A citrom lugosító/savaító hatásáról nincsen egységes tudományos álláspont?

A savasítás/lúgosítás az egész szervezetre vonatkozna, ami lehetetlen.

A savlekötö meg a gyomorban lévöl túl sok gyomorsavat semlegesíti, de akinek sok meg akinek kevés gyomorsava van, attól még a szervezetének PH-ja változatlan.

Az biztos, hogy maga a szervezet nem savasodik/lugosodik, nagyon szűk tartományban szabályozott a pH-ja. Így maga a szóhasználat mindenképpen megtévesztő.

Tehát az mondjuk konkrétan baromság, hogy a sok kóla (=foszforsav) feloldja a csontjaidat, ahogy egy pohárban a tojás héján ezt demonstrálni lehet. De az igaz, hogy a vese fokozott magnézium, kalcium-kiválasztással (is!, ez inkább "mellékhatás", elsődleges a H+/Na+ kibocsátás változtatása, amitől a vizelet savas és lúgos is lehet) állítja helyre a pH-t, tehát áttételesen valamennyire akár igaz is lehet (pl. ha nem viszel be többlet-kalciumot).

Nem csak a táplálkozással függ össze, hanem a légzéssel is: a szükségesnél sűrűbb lélegzetvétel lúgosít, mert a normálisnál több szén-dioxid távozik, ami ugye savas komponens (szénsav, szódavíz...). Tudományos nevén ez a respiratorikus alkalózis, pánikrohamként öngerjesztő folyamat lehet (elsősegély: zacskót kell a fejére húzni).

Saját sejtésem, hogy a stressznek is lehet ilyen hatása, tehát a kapkodó lélegzeten keresztül változhat a vizelet pH-ja és áttételesen az ásványi anyag és vitaminürítésünk/igényünk is.

"Miért van az, hogy ha sok a gyomorsava az embernek és citromot iszik elmúlik?"

Ez mese, akinek tényleg sok a gyomorsava, az a citromtól csak rosszabul lesz. Ha citromos VIZET iszik és elég sok a víz benne, akkor esetleg felhigíthatja a gyomorsavat, de akkor a citrom lényegtelen, csak rontja a víz hatását.

"Miért mondja az orvos, hogy sok savasat eszik elsavasodik a szervezet?"

Mert nem hozzáértö valaki, hanem csak összevissza mond valamit, amiért megfizetik!

Ha nem akarod elfogadni a tényeket, akkor miért kérdezel?

Az utolsó kommented lehet, hogy rád nézve igaz, én (és egyetlen ismerösöm sem) még ilyet nem tapasztaltam.

A szervezet, pl. a vér pH értéke szűk intervallumban mozog. Ez nem vélemény kérdése, hanem meg lehet mérni, a vér pH értéke 7,35 és 7,45 között van. Ezen egyébként egyszerű változtatni, ha gyorsan lélegzel be és ki, akkor csökken a vér széndioxid szintje, ami miatt a vér savassága csökken – nem sokat ilyen 0,1-es változást kell elképzelni –, ami egy idő után ájuláshoz vezet. Ha valakinél valamilyen izgalmi állapot hatására, kontrollálhatatlanul lép fel ez a túllégzés, az is elájul. Ennek ellensúlyozására jó, ha valaki egy zacskóba lélegzik ki és be, mert a zacskó széndioxid tartalma növekedni fog, így a vér széndioxid szintje nem csökken túlságosan le, a szervezet pH értéke normális szinten marad, az illető nem elájul, hanem megnyugszik.

Viszont az emésztési folyamat során a lebontáshoz szükség van savakra. A gyomorban egy nagyon erős, üres gyomor esetén 1,0-1,5 körüli pH értékű sav van. De a gyomor is egy szerv, vannak működési rendellenességei mindkét irányban, lehet, hogy valakinél túl kevés, valakinél meg túl sok gyomorsav keletkezik.

Ha valakinek túl kevés gyomorsav képződik a gyomrában, illetve a gyomorsav nem eléggé savas, az emésztési problémákat fog észlelni. Magától adódik a megoldás, hogy ha a gyomorsav nem eléggé savas, akkor segítsünk rá kívülről, vigyünk be savat a szervezetbe. A citromsav, vagy az ecet azért jó, mert széles körben elérhető, olcsó, és elég erős sav (a citromsav pH értéke 2,4 körül van, az ecetsavé meg 2,5 körül). Akinek ilyen problémája van, annak valóban jót tesz némi citromlé az emésztésének. De szokták még a kólát is használni bizonyos ideiglenes gyomorbántalmakra, mert az is eléggé savas (2,5 körül van annak is a pH értéke).

