A fekete lyuk lehetséges, hogy egy átjáró egy másik univerzumba?

@21: legalább ha kijavítanak, ráadásul konkrétumokkal, akkor nézz már utána...

A leptonokat két csoportba osztjuk. Az egyiket az elektron, müon és tau alkotja, a másikat az elektron-neutrínó, müon-neutrínó és tau-neutrínó. Az első két neutrínó az, amelyek jóval (!) kisebb tömegűek az elektronnál.

[link]

...és még is mozog a Föld. Sajnálom, én hiszek a fekete lyuk és elektron csillag együtt állásában. Van aki Istenben hisz, van aki elektron lyukban, van aki reinkarnációban, stb.

Azt írja Wikipédia az elektron a legkönnyebb véges tömegű elemi részecske.

Azt szeretném tudni miből áll a fekete lyuk?, milyen anyagból?,antianyagból, bozonból?, miből?, tudjuk. Azt írjátok miből nem, olyanok vagytok mint a politikusok, azt tudjátok miből nem!, mi igen!!!???

@24: Természetesen bárki hihet bármiben. Én is hihetem azt, hogy az összes villamos karosszériáját összepréselt tejesdobozokból építik. Nem tiltja a törvény, hogy ezt higgyem. Ugyanakkor, ha _valóban_ meg akarom érteni, hogy hogyan néz ki egy villamos, miből is áll, akkor lehet, elgondolkozom, meg utánanézek, ha elmondják nekem, hogy ezért meg ezért meg ezért hülyeség a tejesdobozos elméletem. Ha továbbra is a tejesdobozhoz ragaszkodom, akkor valószínűleg igazából nem érdekelnek a villamosok. Az a kérdés, hogy téged érdekelnek-e annyira a fekete lyukak, hogy hajlandó legyél a tévképzeteid köréből kiképni, és utánanézni annak, amit mondok...

Még egyszer pár dolog:

1, az elektron bőven nem a legkisebb véges tömegű részecske. Megneveztem kettő nála könnyebbet, táblázatot is linkeltem, ahol láthatod a tömegeket. Most megnéztem, látom, hogy a wikipedián tênyleg marhaságokat írnak, de ez előfordul a magyar wikipédián sajnos viszonylag gyakran.

2, ha egy kisebb fekete lyuk tömegének megfelelő mennyiségű elektront egymáshoz préselünk, abból nem lesz fekete lyuk. Egy ilyen objektum nem húzódna vissza saját Schwarzschild sugara mögé. Egyszerűen nem lenne elég sűrű hozzá. Akkor hogy is lenne ez? A nagyobbféle, mondjuk szupermasszív fekete lyukak elektronokból állnak, a kisebbek nem? Melyik hogy?

3, az elektronok negatív töltésűek és nem csak valamihez viszonyítva. Tehát egy csupa negatív töltésből álló objektumnak képzeled el. A fekete lyukba kerülő pozitív töltésekkel mi lesz? Elviszi őket a cica, vagy mágikusan átváltoznak negatívvá? Ugyanis a fekete lyukba kb pont annyi pozitív töltés kerül, mint negatív. Ezzel mi a helyzet?

4,NEM tudjuk, miből áll egy fekete lyuk. Látom, nagyon méltatlankodsz, hogy erről nem írtunk, pedig ha kicsit figyelmesebben olvasnál, láthatnád, hogy a #18-as kérdésben már benne van a válasz. Nem tudjuk, mi történik a fekete lyukba kerülő részecskékkel. Ha helyesen írja le az ott uralkodó állapotokat az áltrel, előbb-utóbb belekerülnek a tényleges szingularitásba, ott pedig megszűnnek bármilyen részecskék lenni. Mintha azt kérdeznénk, hogy a Nap felszínén hogyan barnulnak az emberek: a Nap felszínén megszünnének emberek lenni. A tömegük megmaradna, de nem lennének emberek többé. A részecskékkel ugyanez a helyzet: megszűnnének részecskék lenni. Hogy mik lennének helyette? Nem tudjuk, nem is tudhatjuk, mert a szingularitás attól szingularitás, hogy a fizikai modelljeink csődöt mondanak ott. Ha viszont nem helyes itt az áltrel (ami szinte bizonyos), akkor főleg nem tudjuk, mi lesz a bekerülő részecskékkel, hisz még nincs kész az ottani állapotokat remélhetőleg helyesen leíró, az áltrelen túlmutató fizikai elméletünk. Ez a kvantumgravitáció lenne, de még nem sikerült megalkotni, és várhatóan évtizedekig még nem is fog sikerülni.

@24: csak, hogy érezd a magyar wikipédia színvonalát. Az elektron szócikknél leírják, hogy neki a legkisebb a tömege a véges kis tömegű részecskék közül, míg egy másik magyar wikipedia szócikk alatt vígan ott van két táblázat is, amiben látszik, hogy vannak nála kisebb véges tömegű részecskék:

[link]

Ha rám hallgatsz, a wikipédiát inkább angolul használod fizikai témákban. A magyar nincs a helyzet magaslatán.

