Ősrobbanás, vagy multiuniverzum?

Az egyházat hagyjuk, ha rajtuk múlna, olyan életünk lenne mint a középkorban, és annyit tudnánk hogy van a Föld, a Hold és a Nap.. Siralmas.

A multiverzumot nem sikerült még bebizonyítani, de ha belegondolunk, csak rajtunk múlik mit nevezünk univerzumnak. Hol a széle, hol kezdődik a másik? Mi van ha egyszerűen mást nevet adnánk nekik, és akkor maradhatna egy univerzum, azon belül meg több ...

Ha jól értem az egészet akkor az ősrobbanás nem zárja ki a több univerzum létezését. Legalábbis szerintem.

El lehet elmélkedni rajta, amit ír a kérdező abból kiindulva innen is onnan is kicsit hallott/olvasott ezt azt, a hiányos ismereteket meg kitölti a fantáziájának segítségével.

Először is, nem filozófushoz méltó módon jutottak a tudósok ezekre. Ezek mögött nagyon komoly matematika van meg rengeteg mérés, kutatás. Továbbá azzal kéne tisztában lenni, hogy a térről és időről alkotott hétköznapi tapasztalatokból kiindulva helytelen következtetéseket vonhatunk le akkor is ha teljesen logikusan gondoltuk végig, ugyanis bizonyítottan téves a hétköznapi idő és tér fogalmaink. Bizonyos pontossággal igazak ugyan és tól-ig tartományba jól alkalmazható is. Hogy mi volt az ősrobbanás előtt? Nincs értelme a kérdésnek, nincs olyan hogy előtte. Az ősrobbanás nem egy eleve meglévő térbe történt hanem az hozta létre a teret és az időt azaz a téridőt. Az univerzumnak nincs határa, de véges. Ha hasonlatot kéne mondani akkor a Földet mondanám, ahol meddig kell sétálnom hogy elérjek a határához? Tudjuk, hogy véges a Föld mérete, de sose érek el a pereméhez bármeddig sétálok. Eltekintve a hegyektől meg egyéb egyenlőtlenségektől akkor azt mondhatjuk, hogy a Föld gömb alakú én meg síkban mozgok rajta azaz 3 dimenziós felületen 2 dimenziósan mozgok. Pongyolán fogalmazva az univerzum tere ilyen egyel magasabb dimenzióban. A különbség annyi többek között, hogy nem a 3D-s tér görbül bele a 4.-ik dimenzióba, hanem a tér szerkezete ilyen.

Sokáig azt hitték ,hogy Eukleidész alkotta meg a geometriát. Mígnem jött többek között Bólyai János aki azt mondta, hogy a párhuzamosság axiómája az túl bonyolult ahhoz hogy axióma legyen. Azt mondta , hogy ez tétel legyen, más axiómákból akarta levezetni. Indirekt módon indult neki azaz feltette az ellenkezőjét és a széndéka az volt, hogy ellentmondásba jut és ezzel bebizonyítja hogy igaz. Nem így sült el, nem jutott ellentmondásba, s végül egy másik geometriát kapott. Kiderült, hogy Euklidész nem a geometriát fedezte fel, hanem egy lehetséges geometriát a sok közül. Utána nem geometriáról hanem geometriákról beszélünk. Egyesek elkezdték gyártani a különböző geometriákat. Melyik az igazi? Azaz a természet melyiket választotta? Erre Einstein jött rá, hogy a Riemann-geometria érvényes, újjabb és újjabb kísérletekkel ezt megerősítették. Az is geometria jellegű dolog hogy tér és az idő együtt alkot egy egységet a téridőt. Kutatják az űrt és kutatják az anyag építő elemeit is részecskegyorsítókban ezekből próbálják kirakni a ősrobbanás elmélet (is). Azaz hogy ilyen és ilyen részecskének az alábbi tulajdonsága van ez így szólt bele az első három percbe. Úgy csinálják, hogy készítenek egy modellt leszimulálják (szuperszámítógépen is évekbe telik ), ha találnak újabb részecskét vagy vmit akkor azt is berakják a modellbe, megnézik hogy kijön e a jelenlegi világ, ha ennyiben módosították a modellt. Rengeteg lehetséges forgatókönyv jelölt van, hogy az univerzum különböző korszakaiban mi volt. Ha az egyenletekbe extra anyagot és extra anyagot rakunk bele akkor adja ki a jelenlegi világot, ezt nevezik sötét anyagnak és sötét energiának. Kell lennie még vminek amit nem ismerünk. Lehet, hogy nincs sötét anyag és energia, de jobbat nem tudtak minthogy ilyen extra tényezőt beleraknak a modellbe, hogy kijöjjön a jelenlegi világ.

