Miért egyszerre érnek földet a Holdon a toll és kalapács?

mami - ez így már világos, csak szerintem elég távol áll az igazságtól.

Abban igazad van, hogy a tömeg egyszerre jelent több lényegesen különböző dolgot, illetve hogy a gravitációról alkotott elméletek nem véglegesek. Viszont a pontatlanságok csak extrém körülmények között okoznak lényeges eltérést, "csillagászatilag hétköznapi" helyzetekben (mint pl. amilyen a mi Naprendszerünk), illetve ilyen kérdésekben (mint pl. mekkora erő hat egy testre egy adott időpontban), még a newtoni fizika is elég pontos.

Eszerint pedig a Hold felszínén vagy ahhoz közel, hat a Hold által kifejtett gravitációs erő, melynek mértékéhez newton képlete ad választ:

[link]

Ez kb. egyhatoda annak az erőnek, amit a Föld fejt ki a felszínén lévő ugyanakkora tömegű tárgyra.

Minden más vagy nem is fejt ki a testre erőt, vagy nagyságrendileg kisebb hatásúak, összesen is, beleértve:

- a Föld, a Nap, más bolygók által kifejtett gravitációs erőket;

- tehetetlenségi erőket abból adódóan, hogy a Hold felszíne mozgó vonatkoztatási rendszer;

- elektromágneses mezőt, kozmikus sugárzást, napszelet;

- a newtoni modell pontatlanságát.

"Tudod a tömeg nem oszt se nem szoroz a súly tekintetében se itt se máshol."

Konkrétan nem oszt, de szoroz.

"Egy köbméternyi túró nem lesz azonos súlyú az egy köbméter vastömegével-- itt az anyagi szerkezet határozza meg részben a súlyt és az a bolygó ahol van-- pl Ha itt megmérnénk mind kettőnek a súlyát a holdon 1/6-a lenne mindegyik."

Szerintem kevered a súly fogalmát, és a gravitációs erőét. Súly akkor van, ha a test egy alátámasztást nyom vagy felfüggesztést húz. De ettől függetlenül a gravitációs erő mindig hat a testre.

"De ha ugyan ezeket a Szaturnuszon mérnénk meg akkor nem tudnánk megállapítani melyik a nehezebb,"

De igen, csak a kifejtett erők lennének különbözőek. De ha két számot ugyanazzal megszorzunk, attól nem változik meg, melyik volt a nagyobb. A képlet következménye, hogy a tömeggel egyenesen arányos egy bolygó felszínén a rá ható gravitációs erő (és ebből következően a súlyuk is).

És nem egyhatoda lenne mindegyik, hanem kb. 0.92-szerese, úgy emlékszem - de a reláció ugyanaz marad.

"mivel mi magunk se tudnánk még megmozdulni se-"

Nem igaz.

A Szaturnusszal egyébként az a baj, hogy gázbolygó, ergo nincs felszíne, amin stabilan megállhatnánk - de mivel nem súlyról van szó, mint már mondtam, hanem gravitációs erőről, ez a tény sem számít.

"mivel aktív bolygó,"

Irreleváns.

"valamint sokkal nagyobb mint a Földünk-"

Mind a mérete, mind a nagyobb tömege belekalkulálható a gravitációs erő fenti képletébe. A kettő által együtt jön ki az úgy emlékszem kb. 0.92-es szorzó.

"mint ahogy az idő sebessége is megváltozna durván,"

Annyira nem durván, hogy lényegesen pontatlanok legyen a képlet.

"attól nagy gravitációs és mágneses energiától amivel rendelkezik."

Nem egészen (hosszú).

32"De ettől függetlenül a gravitációs erő mindig hat a testre. "

Majdnem csak rosszul fogalmazva ,mivel a gravitáció nem a tér görbültsége hanem a testek által kisugárzott téridő csakhogy két azonos tömegű test között szimmetria van mivel azonos mennyiségű téridőt sugároznak egymás felé ,ezért nem ered N erő kettejük közt azaz a gravitációs vonzás 0N.

Ezen Newtoni képlet hiányosságát leplezi le a fizikai inga amit kínszenvedés 3perces amplitúdó fölé építeni miközben a képlet alapján nincs is időkorlátja!

