Mi a tudomány jelenlegi álláspontja, hogyan építették a piramisokat?

Gondolom ismerik egy páran a jelenlévők közül NIKOLA TESLA nevét.

(Figyelem, nagyon hosszú olvasmány következik! Az „átlag proli” kategóriába tartozó réteg úgyis olyan „okos” – legalábbis ők ezt hiszik magukról – hogy rájuk az elolvasása természetesen nem vonatkozik. Ezért ők ne is kísérletezzenek se az elolvasással, se az értelmezéssel. Megj.: Én is proli vagyok, de legalább olyan, aki képes használni az agyát gondolkodásra is, és a Maunika show és az Anyátok közt bámulása helyett néhanapján kezébe vett egy-egy könyvet.)

Mielőtt kitérnék arra, hogyan is építették a piramisokat, nem ártana először is közelebbről megvizsgálni magukat az építményeket a rendelkezésre álló tudományos tények és régészeti bizonyítékok figyelembevételével, hogy pontosabb képet kapjunk az építők fejlettségi szintjéről és arról, hogyan kerül a piramis a híres fizikus nevével összefüggésbe.

Az igazság a piramisok építőit illetően az, hogy azok hihetetlenül fejlett technológia birtokában álltak.

A mostani civilizációs fejlettségi szinten élő emberiség a közelében sincs az ókori egyiptomiak fejlettségi szintjéhez. Fatális tévedés, hogy ők "primitívebbek" voltak, mint jelenleg mi magunk.

A gízai fennsík ahol a piramisok állnak, tele van természetes kisebb nagyobb vízgyűjtőkkel. A piramisok a terméskőréteg fölött helyezkednek el, és a kövek közti üregek, hézagok tele vannak vízzel. Ezt a speciális kőzetréteget, ami vizet juttat a felszínre, víztározónak nevezzük.

A hatalmas vízfolyam ami áthalad a víztározókon, elektromos feszültséget állít elő, ezt pedig „piezoelektromosságnak” nevezzük.

A gránit jelen esetben igen fontos szerepet játszik a piramisoknál. Azt tudni kell, hogy a gránit elektromos tulajdonságait dominánsan befolyásolja a szabad víz mennyisége és a hőmérséklet. Az elektromos tulajdonságok kisebb mértékű hozzájárulását a hidrosztatikus és litosztatikus nyomás, a szerkezetileg kötött víz, az oxigén fugacitás és más paraméterek biztosítják. A gránit egy kiváló áramvezető. A Nagy Piramis belseje teljes egészében gránitból készült.

Úgy tűnik, a Nagy Piramis a föld rezgését használta un. bemeneti „energiaforrásnak”, amely a kőtömbök rezegtetésével a „piezoelektromosság” elven emlegetett módon kelti az elektromosságot illetve a mágneses teret. Az elektromos feszültséget gránittal bélelt aknák vezetik fel a piramis felső részeibe a földalatti kamrákból.

A piramis aljában keletkező elektromágneses mező pedig koncentrált formában jut el a felsőbb rétegekhez.

A Nagy-Piramis szerkezetileg 3 rétegből áll:

- Egy belső gránitmagból,

- Az ezt körülvevő, rendkívül magas minőségű, BETONBÓL készült (ezt is bizonyították) építőkövekből,

- Vm. a külső, mésztufából faragott, magas magnézium tartalmú, rendkívül pontos illesztésű, tükörsima burkolatból (aminek a nagy része mára eltűnt).

Úgy kell elképzelni a Nagy Piramist, mint egy elektromos áram előállítására alkalmas, hatalmas reaktort. A belső gránit mag az elektromos áram továbbítására szolgál, a betontéglákból álló külső réteg funkcióját tekintve egyfajta "térkitöltő" és ennek köszönhető a piramis gúla alakja. A burkolat pedig (a faragott, magas magnézium tartalmú mésztufa) tulajdonképpen a "szigetelés" szerepét tölti be. Ugyanis a vizsgálatokkal bebizonyították, hogy a piramisok külső burkolata rendkívül magas szigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. A külső burkolat elemeit - kötőanyag nélkül - olyan szorosan illesztették össze, hogy még egy borotvapengét sem lehetett volna az illesztések közé behelyezni.

