A Charles Darwin elmélet miként alapozza meg azt, hogy miből alakult az ember, pontról, pontra (tehát nem az élet, csak az ember; az előlény) kíváncsi vagyok a benne rejlő nagy rejtélyre?

Nem közös ősből alakult ki az ember.

A majom fejlődött, és lett belőle ősember, majd ember.

10, akkor miért ugyan az a biokémiai folyamat minden élőlényben?

11, akkor miért élnek még majmok a Földön?

Nem biológusként.

Minden jelen élő hasonlít ősére, de attól eltér.

Ezen jegyek kialakulásáért valamik felelnek, amik öröklődnek.(gének)

Ha elég sokáig nézzük az utód vonalakat annyira nagy eltérés halmozódhat fel egy közös ősből kiindulva, hogy az már szinte külön fajnak számíthat. Új gén tudtommal sima génduplikációval megjelenhet, majd ha ez változik,vagy értelmezése változik, akkor új tulajdonságokat adhat az adott egyednek, ami oké is, de a kérdés számomra az, hogy extra kromoszóma hogyan tud megjelenni és elterjedni anélkül, hogy gondot okozna. Egyébként önmagában a kromoszómák száma nem jelenti azt, hogy több gén is lenne lásd link, inkább azért érdekes, mert új fajok kialakulásához fontos lehet, ha valami nagyon régi közös ős volt..

[link]

13, érdekes módon születtek a történelem során szuper nők extra X kromoszómával. És ez náluk okoz is gondot. Részletek:

[link]

A kérdés komolyságát mondjuk jól mutatja, hogy bár a témának van némi nemű szakirodalma de a kérdező valamiért itt a gyakorikerdeseken akar mindenáron tájékozódni. Csak pár példa:

[link]

(Laza 74 oldal a témáról, jó olvasást!)

[link]

(Ebben az ingyenes verzióban sajnos nem az egész hozzáférhető, de a nagy része igen.)

[link]

(Alapvetően általános evlúcióbiológia könyv, "csak" 22 oldal foglalkozik az ember evolúciójával. Sajnos nincs fenn ingyen a neten.)

Persze ha valaki a gyakorin akar pontról pontra megismerkedni az ember evolúciójával, talán túlzás neki rögtön tudományos szakirodalmat nyújtani, talán jobb ez:

[link]

Vagy ez:

[link]

#2

"Én óvodában sem tanítanám."

Ott mondjuk én sem. Csak később, amikor már fel tudják a diákok fogni (már aki...).

#4

"Ő volt az első, aki nagy dobra merte verni, hogy ez a különös csőrözetű madárfaj egyetlen faj, de több különböző fajta csőrrel. "

Nem állította, hogy a Darwin pintyek egy fajt alkotnának (mint ahogy nem is). Csak azt, hogy egyetlen ős fajból alakultak ki.

"Itt közhellyel élve befejezhetném a logikát azzal, hogy mivel az ember egy kicsit hasonlít a majmokra, ezért belőlük fejlődtünk ki a darwinizmus szerint."

Nem állította, hogy az ember majmokból fejlődött volna ki.

"Amondó vagyok, lehet hogy a majmok fejlődtek ki az ember őséből."

Az embernek és a ma élő majmoknak közös ősei voltak. Így az állításod igaz, viszont teljesen egyenértékű azzal az állítással, hogy az ember fejlődött ki a mai majmok őseiből.

"A közös ős egy feltételezés, amit egyedül a csontvázaink gondosan kiválasztott hasonlóságai támasztanak alá."

Nem csak ezek támasztják alá. A rokonságot alátámaszja az ember és a különböző majomfajok közötti anatómiai, élettani, genetikai, biokémiai hasonlóságok is.

"A tárgyi bizonyítékok az ehhez kapcsolódó evolúciós elmélet ellen nem szólnak, de nem is támasztják alá, "

Már hogyne támasztaná alá???

" Megtalálták más emberi fajok maradványait, meg más majom fajok maradványait, de átmeneti faj maradványait nem találták."

És akkor ezek mik szerinted?

