Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » A Focault inga nem bizonyítja...

A Focault inga nem bizonyítja a Föld gömb alakját?

Figyelt kérdés

Azt hiszem azzal mindenki tisztában van, hogy a fizika tankönyvek szerint a Focault inga bizonyítaná a Föld gömb alakját. Persze a fizika laborban már ezt nem tudja egyetlen kísérleti fizikus sem kimérni. Emlékszem én is 6,58-at kaptam a g-re (9.81 helyett)a fizika laborban. Akkor hogyan lehetne ilyet egy ilyen érzékeny ingával kimérni.


prof.Székyel Sándor feltaláló értekezett a Focault inga és a Föld gömbölyűségének kapcsolatáról, hogy valójában nincs összefüggés köztük. Az ingával nem lehet kimutatni a Földünk alakját. Idemásolom amit írt. Kíváncsi vagyok ti mit gondoltok erről?


Focault inga: "1. Az inga lengési iránya és szögsebessége több tényezőtől függ, pl hogy indítod el, milyen egyéb hatások érik.


2. Az inga magától nem tud órákon át lengeni, meghajtás kell neki - vagy újraindítás - ezért nem hiteles mérés az elfordulása sem.


3. Valamint csak egy lehetőséget igazolna, de nem bizonyíték a Föld forgására, mivel más is okozhatja az elfordulást.


Második tételem:

A jelenség nem definiálja a kiváltó okot.

(Jelenség az inga elfordulása, kiváltó ok a Föld forgása, vagy más!)

Nézzük a déli 'sark' közelében felállított Foucault inga kísérlet leírását:


"Mivel az inga periódusa független a bob súlyától, ezt a kísérletet különféle súlyokkal végeztük el, amíg nem találtunk egyet, amely következetes eredményeket adott."


Az inga periódusa független a bob súlyától, vajon miért kellett válogatni a súlyok közül, hogy valamelyik 'következetes eredményt' adjon? 🤔

"A világ fenekén állva a Föld az északi féltekéhez képest hátrafelé forog.


Első kísérletünkben az inga fordítva forgott, mint ahogy vártuk. Ezt először nem vettük észre, mert mindannyian az északi féltekéről származunk, és megszoktuk, hogy a Föld az óramutató járásával ellentétes irányban forog. Ezután rájöttünk, hogy a viszonyítási keretünkből adódóan a Földnek az óramutató járásával megegyező irányban kell forognia, ezért módosítanunk kellett az ingát.

11 000+ láb magasságban kicsit lassabban gondolkodunk."

Tehát az első próbálkozásnál fordított irányba fordult az inga, mint kellett volna!


'Módosítani' kellett az ingát 😂

"Második kísérletünkben a Föld a megfelelő irányban forgott, de a szögsebessége kétszer akkora volt, mint amire számítottunk (vagyis 12 óra a 24 helyett). Valami kormányzati összeesküvésre gyanakodtunk, de úgy döntöttünk, hogy további módosítást hajtunk végre az ingán, és megpróbáljuk újra."


Tehát a második próbálkozásnál már 'a jó irányba', de kétszeres szögsebességgel forgott!

Mégis mitől? 🤔

'További módosítás' az ingán... bármit jelentsen is az.

Harmadszorra sikerült 'beállítani', hogy a számításoknak megfelelő irányba és szögsebességgel forduljon.

Tehát beállítás kérdése, így nem objektív mérés eredménye! Ezt jól jegyezzétek meg. ☝️


Ezen az ingán nincs meghajtás, így pár óránként újra kell indítani: nincs 24 órás mérés!


Azok az ingák, amiket bemutatnak jellemzően motoros meghajtásúak, ami értelemszerűen nem bizonyíték.

Az inga elengedése is számít, hogy sikerül-e síkban, vagy ellipsziseket ír le, ami viszont módosítja a szögelfordulás eredményét.


