meghajtásúak, ami értelemszerűen nem bizonyíték.
Az inga elengedése is számít, hogy sikerül-e síkban, vagy ellipsziseket ír le, ami viszont módosítja a szögelfordulás eredményét.
Bónusz:
"A lefolyóban a víz véletlenszerű irányba pörög"
😉
válasza:
válasza: válasza: válasza: válasza: válasza:"Pont az a lényege a valószínűségnek, hogy nem állít olyat, hogy "biztosan itt van"."
Én meg éppen azt kérdezem, hogy hogyan tud valami nem biztosan itt lenni? Milyen az, amikor valami egyszerre van az egyik és másik helyen 50-50 százalékos valószínűséggel? Mi ennek a fizikai valóságtartalma?
Azt mondtad, hogy a valóságot nem érdekli, hogy mit tudunk elképzelni és mit nem. A valóságot az se érdekli, hogy mi valószínűségekkel írjuk le a természetet, olyan nincs, hogy a természet nem biztos magában.
válasza:Nem, a valóságot nem érdekli, de minket igen. Ugyanis nekünk az a célunk, hogy leírjuk a valóságot, és a legpontosabb leírást pedig erről a témáról ez adja. Hogy ez a legjobb, azt onnan tudjuk, hogy kísérletek százaival igazoltan működik, használják a mindennapokban is, és még nem készült pontosabb leírás a szubatomi részecskék működéséről a mostaninál. Majd ha lesz, azt fogjuk használni.
Elképzelni nem tudjuk, hogy pontosan milyen ez pontosan, viszont számolni tudunk vele. És mivel a matematikával tudjuk leírni a világot, nem is baj ez. Megint csak a te azon képességeid hiányét vetíted ki, hogy nem tudod elképzelni, és fel sem fogod...
A valóság semmiben nem biztos, az csak van.
válasza:"olyan nincs, hogy a természet nem biztos magában."
A koppenhágai vitán mondta állítólag Einstein, hogy Isten nem kockajátékos.
Erre azt a választ kapta, hogy ne ő mondja meg Istennek, hogy mit tehet. :)
Szóval az, hogy a hétköznapi megszokásainknak ellent mond, hogy valami nem fekete vagy fehér, hanem egyszerre az összes árnyalat, nem jelenti, hogy nincs így.
Nem véletlen a kvantummechanikáról az a szlogen, hogy ne agyalj, hanem számolj.
A matematikája megadja a választ, akár fel tudod fogni az absztrakcióját, akár nem, működik.
válasza:"Szóval az, hogy a hétköznapi megszokásainknak ellent mond, hogy valami nem fekete vagy fehér, hanem egyszerre az összes árnyalat, nem jelenti, hogy nincs így."
Szóval szerinted lehet egy dolognak egyszerre minden színe? Ezek szerin létezhet egyszerre felemelhetetlen kő és mindent felemelő gép? Hiszen az, hogy mi nem tudjuk elképzelni, nem befolyásolja a természet lehetőségeit.
válasza:"Szóval szerinted lehet egy dolognak egyszerre minden színe?"
Átvitt értelemben, igen. Tiszta, ugye, hogy makrojelenségekre a kvantum-szuperpozíció nem nagyon vonatkozik.
"Ezek szerin létezhet egyszerre felemelhetetlen kő és mindent felemelő gép?"
Rossz példa, alapvetően egyik sem létezhet.
"Hiszen az, hogy mi nem tudjuk elképzelni, nem befolyásolja a természet lehetőségeit."
Nem. De ez nem jelenti azt, hogy minden létezhet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!