Tartalmazhat olyan dolgot a középiskolás fizikakönyvem, amiről később kiderül, hogy f. ság volt?

Hogyne. A biológia könyvek máig úgy tanítják a prokariótákat és az eukarióták rendszerezését, ami kb. 80 éve elévült.

A kémia könyvek úgy tanítják az elektronszerkezetet, mely lényegében mindennek az alapja, hogy nem is valóságos. Vesznek egy kicsit a Bohr-modellből, aztán kvantumszámokról beszélnek. Nem csoda, hogy nem érti a gyerek.

Minden közoktatási iskolai tankönyv általában egyszerűbb modelleket tanít.

Ez szimplán csak a differenciált oktatás miatt van - nem minden nebulóból lesz fizikus, mérnök, vegyész; így egy bonyolultabb modellt nehezebben ért meg az egyszeri tanuló, másrészt sok esetben az egyszerűbb modell is alkalmazható a mindennai életben,

-Igen, bár kérdés mit értesz f.ság alatt.

Van ami igaz jóslatokat ad, magasabb szinten mégis általánosabb modellt használnak. Pl. a nyugalmi és a mozgási indukció ellentmond a relativitás elvének, mely szerint a nyugalom és az egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenértékű. De a relativisztikus elektrodinamika a maga EM tértenzorával bonyolult, nem középiskolába való.

Meg vannak makacs téveszmék, például a "relativisztikus tömegnövekedés", ami még az érettségi követelményrendszerben is megjelent, de zavaró : [link]

Igénytelenebb könyvekben simán lehet tárgyi tévedés is.

Nos, a gyerekeknek egy bizonyos tudásszintig-korig tökéletes magyarázat a Karácsonyra a "Jézuska hozta".

Ettől ez még nem f...ság. :)

Egyetemi, főiskolai fizikában nem létezik már pl. a centrifugális erő kifejezés, középsuliban vidáman tanítják.

Ne beszéljetek már ilyen böszmeségeket.

Attól, hogy egy modell egyszerűbb, és szűkebb az érvényességi köre, még nem "f.ság". F.ság akkor lenne, ha a saját érvényességi körén belül is a tapasztalattal ellentmondó eredményt adna. De ilyet sehol senkinek nem tanítanak, kivéve Kisfaludy meg Egely előadásain.

Akármennyire is fáj, az egyetemi és a legmagasabb szintű fizikai modelleknek is van érvényességi körük, korlátaik, ha más nem, akkor az a mérési pontosság, amivel ma ellenőrizni tudjuk őket. Hogy azon túl mi van, arról fogalmunk sincs. Úgyhogy azok is ugyanolyan joggal nevezhetők "f.ságnak", mint a középiskolás fizika. Sőt, ha jön helyettük egy még jobb modell, ami esetleg gyökeresen más alapokról indul ki, valószínűleg sokkal hamarabb kerülnek majd a fizika szemétdombjára valódi f.ságként, mint Newton vagy Maxwell középiskolás törvényei. Ahogyan elég sok akkoriban "modern" elmélet került nagyon gyorsan a süllyesztőbe a 20. század folyamán.

És a centrifugális erőt sem kéne démonizálni annyira. Vagy akkor ugyanezt kell tenni a Coriolis erővel is, hiszen ugyanúgy az sem "létezik". De tovább menve ugyanilyen okokból azt is mondhatnánk, hogy nem létezik a gravitációs erő sem, sőt a többi sem.

Meg kéne érteni végre, hogy a fizika csak modelleket készít, amikről megmondja, hogy mikor alkalmazhatók és mikor nem, és milyen pontossággal. És amíg ezt hitelesen és ellenőrizhetően teszi, addig egyik modellje sem nevezhető "f.ságnak".

#7: hol nem vág ez egybe azzal, amit írtam? :D

"És a centrifugális erőt sem kéne démonizálni annyira"

Nem én teszem, hanem sok dinamika-tanár. Pedig itt is csupán a téma "mélysége" a különbség.

Simán a fizika különböző szintjein változik a fogalomtár. És ez semmiképpen nem jelenti azt, hogy egyel lejjebb f...ságokat tanítanak.