Van viszont, mikor a gyomorsav erősen savas volta, túltermelődése közvetlenül vagy közvetve problémákat okoz. Egy gyomorfekély vagy egy reflux esetén pont hogy csökkenteni kellene a gyomorsav savasságát. Erre jók a savcsökkentők, savlekötők.

És nem, a gyomorsav erősen savas mivolta nem mond ellent annak, hogy a szervezet egészének nagyon szűk keretek között mozog a pH értéke, amit nem annyira egyszerű kibillenteni szerencsére, mert annak nagyon káros hatásai vannak. A szervezet lúgosítása valóban átverés. Ettől függetlenül az emésztőrendszer egy ilyen szempontból szeparált rendszer, a gyomorsav jóval savasabb, mint maga a szervezet, és jóval nagyobb intervallumban ingadozhat a pH értéke. De itt is igaz, hogy lehet a gyomorsav is túl savas, vagy nem elég savas kémhatású, ami megint csak problémákhoz vezet.

Egy hasonlattal: A lakás – ami itt az ember analógiája a hasonlatban – különböző helyiségeiben hasonló hőmérséklet uralkodik, de azért vannak apró eltérések. Az ember úgy 20 és 30 °C között viszonylag komfortosnak érzi magát, 10 °C vagy 40 °C esetén már vannak problémák. Ennek nem mond ellent, hogy viszont a mélyhűtőben mindeközben -10 és -20 °C közötti hőmérséklet uralkodik, és annak sem mindegy a hőmérséklete, ha 0 °C fölé megy a mélyhűtőben a hőmérséklet az ételek kiolvadnak, baktériumok kezdenek el szaporodni, vagy az étel minősége változik meg. -30 °C meg már túl hideg, szétfagy minden. És igen, a hűtő hőmérsékletét lehet, adott esetben kellhet is szabályozgatni. De a lakás hőmérsékletére ez nüansznyi mértékben hat ki, azt ugyanúgy 20 és 30 °C között igyekszik tartani az ember. Ez az egész lúgosítás meg azt ígéri, hogy a mélyhűtő hőmérséklet szabályzójának állítgatásával meg tudod előzni a vakolat lehullását, a penészesedést, a csapok csöpögését, egy csőtörést, vagy egy áramszünetet. Ha némelyik még valamennyire függ is a lakás levegőjének hőmérsékletétől és páratartalmától – pl. a penészedés –, a hűtőgép hőmérséklet szabályozója nem sok hatással van erre. Van ami meg nyilván teljesen független úgy alapvetően a levegő tulajdonságaitól, mint pl. az áramszünet vagy a csőtörés.

Csak hát az ember fél a betegségektől, ha már eleve beteg, vagy beteges, akkor gyógyulni akar, így hajlandó bármit elhinni, ami egybevág a vágyaival, ha van mögötte objektív érv, ha nincs. Pl. ha neked fáj a fejed, és én azt mondom, hogy keverj össze majonézt bazsalikommal és őrölt kávéval, ebből egyél meg naponta háromszor egy teáskanállal, az tuti segít, a Gizi néni is esküszik rá, Gizi nénit meg szeretjük, akkor nem kezdesz el mélyreható kutatásokat végezni, hogy valóban hatásos-e ez a gyógymód. Meg fogod csinálni ezt a kotyvalékot és be fogod venni a napi három teáskanálnyi adagot. Nyilván valódi hatása nincs, hiszen most találtam ki hasra ütéssel ezt a receptet. Viszont egyrészt létezik egy placebo hatás. Pusztán az a tudat, hogy tettél valamit a gyógyulásodért, tudat alatt beindít olyan folyamatokat, amik valóban megszüntetik a fejfájásodat. Másrészt a fejfájás mástól is megszűnhet – pl. mert több folyadékot ittál és a fejfájásodat a folyadékhiány okozta –, aminek semmi köze nincs ugyan kotyvalékhoz, csak éppen te az puszta egyidejűségből ok-okozati összefüggést feltételeztél. Nyilván minden olyan eset, mikor a kotyvalék fogyasztását követően elmúlik a fejfájás, az egy újabb anekdotikus érv lesz számodra, elkezdesz hinni a gógymódban. Ha meg nem „hatásos” a kotyvalék, azt meg hajlamos leszel elbagatellizálni, elfelejteni, jelentéktelenebbnek, vagy ritkábbnak érzékeli, mint amilyen. Ez jól ismert pszichológiai hatás, van itt megerősítési torzítás, túlélési torzítás, kognitív disszonancia redukció, stb…