A torziós ingánál sem véletlenül van 1000:1 arány mert 1:1 es gömbökkel meg sem mozdulna pedig labor körülmények közt vákuumban megépíthető lenne az inga és nem kell arra hivatkozni hogy elszakad a torziós szál.

Erő csak szimmetria sérülésnél van a természetben és ez alól nem kivétel a gravitáció sem.

Az, hogy két azonos tömegű test között nincs gravitációs vonzás, egyszerűen baromság. Ha ez így lenne, a legtöbb kettőscsillag nem maradna együtt.

Már megint valami olyat állítasz, ami ellent mond a fizikai törvényeknek.

Ja és persze, tudom, most nekem kéne bizonyítanom a vonzás meglétét. :-)

"A gravitáció, más néven tömegvonzás egy távoli kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé gyorsulását okozza."

[link]

32/ idézem- Súly akkor van, ha a test egy alátámasztást nyom vagy felfüggesztést húz. De ettől függetlenül a gravitációs erő mindig hat a testre.--

Gravitáció vagy van vagy nincs. Ha van azt pedig meghatározza hogy mekkora a bolygó és aktív bolygó-e!

A csak sztatikus vonzás nem minősül gravitációnak Pl. MARS, HOLD esetében.

Még egyszer szeretném felhívni a figyelmedet, hogy a tudósoknak fogalmuk sincs (!) arról mi a gravitációs erő, mi teremti meg! Matematikailag használják Einstein Tér-idő geometriáját, mert valamennyire ez pótolja jelenleg de csak a számításokban!

A Földünk aktív bolygónak számít, tehát a gravitációs erejét önmaga teremtette.Itt nem kívánom elmagyarázni miképp, mert az hosszú lenne, de az biztos, hogy az ár-apályt nem a Hold vonzása idézi elő.

Mivel életem során rendelkeztem egy nagyon ritka képességgel-- amivel állni voltam képes, egy helyben az óceán vízének tetején, vagy is az óceán nagy tömege, leárnyékolja a gravitációs ENERGIA kisugárzását-- miközben bárhova mentem a világban a szilárd rétegen "topogni kényszerültem", mert ha csak egy pillanatra megállt a "lábam vonala abban a fazonban" sok emelet mélységben találtam magam, a gravitációs ENERGIÁNAK kisugárzásának köszönhetően.

Sok mindent tévesen feltételeznek a geológusok és geofizikusok a Földünkkel kapcsolatban.

Csak röviden; Minden objektumban ha életre kell egy energia, földi esetnél mágnesesnek nevezett, akkor ott kell lennie az ellen pólusú energiának is- és ott is van, benne áramlik az anyagában, annak kisugárzása adja a gravitációs energiát, és annak köszönheti az élet, hogy két lábban állni képes a felszínén.

A probléma ott van hogy a geológusok összetévesztették a bolygónkat egy közönséges rúd mágnessel,- amíg ebből a marhaságból nem gyógyulnak ki, addig nem jönnek rá hogy mi a gravitáció tulajdonképpen!!

Mint ahogy azt se akarják felfogni hogy a Földünk az idő kezdete óta melegedett fel belülről kifelé haladva és sajnos korunkra egy tojás héjon élünk.

Mami, amit te írogatsz, az az ezotéria rovatba való, nem a tudományba. :-)

Teljesen téves elképzeléseid vannak nem csak a Földről, a fizika működéséről, de a tudomány működéséről is.

Ez persze nem baj, csak felhívom a figyelmedet, hogy ez itt a tudomány rovat, és nem az esti mese. :-)

34 Inkább fejleszd a tudásod mielőtt baromságozol.

A kettős csillag az nem két egymáshoz nyugalomban álló test ,de ezt neked tudnod kéne hisz "ismered Sarkadi munkáit" tehát arra is emlékszel hogy azonos tömegeket bemozgatva a fizikai ingához (rezonáns vizsgálat) nem gerjedt be az inga.

Ezeket írtó lassan mozgatta és a súlyok nem pörögtek mint egy csillag.