@28: oké, pár kérdés akkor:

- Miért szakadna szét bármi is az eseményhorizonton? Ahogy azt a #18-ban írtam, az eseményhorizont a rajta átlépő objektumok szempontjából teljesen ugyanolyan, mint a téridő bármely egyéb pontja. Annyi a különlegessége, hogy onnan nincs visszaút, de ezt nem veszi észre egy részecske (vagy mondjuk űrhajó), amelyik átlépi azt. Semmi extra erő nem hat ott rájuk. Minek a hatására esnének szét pont ott a nukleonok alkotóelemeikre?

- Mi köze lenne az általad elképzelt szabad gluonoknak a sötét energiához? A szabad gluonok aggregációi kb úgy viselkednének, mint a kutyaközönséges mezonok. Hogy jön ebből ki neked bármilyen asszociáció a sötét energiára?

- Nem értem az elektron történetét sem. Mi történik vele odabent? Összeáll egy nagy labdává a sok elektron? Szerinted ekkor a köztük lévő elektrosztatikus taszítás állna ellen egy több naptömegnyi kompakt objektum gravitációjának?

- Hova lesz az áltrel szerinti szingularitás? Egy ilyen objektum közepén ugyanis nem végtelen a gravitáció, hanem nullához közeli (Newton szerint pont nulla, de a helyzet az áltrelben kicsit bonyolultabb), szóval eltűnik a gravitációs szingularitás.

Az áltrel legjobb tudomásom szerint a gravitációs hullámok terjedésével foglalkozik de térjünk vissza az eseményhorizontra mert sztem ott van az alfája-ómegája a történetnek. Az eseményhorizont elérésekor a hagyományos anyag szétesik összetevőire, az un. spegettizálódás miatt az anyag "megnyúlik", a gravitáció széttépi a hagyományos anyagot összetevőire. A proton és neutron vegyérték kvarkjai el tudnak menekülni az eseményhorizontból, ill. a gluonok is. A sötét energiát a kvarkok gyarapítják, míg a sötét anyagot a gluonok, hiszen eddig is az volt a dolguk!, összetartották az elemi részecskéket. Az atomban mint az köztudott óriási távolság választja el a protont és elektront, ezért tudnak elmenekülni az atommag összetevői az eseményhorizontnál.

Tisztában vagyok vele, hogy fent leírtak ágyúval ebihal lövésre hajaz, számítások nem támasztják alá egy elképzelés nem több.

@29:

"Az áltrel legjobb tudomásom szerint a gravitációs hullámok terjedésével foglalkozik"

Dehogyis... az áltrel a jelenlegi legpontosabb gravitációs elméletünk. Ebben _benne van_ a gravitációs hullámok léte és terjedése is, de millió más. Konkrétan a fekete lyukak létét is az általános relativitáselmélet jósolta meg, hiszen a gravitáció jelenlegi működéséből következik a létük. És nem figyelsz, már írtam: a szingularitások léte is az áltrel jóslata. Ugyanakkor, mivel a szingularitás nem más, mint egy matematikai jelenség - egy jelenséget valamely fizikai modell alapján leíró matematikai kifejezések fizikailag értelmetlenné válnak -, a szingularitást nem valós létezőként kell elképzelni, főleg nem, hogy a szingularitások léte egy fizikai modellben csupán azt szokta jelezni, hogy túlhaladtuk az adott modell érvényességi körét. Ez a modell itt az áltrel.

A sima, nem forgó, töltés nélküli (figyelj, töltés nélküli!) fekete lyuk, amire általában a fekete lyuk kifejés alatt értünk, egy darab eseményhorizonttal, és egy darab pontszerű szingularitással a közepében, szintén az általános relativitáselmélet következménye. Egész pontosan az áltrel egyenleteinek megoldása egy gömbszimmetrikus, nem forgó, töltés nélküli esetre. Ezt hívják Schwarzschild fekete lyuknak, tekintve, hogy az átlrel egyenleteinek ő találta meg ezen megoldásait.

Ha a fekete lyuk bonyolultabb (pl akárcsak forog, nem hogy még töltése is van!) akkor jóval bonyolultabb dolgok történnek.

Pl vegyük azt, hogy forog, de nincs elektromos töltése: az ilyen fekete lyukaknak több (!) eseményhorizontja van, valamint egy ergoszférának nevezett régiója, ami egyáltalán nincs a Schwarzschild fekete lyukaknak (és ismételten, az emberek 99,99%-a csak azt a frekete lyukat ismeri - pedig nem túl valószínű, hogy olyan létezne a valóságban, mivel igen erős egyszerűsítésekkel éltünk vele kapcsolatban). Valamint nem pontszerű a szingularitás, hanem gyűrűszerű a közepén. Ezeket a fekete lyukakat Kerr fekete lyukaknak nevezzük.