Ezért nem jók semmire a személyes tapasztalatok, mert az ember nem csak képes, de rendszeresen el is torzítja az emlékeit, tapasztalatait. Ezért kellenek objektív vizsgálatok, pl. fogsz ezer embert, akinek ezzel a kotyvalékkal töltött kapszulát adod, meg fogsz másik ezer embert, akinek meg valami teljesen semleges anyaggal töltött kapszulát adsz, és megnézed, hogy akik a kotyvalékkal töltött kapszulát szedik, azoknál szignifikánsan gyakrabban múlik-e el a fejfájás. Ennek megvannak a módszertani kritériumai, kettős, hármas vak kísérletek, statisztikai módszerekkel való számolgatások, eltérő módszertani vizsgálatokkal való megerősítés, stb… Ez objektív képet ad arról, hogy az adott gyógymód hatásos-e vagy sem. Hangsúlyozni kell, hogy a gyógymód hatásossága attól függetlenül kimutatható, vagy cáfolható, hogy ismernénk a pontos hatásmechanizmusát, megértenénk, hogy miért, milyen folyamatoknak köszönhetően hatott. Azért hangsúlyozom, mert sokszor kerül elő érvként, hogy hát az emberi szervezet működését alig ismerjük, stb… Nem kell ismerni semennyire ahhoz, hogy megvizsgáljuk, hogy az adott gyógymód hatásos-e vagy sem, mert nem hatásmechanizmust vizsgálunk, hanem ténylegesen azt, hogy az illető azt mondja-e hogy elmúlt a fejfájása, vagy sem

Azt is látni kell, hogy a dolog hatalmas üzlet. Nyilván hatalmas profitot lehet szerezni, ha bazsalikomos, őrölt kávés majonézt árulsz 5000 Ft/dl áron. Ennek sajnos az a következménye, hogy az üzletben érdekelt személyek akár képesek tudományos módszertannak meg nem felelő, de tudományosnak látszó tanulmányokat, kísérleteket publikálni. Néha ez egyébként nem is szándékos, az illető hisz a dologban, és egy-egy a nem hatásosságot alátámasztó eredményt hajlamos azzal eldobni, hogy ez egy hibás vérvételi eredmény volt, és nem veszi figyelembe. De akár konkrétan és szándékosan meghamisított kísérleti eredmények publikálása is előfordul. Pont ezért kritériuma a tudománynak az, hogy „egy mérés nem mérés”, azaz egy mérési eredményt akkor fogadunk el, ha azt egy, vagy több független kutatás is megerősíti. Na de nagyon elkalandoztam…

A szervezet lúgosítása kuruzslás. Kb. annyira az, mint a ráolvasás, vagy az amulett. Ezzel az un. lúgosításnak hívott dologgal el lehet adni egy csomó felesleges és nulla hatékonyságú étrend kiegészítőt, egy csomó vizsgálatot, könyvet, előadást, miegyebeket. De valójában nem befolyásolják – szerencsére – a szervezet pH értékét, egy csomó olyan betegség, amire a lúgosítás gyógyírt ígér, arra nincs, maximum placebo hatása. A pH értékkel játszadozás maximum konkrét emésztőrendszeri problémák kezelésére jó, de ott sem a lúgosítás a cél, hanem a felborult egyensúly visszakompenzálása, ha kell a savasság csökkentésével, ha kell, akkor a növelésével. Nyilván erre megvannak a megfelelő gyógyszerek, savlekötők stb…

Hogy amúgy praktizáló háziorvosok miért nyúlnak tudományosan bizonyítottan hatástalan gyógymódokhoz, mint a lúgosítás, homeopátia és társaik? Fene tudja. Ők is emberek, nem feltétlenül gondolkodnak racionálisan. Azért egy háziorvos kicsit olyan, mint a technikus. Tud diagnózist felállítani, tudja milyen betegségre milyen hatóanyagú gyógyszer való, de korántsem biztos, hogy a gyógyszergyártást meghatározó tudományos módszertannak a mibenlétével teljes mértékben tisztában van. Nem akarom most ezzel az orvosokat lebecsülni, hatalmas tudás kell ehhez a szakmához, csak pont azt nem kell tudniuk, hogy egy-egy gyógyszert milyen módszertannak megfelelő vizsgálatok után miért tartjuk objektíven nézve alkalmasnak az adott betegség gyógyítására. Ha tanult is erről, a munkája során nincs rá szüksége, ez a tudás megkophat, elfelejtődhet. Idős korra az ember mentális képességei amúgy is csökkennek, egy orvos is beleeshet abba a hibába, hogy objektív vizsgálati eredmények helyett mindenféle szubjektív, anekdotikus, fent már emlegetett pszichológiai okok által torzított hibás érvekre hallgat. Van, aki meg puszta nyereségvágyból teszi, mert ilyen-olyan jutalékokat kap, ha propagál bizonyos „alternatív” gyógymódokat, bár szerintem azért ez a ritkább.

