Csillagászati távcső (reflektor) vásárlása előtt állok. De bizonytalan vagyok, dilemmázok. Valaki, aki tapasztalt a témában, segítene?
Szóval, kb. 150 ezer ft keretem lenne rá. A fő szempontom az, hogy idővel (tehát nem most, hanem fokozatosan, évek alatt) fel szeretném fejleszteni a műszert arra, hogy asztrofotózásra is alkalmas legyen. Tehát a 150 ezerből most csak az alap műszert venném meg.
Alapvetően két távcső az, amin gondolkodom. Az egyik a 150/750, f/5 fényerejű SkyWatcher, amiből vennék egy tubust gyárilag, az EQ3 mechanikát pedig használtan venném valakitől, hogy olcsóbban jöjjek ki.
A másik ötletem pedig, hogy vennék egy nagyobb, 200/1200-as, f/6-os fényerejű Dobsont, és idővel vennék rá tubusgyűrűket, és EQ5 vagy 6-os mechanikát.
Kb. ez a két eszköz ugyanannyiba kerül. Bevallom, én szívesebben választanám a 200-as Dobsont, mert mégiscsak nagyobb a főtükre. Viszont ezzel az a baj, hogy engem főleg a mély égi objektumok érdekelnek, és azt olvastam, hogy a 6-os fényerősség már nem alkalmas asztrofotózásra!
A 150-es azért lenne jobb választás, mert annak 5-ös a fényereje, vagyis alkalmas asztrofotózásra, és az EQ mechanika is adott lenne már, és már csak ezt kéne fejleszteni. Ez így kézzelfekvőbb.
Mi a véleményetek, 150-es átmérővel milyen minőségű megfigyeléseket lehet végezni és később milyen képeket tudnék készíteni? Jó választás ez egy kezdőnek? Mennyivel jobb egy 200-as mm tükörméret?
Egyébként város szélén lakom, nincsen utcai világítás, felhőtlen, holdtalan éjszakákon csak úgy szikrázik az égbolt.
Légyszi, segítsetek dönteni, már hónapok óta rágódom ezen!
válasza:Abban igazad van, hogy érdemes törekedni a nagyobb tükörre, mert az a fényerőn kívül nagyobb elérhető felbontást is biztosít. Ha fixre telepíted, akkor a nehezebb Dobson is számításba jöhet, de el kell mondanom, fotózni csak óragéppel lehet és itt az EQ mechanikának hallatlan az előnye. Elég egyetlen motor a követésre, amíg a Dobsonnál szinte azonnal szükséges a motorizáció, ráadásul két léptetőmotorral és sajnos szerintem nagyobb nagyításnál lehetnek problémák a léptetőmotorok felbontásánál, hiszen előfordulhat, hogy a program kerekítésre kényszerül és a körívi mozgatást lépcsősen oldja meg, vagyis mondjuk az y tengelyen lép hármat, amíg a másikon egyet, így a fotód életlen lesz.
A város fényei akkor is zavaróak lehetnek, ha a szélén laksz, hiszen a légkörről visszatükröződik és a légkör egyéb aberrációja is jelentkezhet.
Én annak idején a főtükörre fektettem a hangsúlyt, ami 200/1500 értékkel bírt, a mechanikát magam készítettem Kulin György A távcső világa c. könyv alapján és egy vacak kis motort áttételeztem le, hogy egy nap alatt egyet forduljon.
Hatalmas súlya lett, mert a tubuson kívül minden acélból volt és némi rezonanciával is kellett számolnom, mert a fő gond az szokott lenni.
Szóval szerintem Parallaktikus szerelés, vagyis EQ, aztán minél nagyobb objektív, vagyis ez esetben főtükör és esetleg a céljaidnak megfelelően a fókuszt válaszd meg hozzá.
Sajnos nem ismerem pontosan a Makszutov rendszert, de nekem nagyon izgalmasnak tűnik, javaslom, hogy tájékozódj iránta.
Köszi a választ! De mint írtam, a Dobson mechanikán lévő 200/1200-as reflektorra idővel tubusgyűrűket raknék és vennék hozzá EQ mechanikát.
A kérdésem igazából az lenne, hogy egy EQ mechanikán lévő 200/1200-as, f/6-os fényerejű Newton mennyire alkalmas asztrofotózásra.
válasza:Köszi a választ!
És miért jobb szerinted a 150-es kezdésnek?
válasza:Asztrofotózásnál a Dobsonnal szenvedni fogsz a vezetéssel. Ahhoz EQ mechanika mindenképpen praktikusabb.
Az a szerencse, hogy ezek a műszerek elég jól tartják az értéküket, szóval ha váltani akarsz, és vigyáztál az előzőre, akkor jó áron el tudod adni.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!