Miért kutatnak olyan dolgokat a tudósok, amiknek soha nem lesz semmi haszna az emberiség számára?

Gyerekkoromban szétszedtem a távirányítós autómat, mert kíváncsi voltam, hogy mi van benne, hogyan működik. Volt belőle hasznom? Első blikkre nem, hiszen sikeresen elrontottam úgy, hogy többet nem működött. De mégis úgy érzem, hogy hasznos volt.

Miért old meg az ember egy keresztrejtvényt? Vagy úgy általában bármilyen rejtvényt? Mert kíváncsi. Mert ott egy probléma, amit meg akar oldani. Mi hasznod van abból, hogy megtudod mit gondolnak a kérdésedről mások? Boldogabb, gazdagabb, egészségesebb, jobb, szebb leszel-e tőle? Nem. De kíváncsi vagy.

A kíváncsiság szerintem az egyik legfontosabb emberi tulajdonság.

Másik oldalról: Ha jól tudom Leibniz volt az a tudós, aki kimondottan büszke volt arra, hogy amivel foglalkozik, annak soha semmiféle gyakorlati haszna nem lesz. A XVII-XVIII. században valóban így nézett ki a dolog. Ma meg a számítástechnikában nagyon erősen használják az ő munkásságát (kettes számrendszer ugye, vagy a titkosításnál a prímszámok mennyire jelentős szerepet játszanak)…

Tehát röviden: Egy normális tudós nem azért kutat, mert haszna van, hanem mert kíváncsi. Az meg, hogy lesz-e a kutatásának gyakorlati haszna, azt soha nem lehet tudni.

> Mi hasznunk lehet egyszer a Naprendszeren kívüli dolgok kutatásából?

Mert ezáltal megismerjük a saját Naprendszerünket, néhány fizikai törvényt, amit aztán lehet, hogy teljesen hétköznapi, gyakorlati dolgokban tudunk használni. A relativitáselmélet is szinte már-már filozófiai szintig ment el, hát most ki a fenét érdekel, hogy egy majdnem fénysebességgel mozgó valami esetén hogyan alakulnak a távolságok, az idő, ki a fenét érdekel? De mégis találtunk olyan gyakorlati dolgot – pl. a sokat emlegetett GPS-t –, aminél ez nagyon nem mindegy, és ha nem lennének ilyen ismereteink a világról, akkor nem működne az egész.

> Miért nem mindegy, hogy el tudjuk-e érni 0 kelvint?

Néhányan úgy vélték, hogy nem mindegy. Mégis ennek a kutatásnak az eredménye néhány más fizikai jelenség megismerése, amit megint csak tudunk használni más területeken, van illetve lehet gyakorlati haszna (pl. szupravezetés).

…

> Mi haszna lehet egyszer egy földműves átlagember számára?

Egy földműves ha nagyon akarja, most is művelheti a földet. Miért kellene foglalkoznia azzal, hogy más mit tesz, hogy más esetleg meg akarja ismerni a világot, és ha lehet, akár a hasznára is fordítani? Akik úttörők voltak a fizikában, felfedezéseket tettek, azoknak a legtöbbször fogalmuk sem volt arról, hogy mindennek milyen gyakorlati haszna lehet, aztán később milyen jól jött az ő munkásságuk. Most mondjam azt cinikusan, hogy az általad említett földműves menjen faekével a földnek, dobja ki a számítógépét – ha van –, köttesse ki az áramot, aztán éljen 30 éves koráig, mikor is elviszi egy egyszerű nátha? Szülessen 10 gyereke, akik közül 8 meg sem éri a felnőtt kort?

Mi hasznunk lehet egyszer a Naprendszeren kívüli dolgok kutatásából?

Miért nem mindegy, hogy el tudjuk-e érni 0 kelvint?

Miért kisérleteznek a fénysebesség töredékének elérésével?

Miért figyelik a fekete lyukakat? Mi haszna lehet egyszer egy földműves átlagember számára?

Hát, hogy valaki ilyen szinten legyen.... Ez szánalmas személyeskedés nélkül.

-Naprendszeren kívüli dolgok figyelése:

Hát tájékozódni valahogy este tudni kell, és nem minden égitest naprendszeren belüli.