A kettős csillag írtózatosan nagy sebességekkel halad ,forog tehát nem tekinthető szimmetrikus rendszernek (gravitációs erő szempontjából) és ez látszik is a pályáján ,a mozgás megváltoztatja az eredő gravitációs erőket ezzel már kísérleteztek 30 éve lehet nem figyeltél , pontosan azért változik a gravitációs erő ha megforgatsz egy testet mert az nem a térnek a benyomódása hanem az anyag kisugárzott térideje (relelm) így az amúgy szimmetrikus állapot felborul mert mozog ,forog az egyik másik objektum térideje is és ezek a forgó téridők hatnak az anyagra .

Igazából nincs is olyan hogy álló téridő mivel nincs álló anyag , itt az eredő erőkomponensek számítanak csak ,hogy azok ne legyenek egyenlőek ,márpedig a mozgás befolyásolja ,lehet az egyforma tömeg forrásból származó téridő is.

Valószínű ha Sarkadi úgy végezte volna a rezonáns vizsgálatot hogy az egyik 6kg súlyt 5ezres fordulaton pörgeti és így közelíti az ingához akkor már gerjesztette volna az ingát.

Ez azért is árulkodó mert amikor csak egyszerűen közelítette (odarakta ) a 6kg a 6kg ingához akkor is bemozdult ráadásul taszító jelleggel az inga ebből is látszik hogy nem térgörbületről van szó hanem folyamatosan keltődő terekről mint egy elektromágneses térnél a Lenz hatás itt is ellenhatott a gravitáció.

Nem véletlenül építettek óriási lenkerekeket oroszok és kísérleteztek a dologgal amivel el is értek súlycsökkenést.

És nem véletlen hogy a F inga sem működik N elmélete szerint.

Vagy tudsz róla?

A véleményemet továbbra is fenntartom, két BÁRMILYEN tömegű test között VAN gravitációs vonzás. Még akkor is, ha a testek azonos tömegűek. (Egyébként ez kimutatható, kár olyan dolgokat elutasítani, amik bizonyíthatóak.)

Neked meg nem ártana, ha beiratkoznál az ELTÉ-re. De amíg a fentiekhez hasonló nézeteket vallasz, fel sem vennének. :-) Az a te dolgod, hogy neked milyen téveszméid vannak, csak az a probléma, hogy ezeket még terjeszted is, és hiszékeny emberek számára tudósként állítasz be olyan embereket, akik éppen a tudomány előtt képtelenek bizonyítani az állításaikat - némelyikük ráadásul köztudottan szélhámos...

Én nem osztom a rögeszméidet, és ahogy már jópárszor kiderült, sokan mások sem. De hát ez a te dolgod. :-)

Tőlem aztán azt hiszel, amit akarsz.

" Mivel életem során rendelkeztem egy nagyon ritka képességgel-- amivel állni voltam képes, egy helyben az óceán vízének tetején, vagy is az óceán nagy tömege, leárnyékolja a gravitációs ENERGIA kisugárzását-- miközben bárhova mentem a világban a szilárd rétegen "topogni kényszerültem", mert ha csak egy pillanatra megállt a "lábam vonala abban a fazonban" sok emelet mélységben találtam magam, a gravitációs ENERGIÁNAK kisugárzásának köszönhetően. "

Hol, mikor?

Van róla felvétel?

Meg tudod csinálni újra?

"(Egyébként ez kimutatható, kár olyan dolgokat elutasítani, amik bizonyíthatóak.)"

Erre várok te ELTE gyöngye ,mutass egy ilyet! Pl segítségnek ajánlottam a F ingát (4perc)mert azon nagyon gyorsan rövidre zárhatnád a vitát és nem is kell hozzá bonyolult technika ,torziós szál optika mérés stb , otthon megépíthető a sufniban stopper órád meg biztos van.

Ja persze most jön a formulád hogy nem neked kell igazolnod azt ami már le van írva hanem nekem a butaságaimat,most megspóroltam hogy neked ne kelljen leírnod.

Amúgy tényleg érdekelne hol olvashatok láthatok ilyen mérésről anyagot? Az elméleti eszmefuttatás nem érdekel tehát ilyenekkel hogy kettőscsillag meg gyorsítóban a részecskékkel ne is fárassz hisz ezt már elmondtam hogy a gravitáció mozgásfüggő dinamikusan változó ,nem egy gumilepedő benyomódás.