Mi várható az oltatlanokra? Lehetséges, hogy kialakul egy mindenkire életveszélyes variáns?

Nekem van pár kollégám, akik ANNYIRA maszkellenesek, hogy az már túlmegy a normalitás határán. Egészséges pszichéjű ember, ha nem is szereti a maszkot (miért szeretné), de hordja, mert vagy belátja, hogy szükséges, vagy csak szimplán szabálykövető. De nem okoz neki lelki terhet, idegi problémát, hiszen, csak egy maszkról van szó, amiben hiába nézünk ki mind úgy, mint Hannibal Lecter, ami kicsit nevetséges viseletté teszi, de valójában alig bír fontossággal az a kis kényelmetlenség, amit okoz.

Vannak viszont, akik teljesen belelovalják magukat a történetbe, és így aztán végül már tényleg fulladoznak benne. Ez nem normális. Aztán elkezdenek félni az oltásoktól is, mert chip meg grafén-oxid van benne, meg meddővé és impotenssé tesz, meg mind meghalunk pár év múlva, meg mittudomén. Ezek tisztán pszichiátriai kórképek. Kezelni kellene őket.

Igen, és pontosan ez a baj az internettel, hogy fénysebességgel terjed rajta a hülyeség. Amíg ezek az emberek max. a környezetükkel tudtak kommunikálni, addig csak pár embert tudtak befolyásolni, de így sok labilis személyiségre gyakorolnak negatív hatást. És minél inkább próbáljuk őket jobb belátásra téríteni, annál makacsabban ragaszkodnak az álláspontjukhoz. Az interneten pedig mindig találnak valamit, ami megerősíti őket a tévképzetükben.

Csak annak nincsenek tudatában, hogy az interneten minden, valamint mindennek az ellenkezője is fellelhető. Mindenki azt találja meg, ami az ő preferenciája.

Én nem tudom, ki találta ki először ezt a "rettegést", de ahogy az előbb írtam, mivel ez is hülyeség, fénysebességgel terjed. Mint a "birkázás", tényleg, Lidlipú, azt elfelejtetted ideírni!

Igaziból max. az oltásellenesek rettegenek az oltástól, meg a konteósok a grafén-oxidtól, chiptől, maszkférgektől.

Mi többiek egyszerűen csak óvatosak vagyunk, józan ítélőképességünk birtokában.

Nem csak az elhalálozás, hanem maga a betegség is elég komoly tud lenni.

Nekem az influenza sosem tartott három napnál tovább, mindig lábon kihordtam, ha betegállományba mentem miatta, akkor kihasználtam a lehetőséget otthoni tüsténkedésre, de a covid alaposan meggyötört.

Komolyan lázas voltam, szinte egyfolytában köhögtem és már az első napon telefújtam egy százas papírzsebkendő csomagot, zsibongott az agyam és tíz napig az ágyat nyomtam. Három napig szinte egyfolytában aludtam, csak néha keltem fel rövid időre, nem is ettem semmit, csak vizet ittam, meg pisiltem, de olyan bágyadt, fáradt voltam, hogy folyton visszafeküdtem és el is aludtam, mint egy beteg állat a vackán.

Azt sem tudtam, milyen nap van és nem mentem én sehová, pedig még a karantén előtt volt, de úgy is rám penészedett a kenyér, meg egy csomó kaja, fogytam is vagy nyolc kilót, aztán utána még sokáig remegtem, meg-megszédültem, meg csak ültem és bambultam, mint egy autista, vagy aki demenciában szenved, nem érdekelt semmi és még csak nem is gondoltam semmire.

Pedig bikaerős az immunrendszerem, ezért oltattam már kétszer is, bár szerintem többször elkaptam azóta is, de egyre rövidebb ideig tart, már egy napig sincsenek tüneteim, így nem is vagyok biztos, hogy megint a koronavírust kapom el, csak van, ami hasonlít rá.

Szóval nem ajánlom senkinek, akkor sem, ha nem hal bele, mert teljesen igaz, hogy egyáltalán nem lehet hasonlítani az influenzához és a posztcovid tüneteket is tanúsítom, amelynek súlyossága is lehet egészen komoly, de ez olyan, mint általában az egészség, hogy akinek megvan, az nem is tudja kellően becsülni, mert természetesnek veszi, ha már nincs meg, akkor válik fontossá.