Tartalmazhat olyan dolgot a középiskolás fizikakönyvem, amiről később kiderül, hogy f. ság volt?

A centrifugális és centripetális erők nem egymás ellenerői! Hiszen nem is egyazon rendszerben lépnek föl. A centrifugális erő egy tehetetlenségi erő, aminek nincs ellenereje, mivel fiktív erő.

Szóval jogos annak a tanárnak a felháborodása, aki nem díjazza, ha valaki nincs tisztában ezekkel a fogalmakkal egy fizika vizsgán.

Rosszul fogalmaztam, fizikai értelemben nem erő-ellenerő. Csak azonos nagyságú, ellenkező irányú, de valóban más értelmezési környezetben.

Bár most elgondolva, mondjuk egy műholdnál, ha körpályán van, a centripetális erő a súlyerő, a centrifugális meg ugyebár a tehetetlenségből származó, ennek a kettőnek az eredőjeként van "súlytalanság" állapotában a műhold.

Merjem erő-ellenerő párosnak nevezni? Ugyehogyne.

:)

"Bár most elgondolva, mondjuk egy műholdnál, ha körpályán van, a centripetális erő a súlyerő, a centrifugális meg ugyebár a tehetetlenségből származó, ennek a kettőnek az eredőjeként van "súlytalanság" állapotában a műhold."

Nem, ez nem így van. A súlytalanság nem azt jelenti, hogy nem hat rád erő, hanem azt, hogy nem lógsz semmin és nem támaszt meg semmi. Zuhanás közben is súlytalanságot érzel, mégis hat rád a gravitáció ugyebár. A műholdra is hat a gravitáció, és ez tartja a keringési pályán. Lehet, hogy nem ártana átismételned ezt az anyagrészt.

Az űrhajóban lévő súlytalanság, azaz a "lebegés" jelensége (valójában mindenkinek ez ugrik be a "súlytalanság" szó hallatán) pedig amiatt van, mert az űrhajóhoz képest nincs relatív mozgásod, hiszen te is nagy pontossággal ugyanazt a pályát követed.

Amiért vizsgán kivágják az embereket, az inkább a "centripetális erő" lehet, ezt a fogalmat sokan hozzák magukkal középiskolából, és néha még külön be is rajzolják az interciarendszeres tárgyalás erőábrájába. Szóval valami zavar csak van néhány tankönyvben vagy máshol.

Másik példa a törésmutató csak egynél nagyobb lehet. Ez egy olyan állítás, aminek az érvényességi körét semmi sem tisztázza, és középiskolásan nem is lehet. (Melyik sebesség, melyik hullámhosszon, információküldés tényleges lehetőségei hullámcsomagokkal, a fázissebesség jelentése, diszperzió, stb.)

pl az egész. Előbb utóbb minden tudományos dogma megdől.

pl az se igaz, hogy van tömegvonzás.

"pl az egész. Előbb utóbb minden tudományos dogma megdől. "

A vallás operál dogmákkal, a tudomány pedig megfigyel, és a megfigyelések (amelyek nagyszámúak, reprodukálhatóak) alapján modelleket alkot. Ezek a modellek kezdetben elnagyoltak, nem pontosan meghatározott környezeti feltételek között értelmezendőek - majd egyre pontosabbakká válnak.

Persze mivel a tudósok is emberek, tévedhetnek:

[link]

de ezek nem ketülnek bele a közoktatásban használatos tankönyvekbe tananyagként.

"pl az se igaz, hogy van tömegvonzás."

Aha, tehát ha elengedek a föld felett egy csavarhúzót, az nem fog leesni, hanem lebegni fog a levegőben. ;D

És meg is találtam egy előadást, aminek az eleján pont az egyre komplexebbé váló gáztörvényekről esik szó:

[link]