Ezen kívül sokakat érdekelhet rajtad kívül az a kérdés, hogy honnan származunk, hogy jött létre a naprendszer. Ezt másik naprendszer megfigyelésével meg lehet tudni. Ki érdekelhet az univerzum tágulása? Mi van ha ezzel később egy új energiaforrásra tudunk szert tenni kedves kérdező? Ami hatékonyabb lehet mint minden jelenleg ismert forrás? Ezen kívül megismerhetjük más csillag múltjait is , illetve ezekből az adatokból megtudhatjuk mikor lesz a világ vége,vagy éppenséggel mikor csapódik be egy meteor a földbe. Illetve az sem mindegy, hogy az az egyenlet amivel kiszámítják, hogy egy kisbolygó becsapódik-e a földbe az helyes-e vagy sem. Ezt megint csak ilyen távoli objektumok figyelésével lehet megtudni.

-A 0 kelvin elérése miért nem mindegy? Tudod kedves kérdező ez megint csak a szűklátókörűséged miatt van így. Amióta kutatják az egyre alacsonyabb hőmérsékleteket. Fefedezték a szupravezetést azaz a 0 ellenállással rendelkező anyagokat, tehát segítségével idálisan lehet hasznosítani az áramot. Amióta léteznek egyre jobb és jobb rendszereket sikerült megcsinálni. Új halmazállapotokat fedeztek fel a kutatással, amivel tökéletesen el lehet nyelni a hangot tehát a jövőben hangszigeletésre is lehet majd használni őket pl. de más egyéb hasznos tulajdonságok is vannak. 0 kelvinnek van egy energiája, amit később lehet hogy tudunk hasznosítani ez a nullponti energia. Nem tudhatjuk amig nem kutatjuk.

A fénysebesség elérése is hasznos: részecskegyorsítókat építenek ezzel egyre inkább megközelítik a fény sebességét. Hogy egyre inkább meg tudják közelíteni az ősrobbanás utáni állapotokat. Azért hogy tudjuk, hogy keletkezett a világ. De közben felfedezték az antianyagot is, illetve azt, hogy miért van kevesebb belőle az univerzumban. Talán az évszázadban rájönnek, hogy lehet nagy mennyiségben antianyagot előállítani és akkor olyan energiaforrás lesz az emberiség birtokában, amivel egyszer talán még a távoli csillagokat is elérhetjük. Ha a Higgs-bozont más módon is létre tudnánk hozni nagy mennyiségben, akkor meg meg tudnák növelni az antianyag tömegét, amiből még több energia szabadítható fel. Nem tudhatod. Egyébként az első gyorsítókkal amikkel lemérték az elektronpályákat pontosan, és felfedezték a félvevezetők tulajdonságait, tette lehetővé azt, hogy írtad ez az üzenetet ide. Ugye mikrochip, és tranzisztor nélkül nincs számítógép.

-Hát a fekete lyuknak biztosan nincs haszna egy földművesnek. De az, hogy talán egyszer segítségével még erősebb energiaforrásokat tudunk készíteni, illetve az, hogy talán a mi univerzumunk is egy fekete lyuk felszínén van az már érdekesebb dolog. Lehet neked semmi haszna nincs ezeknek.

De én idéznék egy részletet az Isteni A-tom című könyvből amit Leon Ledermann, és Dick Teresi írt.

A történet egy részecskegyorsító építéséről szó, egy szenátor kérdezi Robert A. Wilson-t. akinek egyebek mellett a ködkamra is tulajdonítható, illetve a Fermilab-ot is "tervezte" persze sok ezer mérnök mellett, de ő volt a fő megrendelője. Az építésze is.

"John Pastore szenátor:Remélhetjük, hogy ez a tervezett gyorsító valamilyen módon hozzá fog járulni az ország biztonságához?

Robert A. Wilson:Nem hiszem, Uram.

Pastore: Egyáltalán nem?

Wilson: Egyáltalán nem.

Pastore: Ilyen nem szempontból semmi értéke nincs?

