A húsvéti locsolkodás a szexről szól?

Nem... Nem kell ennyire túlkombinálni. Egy legenda szerint a Jézus feltámadását hirdető asszonyokat vízzel locsolták le, mert azt hitték, hogy megbolondultak és így akarták őket elhallgattatni. Nagyjából innen ered. Persze van egy vicces, népi incselkedő vetülete is, ami a párválasztáshoz kapcsolódik, illetve a fiatal lányok szépségének megőrzése, kifejezése: "meglocsollak rózsavízzel, hogy ne hervadozzál".

"Lényegében a keresztény egyház egy már létező pogány termékenységi ünnepet nevezett át húsvétnak"

A keresztény húsvét a zsidó pészachból ered. Semmi köze a pogánysághoz. A húsvét egyházi (latin) neve "Pascha", egy az egyben a pészách szó átvétele. Az más kérdés, hogy a népnyelv egyes országokban mást használ, de ettől az ünnep nem lesz pogány eredetű.

2-es: Az angol és a német elnevezés is a pogány gyökerekre utal (angolul ugye easter, németül pedig Ostern), mindkettő egy ősi germán istennőre, Ostara nevére vezethető vissza. Ostara ugyanakkor egy ősi kelta ünnep is, ez a nap-éj egyenlőség és főleg a magvetés ideje. Az emberek ekkor ünnepelték, hogy véget ért a sötétség, az ínséges időszak, újra zöldbe borul a világ, ki lehet menni a földekre elvetni a magokat. Megkezdődik a bőség időszaka. Ilyenkor azt az istennőt köszöntötték, aki termékennyé teszi a földeket, felébreszti mély álmából a természetet, esőt és napsütést hoz, hogy szépen növekedhessen a termés. Újra a fény veszi át a hatalmat a sötétség felett. Hogy a húsvét eredetileg termékenységi ünnepek idejére esett, az már sem a római, sem a zsidó hagyományokból nem élhető át közvetlenül. Ez a fiatalabb kulturális rétegekből, a germánok kultuszaiból öröklődött át Európában. Egy germán - talán termékenységet is jelképező - istennő volt Ostara, akinek a neve az angol Easter és a német Ostern (húsvét) szavakban is fennmaradt. Ünnepe éppen a tavaszi napéjegyenlőség környékére esett, akárcsak a húsvét. A húsvéti nyúl szimbóluma sem a zsidó pészachból vagy a római színházból ered, hanem német nyelvterületen jelent meg a középkorban Európában. Hogy kapcsolódik-e a nyúl, mint jelkép az ősi Ostarához, nem bizonyított - Ostarához inkább a tojás szimbóluma kötődik.

A villő, illetve a villőfa szalagokkal, hajkötőkkel, kendőkkel feldíszített ág vagy bot volt. Ezt a lányok díszítették fel hajkötővel, keszkenyővel, szalagokkal, majd ők is hordozták. A néphit varázserővel ruházta fel a villőfát, termékenyítő és gyógyító hatást tulajdonít neki - Jókai Mária szerint. A virágvasárnapi villőfa mágikus ereje a szaporodást és az apróállatok fejlődését segítette leginkább. A villőfáról letört ággal a gazdasszonyok megveregették a villőző lányok farát és a következőt mondták: "Mind firjhez menjetek!" vagy "Mind felkurvujjatok!"

#4

Azért az érdemes tisztázni, hogy "Ostara" egy modern elnevezése a neopogány nap-éj egyenlőségnek, valamint a kelták nem ünnepelték a nap-éj egyenlőségeket (igen a wikipédia sokszor tartalmaz téves infókat). Tehát a neopogányság nem összekeverendö a történelmi pogánysággal.

Én biztos vagyok benne, hogy a keresztények vettek át dolgokat a pogányoktól. A disznószentelés magyarországon például 100% nem Bibliai eredetű.

De nem kell túlmagyarázni. Tudjuk jól mikor van a páska ünnepe a zsidók szerint, tudjuk jól Jézust a páska (pészách) ünnepen feszítették keresztre. Az első keresztények zsidók voltak, így mind a karácsonyt a hanukából mind a húsvétot a páskából hozták, és nem az észak- germániai poganyoktól loptak akiket nem vették emberszámba se. Babonáknak hitték a hiedelmeket, szándékosan nem építették volna be.

Az, hogy hogyan kerül bele az elnevezésbe különböző nyelveken bizonyos volt pogány ünnepek nevei az más kérdés. Az már nyelvészet, de a magyarban a húsvét a nagyböjt végét jelzi.

Érdekes Izlandon amit pogány vikingek hoztak létre a húsvét neve Páska. A húsvétnak zsidó eredete van nem sok köze van a poganyokhoz, a dátumok az véletlen egybeesés.

Igen,locsolkodni annyit jelent,szívesen öntené rád a nedveit.

Te vagy az ki nekem maradt,

meglocsollak dőljél hanyatt.