Az állkapocs méretét nemzedékeken keresztül befolyásolhatja-e a tájszólás használata?

Ha kiemelten NEMZEDÉKEKEN ÁT gondolod, akkor nem értem, hogy hogyan képzeled azt, hogy nem gondolsz az öröklődésre, és az anya-gyermek viszonyt taglalod.

Tehát nagyjából úgy képzeled, hogy az első szülő kicsit tájszól, a gyerek ezt tanulja meg, de a szülőnél erősebben tájszól, mert valamiért jobban megerősödnek az izmai, ennek gyereke még erősebben tájszól, még erősebb izmokkal, stb. Ha viszont a tájszólás mértéke nem változik a generációk során (mitől is változna, hisz az anya nem azt tanítja, hogy "gyerekem, még ennél is erősebben nyomd meg azt a hangot és még annál erősebbet taníts majd a gyerekednek"); akkor annak erősítő hatása sem változik. Tehát még a te elméleted szerint is maximum annyi lehetséges, hogy minden palóc pontosan egyformán erős adott X száj izomra (mivel egész életükben egyformán palócok voltak), de nem lesz generációkon átívlő izomzati felhalmozás, ahogy nem lesz generációkon átívelő palóc tájszólás-erősség felhalmozás.

A generációkon átívelő felhalmozódás viszont, ha tényleg van, akkor továbbra is biológiai örökléssel történik, azaz sperma/pete, ahogy korábban írtam. Erre pedig nem fog hatni a tájszólás.

Nem, biztosan nem.

Az evolúciós folyamatok nem Lamarckiak.

dellfil

A válasz írója 86%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: tegnap 23:09

Akkor szerinted mégis, hogyan alakult ki az ember? És a fajok? Miért különbözünk? pl. vannak olyan madár fajok, melyek, teljesen ugyanazok a madarak, csak annyi külnbséggel, hogy más-más szigeten élnek, az egyiknek olyan tápláléka van, melyhez hosszabb csőr kell, így hosszabb fejlődött, a másiknak keményebb csőr kell, mert olyan a táplálék, és ahhoz alkalmazkodott. Lehet, hogy ahhoz a beszédhez is alkalmazkodnak az ottani emberek.

Utolsó: mennyire kicsi a kislány? Nekem is van ismerősöm aki 5-6 éves koáig nem tudott kimondani egyes hagzókat, hallja de megtanulta. Szerintem várj a szomszéd kislányra 1-2 évet.

Ma 00:11

"pl. vannak olyan madár fajok, melyek, teljesen ugyanazok a madarak, csak annyi külnbséggel, hogy más-más szigeten élnek, az egyiknek olyan tápláléka van, melyhez hosszabb csőr kell, így hosszabb fejlődött, a másiknak keményebb csőr kell, mert olyan a táplálék, és ahhoz alkalmazkodott."

Te ezt teljesen rosszul, nagyon nagyon rosszul tudod. Hé, te fordítva ülsz a lovon, ember. Az a madár nem azért növeszt hosszú csőrt, mert kitalálja, hogy ő XY magot akar enni, hanem fordítva. A Darwin-pintyek esetét hoztad fel egyébként, némileg hibásan.

A dolog lényege a következő: kezdetben voltak a kisebb csőr méretbeli természetes variációk, de mindegyik madár mindegyik kaját ette. Viszont a kicsit kisebb csőrő a kicsit kisebb magokat ette, a kicsit nagyobb csőrű a kicsit nagyobbat. Csakhogy az adott szigeten a nagyobb magű termések kicsit később érnek be, ezért a nagyobb csőrű madarak kicsit később raktak fészket (amikor ugye neki sok a kaja), természetesen a normál variációkon belül (a legtöbb madár fészkelési ideje pár hónapos intervallumon belül mozog).

Viszont ebből az következett, hogy megnőtt az esélye annak, hogy nagy csőrű egy másik nagy csőrűvel, a kis csőrű egy másik kis csőrűvel pározzon. Ez a reproduktív izoláció első lépése, a fajképződés alapja. Innen kezdve a nagy csőrért felelős allélok felhalmozódhattak, illetve a kis csőrért felelős allélok is felhalmozódhattak, így egyre jobban ketté vált a populáció. Végül megjelentek azok a madarak, akik extrém kis vagy extrém nagy csőrrel rendelkeztek, ezek viszont csak 1-2 féle növény magját tudják megenni, ezért ahelyett hogy az efész szigeten helyezkedtek volna el, csak az adott növény közelében éltek, így párválasztáskor megint csak nőtt az esélye, hogy egymásra találnak. Ekkor még egy nagy csőrű és a kis csőrű simán képes lett volna utódot létrehozni, maximum alfaj szinten válatk el, csak sem időben, sem térben nem találkoztak. Persze a badarak bélrendszere is alkalmazkodott az új táplálékhoz, mer bizonyos magokhoz hosszab, másokhoz rövidebb belek kellenek, stb. Ezt sem úgy kell elképzelni, hogy valami tervező kitalálta, hogy ha már ráálltunk a dióra, akkor legyen dió-evő belünk. Nem. A diót evő madarak belei közt is voltak természetes varianciák, kisebb gén módosulatok. Ezek némelyike jobban megfelel a diónak, más kevésbé. Amelyik jobban megfelelt, az sikeresebb volt, több utódot tudott létrehozni mint a másik, ezért ez terjedt el. (Mert mondjuk a másiknak 2x annyi dióra volt szüksége az élethez, mert a belei nem elég hatékonyan dolgoztak, így egy rossz évben éhen halt.)

A szelekció és az evolúció így működik. Nagyon rossz szemlélet, hogy az iskolákban az alkalmazkodás szót tanítják, ami egy tudatos aktív folyamatot jelent a magyar nyelvben, holott egyetlen élőlény sem tudatosan alkalmazkodik a környezetéhez, hanem hozzá idomul, bele simul. Az angol eredeti "adapt" inkább azt jelenti, hogy hozzá idomul, hozzá illeszkedik. Ha gyurmát nyomunk egy formához, akkor a gyurma felveszi a forma alakját, ami angolul simán kifejezhető az adapt-tal, de a gyurma ugye nem alkalmazkodik, hanem hozzá idomul a formához, felveszi azt az alakot, amit a külső tényezők rá kényszerítenek.

Nagyjából az evolúciót íóis így kell elképzelni, vannak a külső tényezők, és aki béna, az kihullik. Így a faj összessége, mint a gyurma, hozzá idomul a körülményekhez.

(Egy biológus.)