Wilson: Nem magának a védelmenek szempontjából van értéke, hanem a kultúránk szempontjából, amit védünk. Abból a szempontból, hogy milyen az életünk minősége, hogy mennyire becsülhetjük magunkat és egymást. Minden olyan szempontból ami fontosnak tartunk és amit szeretünk.A gyorsító nem az ország védelméhez járul hozzá, hanem ahhoz, hogy az országot érdemesebb legyen megvédeni."

Szerintem elég találó ez az idézet.

Mi hasznunk lehet egyszer a Naprendszeren kívüli dolgok kutatásából?

Idegen civilizációkkal való kapcsolat.

Miért nem mindegy, hogy el tudjuk-e érni 0 kelvint?

Gondolom,mert ott megváltozik az anyagok viselkedése.

Ez új anyagok előállítását tenné lehetővé.

Miért kisérleteznek a fénysebesség töredékének elérésével?

Fény alapú számítógépeknél fontos lehet.

Miért figyelik a fekete lyukakat? Mi haszna lehet egyszer egy földműves átlagember számára?

Nem vagyok tudós,de fontosak a kutatások és több területen is kell kutatni, hiszen a tudás segít megérteni a dolgok működését, ez pedig több lehetőséget ad nekünk embereknek,hogy mint faj fennmaradjunk.

Lehet,hogy azok a dolgok,amik most távoliak nemsokára nagyon közel kerülnek hozzánk egy ilyen kutatás által. Lehet űrhajó se kell majd ahhoz,hogy más bolygókra eljussunk.

Ki tudja melyik kutatásnak mi lesz a gyümölcse ,de az biztos,hogy ha csak a könnyen elérhető dolgokat kutatjuk,nem a most elérhetetlennek tűnőt,az kevesebb új dolgot és kevesebb innovációt hoz.

Nem is értem az egész kérdést,én úgy látom a legtöbb kutatásnak van haszna,de lehet csak közvetett, azaz olyan műszereket , gyártási eljárásokat kell alkalmazni,amit előtte még soha.

"Mi hasznunk lehet egyszer a Naprendszeren kívüli dolgok kutatásából?"

Például ha jön egy meteorit, el tudjunk menekülni, vagy el tudjuk téríteni időben.

Amúgy is minek keresed mindenben a hasznot? Tán nem közgazdász vagy?

sose tudni minek lesz még haszna, de valóban vannak olyan úgymond kutatások aminek első és talán második nekifutásra sincsen semmi, de semmi értelme. gondolok arra h angol kutatók pár éve felfedezték azt h azok a kísérleti patkányok akiknek a vizükbe csikket ártattak, azok a nikotin miatt fogékonyabbak lettek a kokainra. WTF??? kérdem én!?! :)

ennek pl én sem értem semmi értelmét, de lehet (de nem valószínű) h ennek is lesz egyszer valami haszna.

Eléggé erősen humános ez a kérdés.

A humán a nagy feleslegességek keveréke.

Igaz, hogy vannak szép versek, zenék is, de szerintem egy mikroszkópikus kép is csodaszép lehet-. Ráadásul tudást is szerzünk vele.

Pl. ha bekerül anyád a sürgősségire, akkor szerintem nem egy Toldival fogják meggyógyítani. Valami kézzel foghatónak is lennie kell, ha már a humán csak megfoghatatlan.

Lehet, hogy holnap kiderül, hogy valami nagyon komoly betegésged van, és egy olyan gyógyszerrel kezelnek, aminek a gyógyhatására véletlen jöttek rá. Inkább elcseréled ezt a kezelést egy novellára?

Mindennek van haszna, ami tudományos, csak nem vagy képes felfogni a részleteket.

Például az álatkisérletek sem azért zajlanak, hogy kínozzanak valamit, hanem azért, hogy ne rajtad jöjjön elő elsőnek a mellékhatás, és hogy a gyógyhatást pontosan megismerjék.

Remélem ennyi indok elég volt. Annyit még, hogy a "werselemzők" több száz éves dolgokkal foglalkoznak. Kb annyi, mintha az osztásnál megállt volna a tudomány. Az irodalom nem képes fejlődni, de mellékesen vannak szép darabjai.

Maximum egy görög jóslatból tudhatod, hogy nem lesz haszna. Bár azt megmondom, hogy azok a jóslatok a hallucináció eredményei...

Remélem, hogy kielégítő választ kaptál.