A piramisok pedig hasonlóan működtek, mint a Tesla-tekercs - azaz a piramisok által termelt elektromos áramot képesek voltak felfogni és hasznosítani vezetékek nélkül. Éppen ezért a piramisok tetejére egy olyan zárókövet helyeztek, amely tökéletesen vezeti és továbbítja az áramot.

Mivel a piramisok tetején lévő záróelem ki volt téve a természeti elemeknek is, ezért nyilvánvaló, hogy olyan anyagot kellet találni, ami tartós, strapabíró, nem korrodálódik, ellenáll mindennek - és emellett jó elektromos vezető tulajdonságokkal is rendelkezik. Mivel az ezüstnek rendkívül jó a vezetőképessége, ugyanúgy az arany is jó vezető - emellett nem korrodálódik - ezért valószínű, hogy a piramisok zárókövei arany-ezüst ötvözetből készültek, aminek a neve Elektrum. Ez az anyag azon túl hogy nem korrodálódik, rendkívül jól vezeti az áramot. Az ősidőkben az Elektrumot gyakran "fehér aranynak" nevezték, mivel általában halványsárga vagy sárgásfehér színű. A "fehér arany" kifejezés modern használata általában aranyozott ötvözetet, vagy nikkel, ezüst, platina és palládium kombinációját jelenti. Elképzelhető, hogy a záróelemek is nikkel, ezüst, platina és palládium, esetleg réz ötvözetből készültek. (Hasonló ötvözetből készült tárgyakat a régészek már TÖBB ALKALOMMAL IS TALÁLTAK - sőt, az EGYIPTOMI MÚMIÁK TESTÉN is fedeztek fel ilyen anyagból készült bevonatokat.)

Továbbá érdemes megfigyelni azt a bizonyított tényt is, miszerint nagyon erős elektromágneses mező veszi körül a Nagy Piramist. Mikor megmérték az elektromágneses mező nagyságát a Nagy Piramis körül, az ugyanakkora volt, mint ami egy villám becsapódásakor észlelhető.

A piramisokat nem sírhelyként használták. (Legalábbis építőinek nem ez volt a célja az építményekkel.) A Nagy Piramis belsejében ilyen információ nincs leírva, így ez inkább valamilyen funkcionális épületre enged következtetni, mintsem egy mauzóleumra.

Egy kőládát találtak pontosan a piramis központi tengelye mentén elhelyezve, a helyet az archeológusok a Király Termének nevezték el. Azt állították hogy, ez a láda rejtette a fáraó szarkofágját. De mivel azt ellopták most üresen áll. De a kőláda méreteinek és a különleges teremnek a vizsgálata már egészen más történetet mesél el. Ez a hiányzó része a piramis áramvezető struktúrájának és az épület egész dizájnja is teljesen erre utal. Ha a piramis elképesztő áramvezető anyaga még most is a helyén lenne, annyi energiát tudna generálni, ami ellátná egész Egyiptomot árammal, méghozzá INGYEN ÉS A LEGTISZTÁBB, LEGBIZTONSÁGOSABB FORMÁBAN. Sokan úgy vélik, hogy ez a szuper áramvezető tulajdonságú tárgy maga a Frigyláda, amiről úgy tudják, hogy az ősi időkben Egyiptomban volt és ami a méretei miatt pontosan beleillik a kőládába.

Kérdés: hogyan segítheti elő egy víztározó az elektromágneses mező mesterséges mozgatását a talaj felett?

Nicola Tesla ugyanezt - az egyiptomiak által használt technológiát - alkalmazta (aki az elektromos technológia feltalálója volt) az 1900-as évek elején – egy általa tervezett toronyban az USA területén. Tesla, a technológia alapjait megalkotó zseni, feltalálta a váltóáramot, az elektromotort, a rádiót, a lézert, a radart és sikeresen közvetített egyszerre hangot és képet kontinensek, és a Warden Cliff nevet viselő tornya között, az 1901 és 1917 közti időszakban. Ehhez egy külső áramforrást, és vezeték nélküli energiaátviteli technológiát használt. A tornyát Tesla ugyancsak egy víztározó fölé építette, hogy kivonhassa onnan a negatív ionokat a torony számára. A technológia, ami alapján Tesla híres tornya működött ugyanaz, mint amivel a piramisok építése után az elektromágneses mező létrejött. Mindkét rendszer negatív ionokat állít elő, és kábelek nélkül képes azokat továbbítani.