Bónusz:

"A lefolyóban a víz véletlenszerű irányba pörög"

😉

[link]



#föld #Székely Sándor #lapos Föld #focault inga #focault
2021. jan. 18. 10:44
❮❮ ... 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 ... ❯❯
 51/176 anonim ***** válasza:
17%
Sejtettem, hogy megint elreppennek a válaszolók az érvek elől.
2021. jan. 20. 10:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 52/176 anonim ***** válasza:
87%

Ilyet senki nem mondott, de tudjuk, hogy olyan sötét vagy, hogy még

a rövid mondatainkat sem tudod megérteni, nem kell bizonygatnod.

Tehát, mire gondolsz?

Az elektron hullámtermészetének felfedezésére?

Arra, amikor elektronnal is elvégezték a kétrés-kísérletet?

[link]

[link]

Linkelhetek speciálisabb dolgokat, de ahhoz normálisan el kéne mondanod, hogy mit akarsz.

Az elektron valószínűségi eloszlását?

2021. jan. 20. 10:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 53/176 anonim ***** válasza:
87%

"érvek", azt mondja :DDDDDDDD

Istenem...

Na, mindegy, az e valószínűségi eloszlása:

[link]

[link]

[link]


https://www.youtube.com/watch?v=CN-wjj_phVA

Kétrés-kísérletből az elektronos kevésbé népszerű, de jó lesz gondolom a sima "fényes" is, a lényeg látszik.

2021. jan. 20. 10:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 54/176 anonim ***** válasza:
14%
Arra gondolok, h
2021. jan. 20. 11:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 55/176 anonim ***** válasza:
15%
ogy kéne a kvantum összefonódásra egy cikk, ami nem csak egy használható matematikai modellt ad az elektron viselkedésére, hanem bizonyítja is, hogy az elektron valóban okyan, amilyennek leírják.
2021. jan. 20. 11:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 56/176 anonim ***** válasza:
15%
*kvantum szuperpozícióra
2021. jan. 20. 11:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 57/176 A kérdező kommentje:

#40 wadmalac Átvitt értelemben, igen. Tiszta, ugye, hogy makrojelenségekre a kvantum-szuperpozíció nem nagyon vonatkozik."


Nem igaz. Alain Aapect kísérletében összefonódott atomok sőt molekulák is tudtak kvantumos jelenségeket mutatni, azaz szuperpozícióban voltak míg meg nem figyelték őket. Na tessék. Pedig a benne szereplő molekulák már elég nagyon voltak. Azontúl fényt is összefonódott azaz szuperpozícióban lehet tartani egymásról kilóméterekre az pedig már makro távolság


"Ezek szerin létezhet egyszerre felemelhetetlen kő és mindent felemelő gép?"Rossz példa, alapvetően egyik sem létezhet."


miért ne létezhetne? Mert nem tudod elképzelni! A világban a fogalmaid alapján az egymást kizáró lehetőségeknek csak az egyike valósulhat meg. De a kvantumfizikában mindegyik egyszerre. Mivel a kvantumfizika nem korlátozódik a mikrointervallumokra, így lehetséges az is amit az "értetlen" válaszoló írt. Egy tárgy át tud menni a falon is, csak többet kellene várni rá mint az univerzum életkora, de ettől még lehetséges

2021. jan. 20. 11:43
 58/176 Wadmalac ***** válasza:
84%

"Nem igaz. Alain Aapect kísérletében összefonódott atomok sőt molekulák is tudtak kvantumos jelenségeket mutatni"

Egyetlen molekula közel sem az a makroszint, amiről az a kommentelő a színekkel beszél. Ami kézzel fogható világunkban az ilyen kvantumjelenségek valószínűségei már gyakorlatilag egyetlen valósággá "olvadnak" össze, olyan kicsire csökken az esélye a a szuperpozíciónak.


"Azontúl fényt is összefonódott azaz szuperpozícióban lehet tartani egymásról kilóméterekre az pedig már makro távolság"

A jelenség továbbra is kvantumfizikai mikroméretű, a két öszzefonódott részecske távolsága ezen nem változtat. Próbálnád meg csak ezt a távolságot egy molekulalánccal kitölteni, arra máris nem működne.


"miért ne létezhetne? Mert nem tudod elképzelni!"

Nem. Azért, mert minden fizikai törvénynek ellent mond. Kvantumfizikainak is.


"A világban a fogalmaid alapján az egymást kizáró lehetőségeknek csak az egyike valósulhat meg."