Most vegyük azt, hogy van töltése a fekete lyuknak, de nem forog. Az ilyen fekete lyukaknak nincs ergoszférájuk, fogalmam sincs, de kettő darab (!) eseményhorizontjuk van. Az ilyen fekete lyukakat Reissner-Nordstrom fekete lyukaknak nevezzük.

Hát igen, nem így képzelted el eddig a fekete lyukakat, ugye? :) Hanem van egy darab eseményhorizont, ott csúnya dolgok történnek, és jól van. Aztán belül meg lehetünk töltöttek. Nos nem, nem éppen. Ha nagyon akarod a belül töltött legyen, akkor bizony gondolkozz két eseményhorizontban. Ja igen, azt lehet elfelejtettem mondani: ha nagy az ilyen fekete lyuk tömege, akkor eltűnik mindkét eseményhorizont, és csupasz szingularitásról beszélünk. Ha pedig kicsi a tömege... nos, kis tömegű fekete lyuk nem állhat csupa elektronból, mert nem lenne elég kompakt ahhoz, hogy a gravitációja csapdába ejtse a fényt. Szóval ez már itt bukta... Bővebb infóért goto google és a keresőbe írd be: "Reissner-Nordstrom black holes".

És kérlek, ez mind az általános relativitáselméletből következik.

"Az eseményhorizont elérésekor a hagyományos anyag szétesik összetevőire, az un. spegettizálódás miatt az anyag "megnyúlik", a gravitáció széttépi a hagyományos anyagot összetevőire."

Te el szoktad olvasni, amit írok neked? Ugyanis ez NINCS így, idézek magamtól:

#18-as hozzászólás:

"Dehogy... Ha arra gondolsz, kellően nagy testeket az árapályerők széttépnek, akkor oké, igen, széttépnek _valahol_ de ennek az égvilágon semmi köze az eseményhorizonthoz. Egy pár naptömegű fekete lyuknál egy arra tartó űrhajót már az eseményhorizont előtt széttépnek az árapályerők, míg egy szupermasszív fekete lyuk felé tartva vígan átléphetünk űrhajóstól az eseményhorizonton, nem spagettizálódunk még. Az eseményhorizont a rajta áthaladó anyag szempontjából egyáltalán nem különleges. Igen, onnan nincs visszaút, de ezt nem tudja ami/aki áthalad rajta. Ha áthaladunk rajta az űrhajónkkal, eseményhorizont a téridő pont ugyanolyan kutyaközönséges pontjának tűnik, mint bármelyik másik."

#28-as hozzászólás:

"Miért szakadna szét bármi is az eseményhorizonton? Ahogy azt a #18-ban írtam, az eseményhorizont a rajta átlépő objektumok szempontjából teljesen ugyanolyan, mint a téridő bármely egyéb pontja. Annyi a különlegessége, hogy onnan nincs visszaút, de ezt nem veszi észre egy részecske (vagy mondjuk űrhajó), amelyik átlépi azt. Semmi extra erő nem hat ott rájuk."

Szóval a világon semmi nem szakad szét az eseményhorizontnál. Vagy jóval előtte, vagy jóval utána, de ott még véletlenül sem.

"A sötét energiát a kvarkok gyarapítják"

Már többször írtad, de hadd kérdezzem most meg: Ez az ötlet honnan jött neked egyáltalán? Teljesen értelmezhetetlen.

"míg a sötét anyagot a gluonok, hiszen eddig is az volt a dolguk"

Egyrészt tudod te, hogy a gluonok az erős magerőt mekkora távolságokig tudják közvetíteni? Nem tudom én sem fejből de ha mikrométerben méred a nulla után van egy vessző majd még jó sok nulla, mire valami értékes karakter jön. Nanoszkopikus távolságokra. Nem lesz univerzális hatásuk. Ráadásul a szabad gluonok gluon labdákká összeállnak és a közönséges mezonokhoz hasonlatosan viselkednek. Ezt is írtam már neked.

"Tisztában vagyok vele, hogy fent leírtak ágyúval ebihal lövésre hajaz, számítások nem támasztják alá egy elképzelés nem több."

Nem az a gond, hogy a számítások nem támasztják alá. Az a gond, hogy egy zagyvaság az egész, mert alapvetően félreértelmezel mindent. Az áltreltől kezdve (amiről, mint kiderült, nem tudod, miről szól), az elemi részecskék tulajdonságain és szerepein keresztül a fekete lyukak körül ható árapályerőkön át az eseményhorizont(ok) mibenlétéig minden tévesen van a fejedben. És mivel gyakorlatilag az összes létező információ hibás, amiből összeraktad ezt a "hipotézist", nyilván a hipotézis maga is teljesen hibás. Nem csak hogy nem támasztják alá számítások, hanem pont, hogy világosan alátámasztják számítások, hogy amit mondasz, az nem lehetséges. Ha tényleg érdekel a témakör, kezdj el utánanézni ezeknek a dolgoknak. Nem is tudom, hol lenne érdemes kezdeni... Ja és a magyar wikipédiát felejtsd el. Az angolt érdemes lehet viszont olvasgatni.