A Bagdadi Elemként ismert akkumulátorokat az első ívfénylámpák működtetésére használták – eleinte Egyiptomban is. A domborműveken látható, hogy az egyiptomiak olyan fáklyákkal világítottak melyek kábelek nélkül kapták az áramot az energiaforrástól. Ehhez pedig az energia „felfogására” és váltóárammá való „átalakítására” képes eszközöket használtak.

A domborművek egyértelműen mutatják, hogy az egyiptomiak kézi, amúgy villanykörte alakú lámpákkal világítottak, amiket egy kábel nélküli áramforrás működtetett.

Ezek a lámpák alátámasztják Tesla állítását, miszerint a váltóáram biztonságos! 1893-ban a chicagói Világkiállításon Tesla váltóáramot vezetett át testén, hogy meggyújtson egy kezében tartott villanykörtét anélkül hogy kábeleket használna. Egy dombormű (egyiptomi) egy vezeték nélküli antennát ábrázol (az alábbi videón megtekinthető). Az egyiptomiak ilyen antennát és kábelek nélkül elérhető energiát használtak arra hogy vezeték nélkül kommunikálhassanak egymással.

A fentiekhez kapcsolódó anyag: https://www.youtube.com/watch?v=oFMaOQgkWk8&t=218s

Összehasonlítva az atom- és fosszilis tüzelőanyagokat elégető-, de még a szabad energiákat is használó (víz, szél, napfény) erőművekkel, ezek a rendszerek az emberiség jelen civilizációs fejlettségi szintjét és a társadalmi berendezkedést gyökeresen változtatnák meg. Ugyanis ha több helyen is telepítenének ilyen erőműveket a bolygón, akkor mindenki számára mindenhol rendelkezésre állhatna az elektromos áram korlátlan mennyiségben, és TELJESEN INGYEN (mindenféle kábelek és vezetékek használata nélkül).

***A BEVEZETŐNEK ITT VAN VÉGE***

Ha a piramisokat valóban az általam írott válaszban közölt paraméterekkel és használtra építették, akkor felmerül a logikus kérdés: Vajon hogyan voltak képesek az ókori egyiptomiak ilyen létesítményt felépíteni és működtetni egy olyan "primitív" korban, amelyet a "tudomány mai állása" "rézkor" néven tart számon?

Hogyan volt képes egy ókori, "primitív" nép egy olyan magas fejlettségi szintű technológiai vívmány megalkotására, amelyre mind a mai napig nem akadt példa és az emberiség mai civilizációs fejlettségi szintje mellett egyenlőre képtelen rekonstruálni?

Költői kérdés: Honnan szerezték az egyiptomiak azt a tudást, amivel ezeket az építményeket létrehozták és üzemeltették? (Nyilván nem a kisujjukból szopták.)

A fentiekhez még hozzátéve: Mielőtt még bárki elkezdene azon agyalni hogy "miért kellett annyi, megszámlálhatatlanul sok ember" a piramisok felépítéséhez ilyen fejlettségi szint mellett, azoknak javaslom hogy olvassanak alaposan utána Edward Leedskalnin munkásságának (aki Miamiban a Korall-kastélyt építette, mindössze egy háromlábú faállvány és egy "titokzatos doboz alakú eszköz" segítségével, amivel képes volt többezer tonnás, hatalmas monolitokat könnyedén mozgatni).

Ezután pedig gondolkodjon el azon: Ha az egyiptomi népek képesek voltak az fentiekben említett, hihetetlenül fejlett technológia létrehozására, akkor vajon tényleg a "tudomány mai állása szerint" közölt fagörgőkkel, végtelen hosszú rámpákkal és megszámlálhatatlan emberi munkaerővel vm. primitív rézszerszámokkal építették a piramisokat?

Egyáltalán hogyan voltak képesek mérnöki és milliméteres pontossággal megtervezni és felépíteni ilyen épületeket, vagy tökéletes, precíz pontossággal összeilleszteni a köveket - amire manapság csak a fejlett számítógépek és a modern technológia képes?