Azt pont hogy nem én állítottam, én pont az ellenkezőjét.


"Egy tárgy át tud menni a falon is, csak többet kellene várni rá mint az univerzum életkora, de ettől még lehetséges"

Kétlem.

Átmenni? Nem. Két szilárd atomrács egymáson áttolása nem a kvantumfizikai valószínűségek kérdése.

De egyszerre egy fal mindkét oldalán lenni, az igen. Csak, ahogy írtad is, csaknem nulla az esélye, hogy ilyen makroméretben fennmaradhasson a szuperpozíció.

2021. jan. 20. 12:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 59/176 anonim ***** válasza:
75%

Az összefonódás fennállhat térben távoli dolgok között is, úgyhogy

a fotonos nem jó példa.

2021. jan. 20. 12:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 60/176 A kérdező kommentje:

#41 Már saját magad is beismerted, hogy a kvantummechanika csak egy leírást ad és az elektronok egyáltalán nem léteznek abban a formában, ahogy a kvantummechanika mondja. Szóval fáj az igazság, azért trollozol engem?"


De. Pont hogy az elektronok abban a formában léteznek, ahogyan a matematikai közelítések leírják. Hiszen a matematika lett a természet megismerésének a nyelve. Ki tudunk vele olyanokat fejezni, amit az értelmünkkel nem vagyunk képesek. Maga a kvantumfizika is mutatja ezt. Ékes példa erre a Schrödinger macskája paradoxon is. A macska egyszerre élő és halott is egyben míg meg nem figyeljük azáltal hogy kinyitjuk a dobozát.


A matematikai leírás az egzakt, azaz pontos, mert kvantitatív kezelni azaz számolni is lehet vele és kísérletileg igazolt értékeket kapunk belőle. Ez bizonyítja az igazát.


vegyél egy állatot, aki nem ért olyan fogalmakhoz,mint mi. Térbeli műveleteket elvégzésére képtelen. Mi ezt értjük, de a malac pl már nem. Ettől még létezik a természetben és ezt az igazolja hogy a matematikai leírás egyezik a kísérletekkel igazoltakkal.



~~~


A probléma ott kezdődik, hogy az ember szerint nem létezhet egyszerre valami és annak ellenkezője is. A valóság halmazában nem lehet benne egymást kizáró elemek. Nem lehet igaz egy ítélet és annak komplementer ítéletének konjunkciója. A kavntumfizikában azt látjuk, hogy ez mégis megvalósul.


Az akadémiai tudomány itt széttárja a kezét. Nem tudnak ezzel mit kezdeni. A materiális tudomány átmegy filozófiába és spiritualizmusba.


1 - Lehetséges, hogy minden pusztán egy szimuláció. Így értelmet nyer a létezés és annak ellentéte is, hiszen a jövő formálódik és még nem lehet tudni hogy egy paraméter milyen értéket vesz fel


2 - Lehetséges, hogy minden pusztán a megfigyelők "tudatában" létezik. A macska is halott és élő is egyszerre a dobozban, míg azt ki nem nyitjuk = meg nem figyeljük. A koppenhágai értelmezés szerint is minden szuperpozícióban marad, míg meg nem figyeljük. Lehetséges, hogy minden egyes megfigyelő egy új világot nyit meg a megfigyelése által és ekkor egy másik megfigyelő szemében létezik is meg nem is a valóság egy része, hiszen ő még nem figyelte meg. X ember megfigyelte és ezzel saját valóságot nyitott. Y ember máshogy figyelte meg és ezzel Y valóságot nyitott. A két halmaz egy közös része Z számára létezik is meg nem is. Ez a Wigner barátja nevű paradoxon. Nem tudom értitek-e.


A lényeg, hogy a kvantumfizika az anyagon túlmutató metafizikai valóságban érthetővé válik, de akkor a materializmust el kell hagynunk. Ez pedig az akadémiai egyetemi szemlélettel lehetetlen. Így nem is fogjátok soha megérteni. Ami nem is baj, mert nincsen hozzá bölcsességeket, hogy használni tudjátok.

2021. jan. 20. 12:13
❮❮ ... 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 ... ❯❯

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!