4-es vagyok. Ne haragudj kérdező, de nekem nem az jött le a kérdésedből, hogy "rengeteg szakirodalmat elolvastam, előadást végighallgattam (pl. 25-30 Dávid Gyula)."

Illett volna tudnod a választ ezekre, ha rengeteget olvastál róla és rengeteg előadást meghallgattál róla : "Ezzel csak egy bibi van: előtte mi volt? Semmi? (Csak az Isten?!); Hasonlóan: Mi van az univerzum határán túl? Semmi? (Isten?)"

Nem vagyok egy "Dávid Gyula", tudomásom szerint rengeteg elmélet van amik nem nevezhetők tudományosan igazoltnak, a multiverzum elmélet is ezek közé tartozik.

Sötét anyag is van, nem csak sötét energia. Azt tartom valószínűnek, hogy nem csak egy fajta sötét anyag és sötét energia van, hanem sokféle. Úgy mint az áltudományokban vannak parajelenségek, szellemidézés, különböző varázsfőzetek, mágikus kövek, telepátia stb. Tekintsük el attól, hogy ezek igazak vagy sem. Itt a lényeg hogy a különböző parajelenségek (ha léteznek) sem egyfajta fizikája vagy akármije van. Pl a szellemidézés és a telepátia teljesen más.

Valószínű, hogy az egyik sötét anyag a neutrínó, nagyon ritkán lép kölcsönhatásba az általunk ismert anyaggal, igen nehéz volt kimutatni a létezését kísérletileg (több fényév vastag ólomtömbön 50% valószínűséggel áthatolna), igazolt, hogy van nyugalmi tömege és fénysebességnél lassabb, dehát gravitációs teret kelt. A szimulációk szerint nem csak a neutrínó van mint sötét anyag.

Amiről tudok a párhuzamos univerzumokkal kapcsolatban, ezek ha ezek léteznek és gyakorolnak is valamilyen kölcsönhatást az nagyon gyenge, nemhogy az ismert anyag energiájánál sokkal többet. Ezeket sokszor nem is helyes párhuzamos univerzumoknak hívni, hanem egymást metsző univerzumoknak, persze lehet párhuzamos is közte. A kvantumelméletben a hullám részecske kettősséget magyarázzák ezzel egyes tudósok, hogy máshogy viselkedik a kvantumrészecske ha megfigyelik és amikor nem. Pl. a kétrés kísérletben amikor nem figyeljük meg akkor kettéágazik az univerzum az egyikben az egyik lyukon a másikba a másikba ment át, ha nem figyeljük meg akkor az egyesített univerzumokban találjuk magunkat ahol a részecske önmagával interferál. Alteregóink akik megfigyelték a részecske útvonalát ők azt látták, hogy a bal illetve a jobb résen haladt át. (Dehát mint egy fa, sőt mint egy gráf szanaszét ágaznak az univerzumok) Nem lehet "kicselezni" a részecskét, rengeteg trükkel próbálkoztak, legérdekesebbek szerintem a késeltetett választásos kétrés kísérletek amik galaktikus méretben is működnek.

"Elgondolkodtató, hogy minden galaxis középpontjában van egy fekete lyuk. Ezek folyamatosan "nyelik el" az univerzum anyagát."

Az hogy mindegyik középpontjában van e azt nem tudom, de azt tudom, hogy rengeteg másik fekete lyukat is tartalmaz egy galaxis. Nem kozmikus porszívók melyek járkálnak és mindent beszívnak maguk körül. Továbbá ebben a tekintetben nem különbek mint egy csillag. Ugyanolyan gravitációs tér van körülötte mint egy csillag körül, nem olyan mint az egyik gagyi akciófilmbe volt hogy még foga is volt amit vicsorgatja és bezabál mindent mint a torkos kisgömböc a mesében. Ami belezuhan az pont arra ment, ha egy csillag lett volna ott abba is belezuhant volna, mint ahogy a Holdba is csapódnak meteorok látszik a felszínén.