Ez a hihetetlen építészeti és mérnöki precizitás amúgy többek között Dél-Amerikában is fellelhető, pl. Puma Punku esetében. Puma Punku rendkívül különös objektum; itt is, mint Korichanca, Ollantaytambo, Yuroc Rumi és az ókori Egyiptomi településekhez hasonlóan, fém kapcsokat használtak a nagyobb elemek összekapcsolására. Az ehhez kialakított vájatok és lyukak helye még mindig nyilvánvalóan fellelhetőek. Az archeológusok kezdetben úgy hitték, hogy a vas kapcsokat belehelyezték ezekbe a mélyedésekbe, de a további vizsgálatok alapján rájöttek, hogy igazából beleöntötték a fémet a vájolatokba, ami azt jelenti, hogy az építőknek volt hordozható fémkohójuk. Úgy tartják, hogy az ott használt fémeket csak nagyon magas hőfokon lehet megolvasztani, amire az ókoriak (szerintünk) nem lehettek képesek. Vajon mi lehet az oka, hogy ez a magas szintű technológia és a gigantikus épületek kivitelezéséhez szükséges hihetetlen módszerek így elvesztek a múltban? Azt már meg sem említem, hogy az Puma Punkunál és egyéb, hasonló ókori építményeknél fellelhető építőkövek olyan tökéletes precizitással vannak megmunkálva, mintha nem is emberi kéz, hanem valamilyen számítógép és precíziós gyémántvágó eszköz készítette volna azokat.

Puma Punku mellesleg kb. 12.000 évvel ezelőtt épült, az utolsó jégkorszak idején - amúgy utóbb kiderült - a Nagy Piramis is ezidőtájt épülhetett (bármilyen hihetetlen, de régészeti bizonyítékok vannak erre mindkét esetben) - amikor "köztudottan nem volt se számítógép, se gyémántvágó" az emberek pedig még "gyűjtögető-vadászó-halászó-barlanglakó" életmódot folytattak - a tudomány hivatalosan legalábbis ezt állítja.

A fentiek tudományosan bizonyított, száraz tények és nem "konteós" fantazmagóriák. A tényekre alapozva (figyelmen kívül hagyva minden mást) az összefüggések alapján pedig mindenki levonhatja magának a konzekvenciát az „építők kilétét” illetően. Aki nem hiszi el mindezt, járjon utána és művelődjön egy kicsit.

(Aki még ezután is kételkedni mer, az tényleg az ősember szintjén áll még szellemileg és valószínűleg elfelejtett agyat növeszteni az evolúció folyamán.)

#31: "A fentiek tudományosan bizonyított, száraz tények és nem "konteós" fantazmagóriák."

Ó hogyne! :DDD

Azért megkérdezném, hogy olvastál te ebből a topikból (főleg az elejéből) egy szót is a magad beírásán kívül?

# 32

Érdemes lett volna elolvasnod a második bekezdést a szövegből (a zárójeles részt). Úgy tűnik viszont hogy a hozzád hasonlónak még az olvasás is nehezére esik.

Amúgy már évek óta figyelem ezt az oldalt és az idelátogató közönséget. Néhány éve még megfordult itt egy-egy valamire való értelmes egyén is, aki tényleg képes volt normális, kulturált emberként megnyílvánulni. Viszont mostanra úgy tűnik, csak az aljanép maradt. Az a tipikus, buta, állati szinten lévő csürhe, akik a társadalom ranglétrájának legalsó fokán helyezkednek el - megjegyzem, okkal.

Ez az oldal tényleg ilyen Maunika show, Anyátok közt, ValagVilág meg Éjjel-nappal Bukarest szintű egyének gyűjtőhelye lett. Amikor végignézem egy bizonyos kérdéshez írt válaszáradatot, egyszerűen nekem sül le a pofámról a bőr, hogy hogyan fordulhat elő ennyi primitív, buta, műveletlen, közönséges, kulturálatlan "ember" egy helyen?

Végülis ez a ti világotok, érezzétek jól magatokat benne.

Maradjatok továbbra is buták, dobáljátok egymást s*@rral és szívjátok csak tovább egymás vérét - Én meg közben jót szórakozom rajtatok a ketrecen kívülről. :)

#33: "Érdemes lett volna elolvasnod a második bekezdést a szövegből (a zárójeles részt)."