(Azért az alternatív gyógymódokról is el kell mondani, hogy bár a többségük objektív vizsgálatokkal elemezve hatástalan – lúgosítás, homeopátia –, sőt esetenként kimondottan ártalmas, azért vannak olyan alternatív gyógymódok is, aminél ha nem is tudjuk, hogy pontosan milyen hatásmechanizmus mentén működnek, de objektív módon belátható az, hogy működnek, még ha jóval kisebb hatásfokkal is, mint a modern orvoslás módszerei, gyógyszerei. Kiegészítő gyógymódnak jók. Illetve ha a modern orvostudomány nem tud eredményt elérni, akkor is lehet ezekhez is fordulni.)

Kedves utolsó! Imádom a türelmed, én inkább visszaadnám a diplomáimat, ha ilyen embereket kellene oktatni, mint a kérdező. Félreértés ne essék, nem a nem tudás bosszant, hanem az, hogy objektív tényekkel vitatkozik.

A kérdezőnek:

Csak úgy érzékletes példaként a lúgosítás hoax margójára. A vér normál ph értékének 0,3-0,5 pontnyi savas irányba való eltolódása már életveszélyes kóros állapot, amire közvetlenül a véráramba kell juttatni a lúgosabb vegyhatású karbonát oldatot, és ez sem oldja meg a problémát, csak időt nyerünk míg rájövünk a kiváltó okra. Amint abbamarad a karbonát iv bejuttatása a kiváltó ok megszüntetése nélkül, pillanatok alatt újra acidózis és csókolom, viszlát kegyetlen világ. Na ez sem lúgosítás, hanem közönbösítés, a kettő nem ugyan az! A gyomorba ha lúgos anyagot juttatunk, akkor a felesleges gyomorsavat semlegesíti (pl Renie tbl.). Ezzel nem termelődik kevesebb gyomorsav, csak a felesleget közönbösíti. A "gyomorsav" szekréciót is lehet gátolni, de ettől sem leszel lúgosabb, sőt a gyomrod sem,csak kevesebb lesz a sav a gyomornedvben, emiatt lesz hígabb, kevésbé savas. De ha túltolod, pl bevágsz egy evőkanál szódabikarbónát, lehet hogy "túl sok volt a savad", de egy pillanat alatt drasztikusan lecsökkented a gyomor ph értéket, amire a válaszreakció egy recepror-szinapszis-effektor készüléken beizzítja a gyomor összes "sav" termelő sejtjét, azaz adtál egy pofont annak a bizonyosnak... mivel a szervezet mindig is az állandóságra törekszik. Ha már nem és "savasabb vagy lúgosabb" leszel, ott már kakismogyoró került a gépezetbe.

Vér puffer mivoltánao bizonyítása: fogj egy liter vért, egy liter desztillált vizet. Helyezd el két különböző edényben. Mérd meg a ph-t. A véré mondjuk 7,3, a desztillált vízé 7. Önt mindkettő edénybe 1-1 köbcenti 10% os sósavat. Mérd meg újra rögtön a ph-t, mind két edényben. A deszrillált vízé (csak mondok egy számot) 4,5 lesz, a véré 7,2. Pedig ugyan az volt a sav mennyisége és minősége is. Mérs meg kis idő múlva is: desztillált vízé 4,5, a véré már lehet 7,25 (sosem lesz újra 7,3, mert nem élő szervezetről beszélünk, de élő szervezetben (ha nikcs kóros folyamat), akkor rövidesen újra 7,3 lesz. Ellenben a vizelet ph-ja, vagy a légzés frekvenciája változik. Az értékeket csak hasraütésre mondtam szemléltetés gyanánt, nincs kedvem számolgatni, mert 48 óra alatt aludtam 4-5 órát.

Házifeladat az alábbi fogalmakkal való megismerkedés:

- vegyhatás

- alkalózis, acidózis

- haemodinamika

- pufferrendszer

- vérgázok, gázcsere

- ozmózis, diffúzió

- pepszin, sósav, fő-, mellék-, fedősejt

- protonpuma gátlás, H2-recepton

- angonista, antagonista, szinergista.