Japán vagy Dél-Korea?

Nekem a best of Észak-korea.

tiszta rendezett, mindenki dolgozik, nincs ez nagy kávézgatunk sütizgetünk már reggel 10kor a cukrászdában feeling.Helyette építik az országot és a nép fejlődésébe tesznek be minden energiát.

Volt szerencsém mindkét országban nyaralni. Kezdésnek: Mindkét ország nagyon drága. A szállás, belföldön az utazás nagyon drága. Japánban kis szobákat érdemes foglalni szállásként a szállodában. Úgyis csak aludni jár az ember oda. Mi csak 1 dologhoz ragaszkodtunk. Minden szobához, legyen külön fürdőszoba. Mindkét ország szinte patyolat tiszta. Japánban sok olyan dolgot láttunk ami 46 éves nőként is ámulatba ejtett, és szinte gyermeki kiváncsisággal, csodálattal néztem. (pL. hologramos múzeum, mozgó csatajelenetekkel) Vonaton utazva Fuji látványa lenyűgőző- Japánban minden van. Bár mi nem dohányzunk, nem iszunk, és nincs játékszenvedélyünk, így csak az lepett meg, hogy pár napig nem értettük az automatában vásárolt zsetonok miért vannak. Később megtudtuk. Nincs szerencsejáték pénzért. Zsetonokkal lehet játszani, vagyis nem nyersz pénzt, csak örömet a játékhoz. Dél- Koreában szinte minden a pénzről szól. Drága a szállás, a szórakozás, minden. De csodaszép. Koreában az időjárásunk nem volt igazán jó. Júniusban voltunk, és hideg volt. Vékony kabát, vagy pulcsi mindig kellett. Kaja is drága mindkét országban, de mivel mi mindig egyénileg megyünk ( nem turisztikai irodával) így mindig megtaláljuk az olcsó kaja lehetőségeket. Egyik országban sem szabad kihagyni az ájszakai piacot ) istenien jókat lehet enni ott) Reggeli halpiacot. Olyan halakat láttam amiről azt se tudtam, hogy létezik. Tokióban tetszett a sok "giccses" plüssök utcája..:) Én így nevezem a bevásárlóhelyet. Én nem értek hozzá, de tele vannak olyan anime figurákkal, bábukkal, ruhákkal. Sokan be is öltöznek..:) (nekem tetszett) Dél-Koreában megszerettem a tésztafőző étkezdét. Ott a lényeg az, hogy tésztás levelesek vannak, különféle ízesítéssel. Ha elvitelre kéred, zacskóban adják..(Japánban is) Kedvencem lett a champong leves, Chapagetti ( ez nem spagetti mint amit mi ismerünk) De rament ettünk szinte mindig. Kimchi a férjem kedvence lett( bitang erős) Japánban a férjem szinte mindig szusit evett ( nem szeretem) Ha ott eszik az ember ahol a dolgozó hétköznapi helyiek, akkor olcsón, és isteni finomakat tudott enni. Japánok sokkal barátságosabbak mint a koreaiak. Dél-Koreában mindenki rohan, feszültek, olyan szívtelennek tűntek. Nem igazán kedvelik a turistákat sem, de elviselik őket. Dél- Koreában sok hajléktalant láttunk. Mindét ország gyönyörűen mesés, mégis a kedvencem Thaiföld. Ott már négyszer voltunk. Mondjuk fele annyiba kerül mint Japán vagy Dél-Korea. ( és én angliai pénzzel nézem az árakat, met Angliában élünk)

Még valamit. AMit az 5-ös válaszadó írt Kínáról. Ln is ugyanezt írtam volna le. Kína is csodálatos, nekünk 2 hét kevés volt, annyi látnivaló van ott. Mi a tiltott városból kijöve eltévedtünk, nem találtuk a szállásunkat. 2 rendőr jött oda hozzánk. Mi nem tudunk kínaiul, ők nem tudtak se angolul, se magyarul, de kézzel mutogatva megértettük egymást. Annyira aranyosak voltak, hogy az egyik rendőr kínai nyelven elkezdte mondani, hogyan, merre induljunk, majd ketten veszekedtek( játékosan mint 2 barát) , hogy egy szavukat sem értjük , így nincs más üljünk a rendőrautóba. Ők meg elvittek minket fél órás városnézésre is mielőtt a szállodába vittek. Élmény volt. Tényleg aranyosak, segítőkészek. ( de ne menj metróval csúcsidőben mert az halál) Mi metroztunk,nem csúcsidőben, de kész katasztrófa volt.

Kínával kapcsolatban csatlakozom az előttem szólókhoz. Talán most még jobb ajánlatnak tűnik, mert Japán és Korea irgalmatlanul drágák. Én hátizsákos módban tolom, de sok lehetőségem nem is volt a költségvetés vágására, így inkább beáldozva még pár ezer forintot én is kis szállodai szobát választottam.

Ha csak ebből a kettőből lehetne választani én Japán mellett voksolnék. Számomra érdekesebb volt, több a látnivaló, gyönyörűek az épületek, megvan a maga hangulata. Másik érvem, hogy sokkal lazábban állnak a turistákhoz. Ha pl. nem ismersz egy szokást, akkor segítenek, max mosolyognak. Az étteremben a pincérek nagyon segítőkészek, meg úgy az emberek is jobbfejek. Viszont az országon belüli utazás kegyetlen drága, ezekkel a költségekkel érdemes előre számolni.

Koreában a tea jobban ízlett, viszont a kaleidoszkóp Tokió után Szöul picit szürkének hat. Nehezebb vegyülni, ott mindenkinek egy életcélja van: pénzszerzés. Öltönyös fazonok özönlenek az utcán, ha van egy helyi szokás és azt nem ismered akkor azzal kivívod a legnagyobb ellenszenvet. A szállásadóm sem volt kifejezetten kedves. Japánokhoz képest lényegesen távolságtartóbbak.

Inkább japán de:

Mondok mást bár ez nem utazás. A youtubeon kerestem japán/anime dolgokkal kapcsolatos dolgokat, angolul de valamiért mindig indonéz YouTuberekbe botlok pl appabend, heakim music, Rong Rong, vagy kerestem hogy nincs e a japán akb48 zenéknek angol változata, aztán ott is az indonéz "jkt48 English project"et találtam (utána jöttem rá hogy az nem olyan dolog ami az elterjedt nézet szerint a "japánokon kívül senkit sem érdekel" hanem szó szerint minden országban van a környéken hasonló)

Bár Indonéziát annyira nem ajánlom, esetleg Szingapúrt.