Erre gondolsz?: "(Figyelem, nagyon hosszú olvasmány következik! Az „átlag proli” kategóriába tartozó réteg úgyis olyan „okos” – legalábbis ők ezt hiszik magukról – hogy rájuk az elolvasása természetesen nem vonatkozik. Ezért ők ne is kísérletezzenek se az elolvasással, se az értelmezéssel. Megj.: Én is proli vagyok, de legalább olyan, aki képes használni az agyát gondolkodásra is, és a Maunika show és az Anyátok közt bámulása helyett néhanapján kezébe vett egy-egy könyvet.)"

Na'on tanulságos.

De mi köze ennek a kérdésemhez?

Olvastál ebben a topikban bármi mást is a saját megjegyzéseden kívül?

Nem tűnik bonyolult mondatnak. Rugaszkodj neki még egyszer, és hidd el, menni fog a dekódolása egy idő után. Sőt! Még talán értelmezhető válaszra is futja majd tőled. Ne légy kishitű... :)

"Maradjatok továbbra is buták, dobáljátok egymást s*@rral és szívjátok csak tovább egymás vérét"

Jesszus Maris! :D

Ki a búbánat bántott itt téged eddig??? :)

[link]

Egy picit nem úgy viselkedsz most, mint az a bizonyos nyuszi?

Na!

Miért ne lehetne megbeszélni normálisan az általad leírtakat? Az persze biztos, hogy meg foglak itt-ott csipkedni, de te is megteheted ezt. Azért ez még nem a világvége! :)

No, nézzük elejéről...

#31: "Az igazság a piramisok építőit illetően az, hogy azok hihetetlenül fejlett technológia birtokában álltak."

Ha te mondod... Biztosan rettentően nagy építésztechnikai tudás kell ahhoz, hogy egy halom követ egymásra pakoljanak. Én azt hittem, hogy lényegesen nagyobb építészeti technológiát igényel akár csak egy középkori templom hatalmas boltívét, vagy kupoláját összehozni.

Számomra enyhén szólva is ismeretlen dolgokat hozol össze piezzoelektromosság és a szuper áramvezető gránit címeken, de erről majd később, mert eddig is igen nagyokat néztem a beírásaidat olvasva, de ez azért már tényleg kivágta a biztosítékot, legalábbis nálam:

#31: "A Nagy Piramis belseje teljes egészében gránitból készült."

Ez itt a piramis belseje:

[link]

Én azt hittem, hogy gránitból a piramisban csak a Nagy Galéria és a Királyi kamara, meg a szarkofág van. Gránit gerendákat építettek még be a tehermentesítő kamrába (1,3 x 1,8 x 8 m, 50-60 t), illetve az ú.n. Portcullis védő-ajtórendszer készült még gránitból, ami a Királyi kamra bejáratát védi. Vagyis a gránit mennyisége eltörpül a piramis össztömege mellett.

Nagyjából annyi gránit van benne, mint amennyi anyagot képvisel az a kis házikó a rajzon, ott a piramis keresztmetszete közepefelé (de az sem a magjában van, jelentsen az bármit is, már amit te magnak nevezel), ill. még az a vastag folyosó, ami a házikóból ferdén kivezet.

Szerintem megközelítőleg se készült a piramis belseje teljes egészében gránitból... bocsika! :)

Hm?

#31 Válaszadó! csak félig olvastam el a hozzászólásodat, mert már fáj az oldalam a röhögéstől. A többi jó lesz holnapra.

": Én is proli vagyok," - Nem, te nem vagy proli. A derék kétkezi munkások jól tudják, hogy 2 - 3 tonnát egyszerű pájszerrel egy ember simán meg tud emelni.

" A hatalmas vízfolyam ami áthalad a víztározókon, elektromos feszültséget állít elő, ezt pedig „piezoelektromosságnak” nevezzük."

- Legalább magnetohidrodinamikus generátort írtál volna te ........!

A piezoelektromosság egészen más:

[link]

" A gránit egy kiváló áramvezető." - Hehehe!

Egyelőre ennyit veséztem ki.

Huuuu

Természettudomány rovatban ezen az oldalon a leghasznosabb infónak bizonyult a #31 és a #34.

Háááát.... gratula emberek... :DDD