Nálatok természetes, hogy a felnőtt gyerekek a családjukkal karácsony egyik napján a szülőknél ebédelnek-vacsoráznak és ha igen, visszahívjátok-e őket mondjuk másnap? Ha nem, akkor miért nem?
válasza: válasza:Nálunk az a szokás alakult ki, hogy 25-én az összes gyerek eljön a párjával ebédre meg utána estig beszélgetni.
Mi nem megyünk hozzájuk, mert egyrészt fölösleges lenne, másrészt meg annyifelé nem tudunk szakadni, a távolságokról nem is szólva.
válasza:
válasza: válasza:Nálunk karácsonykor apám ordibált késsel a kezében és mi féltünk. Mi keresztények vagyunk. Nálunk ez volt a szokás.
Nagyanyámnál mindenki dicsekedett, hogy mennyi pénzt keres és a legcsóróbbak maradtak ott mindig segíteni mosogatni, meg takarítani a karácsonyozás után. Nagyanyám szerintem abba halt bele, hogy egyik karácsonykor a család mocskosul hajba kapott.
Szóval nálunk a karácsony egy rémálom. Szeretek olyankor kimenni a szabadba és megszökni az évek során összeszedett sérülések emlékeitől és semmilyen keresztény közösségre ilyenkor nem vágyok, mert mert ők ártották a legtöbbet nekem ezen az ünnepen.
Ironikus - de ez az én élményem - nem kell neked is ilyennek lennie. Csak ha már kérdezted elmesélem, hogy az élet nem mese habbal, van, akit ténylegesen bántalmaznak a szülei és még 35 évesen is rémálmai vannak emiatt és sehol nem kap segítséget.
Békés ünnepeket!
válasza:Nálunk teljesen természetes volt eddig, hogy Szenteste a szüleinknél gyűltünk össze mindannyian. Tesóm a családjával meg én is a családommal, így tizenketten voltunk.
25-26-án tesómék és mi is párunk szüleinél karácsonyoztunk.
Két ünnep között szüleink átmentek hozzájuk és hozzánk is egy uzsonna erejéig.
Idén már másképp lesz, mert nemrég halt meg apám, anyukám meg egyedül akarja tölteni 24-ét.
válasza: válasza:Mikor még a gyerekeim kicsik voltak,nálunk is úgy volt,hogy a szenteste otthon,másnap anyuéknál.Az ő "új" kapcsolatából született féltestvéreim egyforma korúak voltak a gyerekeimmel,így jól elvoltak egymással,mi meg beszélgettünk,nevetgéltünk.De az elmúlt években egyre inkább azt érzem,hogy nyűg vagyunk,nem olyanok már a karácsonyok ott,megjegyzéseket is tesz időnként és év közben sem szokott minket áthívni mondjuk egy ebédre,vagy egy szalonnasütésre.Pár hetente felhívjuk egymást,ha születésnapjuk van,átugrom busszal(10 km-re laknak),de akkor sem mondja,hogy miért nem jöttünk mindannyian,vagy miért nem maradok tovább,stb.
Legutóbbi karácsonykor a legkisebb(akkor 12 éves fiam)ott szeretett volna aludni,de olyan hosszan hallgattak,hogy inkább azt mondtam a gyereknek,hogy jöjjön csak haza velünk.Anyu megjegyezte,hogy őket senki nem hívja karácsonykor vacsorára...na most ők egy családi házban laknak,mi egy 55-ös panelba 5-en,az étkezőasztalunknál 3-an férünk el.Az ő anyja még él és virul,soha nem hívta el őket karácsonyra,de őt így szokták meg,úgyhogy nyilván nekem szólt a megjegyzés.
De a helyzet az,hogy nem hogy visszahívni nincs kedvem,hanem le szeretném már mondani idéntől azt is,hogy mi menjünk.Az az érzésem,hogy szíve mélyén örülni fog neki.
Ez így normális szerintetek?Néha hallok olyan családokról,ahol minden évben összejön a nagy család annál,ahol a legjobban elférnek(vagy a legidősebbnél) és batyus módon mindenki valamit visz enni-inni és jól érzik magukat.Nagyon irigylem őket.De ezeknek a muszáj látogatásoknak nem sok értelmét látom.
válasza:Nálunk szenteste mindenki otthon van.
25-én a férjem családja jön ebédre, mi megyünk hozzájuk vacsorára; 26-án mi megyünk anyukámhoz (hárman vagyunk tesók), ott főzünk együtt, vacsira hozzám jönnek :) 23 éve így működik, jól működik. Tesóim válása sem kavart be, hiszen a volt párjaik ismerik a rendszert, ők ezért karácsony napján vannak a gyerekekkel :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!