[link]

Megjegyzem, az igaz, hogy valószínűleg az ember és pédául a csimpánz konkrét utolsó közös ősének maradányait. Ez már csak a fosszilizálódás kis valószínűsége miatt is így van. Plusz elég nehéz egyrételműen bizonyítani is. Mindenesetre vannak olyan fosszilíák, amelyekről elkéőzelhető, hogy az utolsó közös őstől származnak, vagy ha nem, legalább közel álltak hozzá. Például:

[link]

#7

Ez az állítás nemes egyszerűséggel nem igaz.

#9

"8, evolúció nem bizonyítja önmagában a közös őst."

Ez igaz. Épp erre írta az 5-ös a biokémiai bizonítékokat. (De ezt te is írod, szóval nem nagyon értem a megjegyzést.)

"De ahhoz az kell, hogy az élet magátol tudjon kialakulni. Spontán. "

Ez nem igaz. Ha Jahve teremtette az első élőlényt, vagy az UFO-k hozták ide, akkor is igaz, hogy a biokémiai hasonlóságok és az evolúció mechanizmusa bizonyítja a közös eredetet.

(Illetve persze lehet azt mondani, hogy direkt az összes élőlénybe ugyanolyan biokémiai rendszert raktak - mint ahogy mondani mindent lehet. Csak akkor mondjuk elég nehéz olyan mókás dolgokat megmagyarázni, hogy miért tér el kissé a mitokondriumunk DNS-ének genetikai kódja a sejtmagi DNS-étől. Már persze azon kívül, hogy csak, ami nem magyaráz semmit.)

#10

"A közös őst semmi sem bizonyítja.

Csak 99.99% a valószínűsége"

Azért a természettudományokban nem ugyanazt jelenti valamit bizonyítani, mint a matematikában...

#13

"a kérdés számomra az, hogy extra kromoszóma hogyan tud megjelenni és elterjedni anélkül, hogy gondot okozna."

Nem könnyen (ezért is ritka esemény), de előrordulhat. Például az embernek úgy lett egy párral kevesebb kromoszómája, mint az emberszabású majmoknak, hogy két kromoszóma összeolvadt.

[link]

[link]

Ebben a cikkben írnak róla, hogy vélhetően milyen körülmények között mehetett ez végbe:

[link]

Ennél a kérdésnél volt egyébként ez a téma kitárgyalva:

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..

#14

"13, több tyúk vagy tojás probléma is van."

Például?

Például a riboszómák:

https://www.youtube.com/watch?v=80kxa1zApUM

#18

Megnéztem. Pontosan miért is kértél erre? Mert az álláspontom nem változott.

16 írta:

Már hogyne támasztaná alá??

Igazad van tizenhat, ha lenne tárgyi bizonyíték, akkor alátámasztaná.

16 írta:

Nem csak ezek támasztják alá. A rokonságot alátámaszja az ember és a különböző majomfajok közötti anatómiai, élettani, genetikai, biokémiai hasonlóságok is.

Vegyük például az anatómiai egyezéseket. Ezek mind a természetes kiválasztódáshoz köthetőek, nem egy közös ős bizonyosságához. De vannak óriási anatómiai különbségek is, például:

Az ember sarok csontja és térdje kalácsa. Az arcüreg, és a frontális koponya. Az arcüregnek még a működése is teljesen eltér azoktól az emlősöktől, amelyeket primátoknak neveznek a natgeón.

Az ember genetikai jellemzői egy földtúró kukacéval vetekednek. Újonnan kiderült, hogy ez a jelenség lehet hogy ahhoz köthető, hogy egy ismétlődő dns kód sűrűn fordul elő az ember DNS-ében. Ez azt jelenti, hogy például egy medvéhez is hasonlíthatnám az ember DNS kódját a mai eszközökkel.

Egyéb biokémiai hasonlóságokról az ötös remekül leírta egyetlen mondatban, hogy miért nem számít. Egyes evolúciós elméletek szerint, azonban ezek a biokémiai dolgok is átalakulhattak az evolúció folyamán a természetes kiválasztódással. Például Kérdezz meg egy biokémikust, hogy hogyan születhet hallás károsodással egy újszülött csecsemő?

Élettani hasonlóságokból legalább annyi van, az ember és a majmok között, mint egy találomra választott szárazföldi emlős és az emberek között.