Apám pénzt kért tőlem kölcsön. Tényleg csúnya dolog volt kamatot kérnem?

szerintem teljesen jogosan tetted!

Hiszen ebben az esetben, te tettél szívességet, és te csak annyit kérsz cserébe, hogy ne legyen veszteséged.

Ha hitelhez kellett volna nyúlnia, sokkal rosszabbul járt volna az édesapád. Ebben az esetben ő nyert nem is keveset, te meg maradtál az eredeti állapotnál. Teljesen korrekt.

Azért ilyen összegeknél nem árt szerződést kötni, nem is a bizalmatlanság miatt, hanem az adóhatóságnak bármikor el kell tudni számolni.

A kölcsön feltétele mindig megállapodás kérdése.

A magánügyed, hogy családban ezt hogy kezeled. Adhattad volna a pénzt ajándékba, kölcsön, kölcsön de banki kamatra vagy kölcsön banki kamatnál magasabb kamatra.

Sajnos több hibát is elkövettél:

1: eleve kölcsön adtál családon belül (esetek kb 80%-ában nem adják meg),

2: nem papíroztátok le (így azt mondanak rá amit akarnak - pl most még téged zsarolnak érzelmileg azzal, hogy féregnek állítanak be).

Amit sokan elfelejtenek, hogy az a te pénzed. Nem kötelező másnak odaadni. Nem is kell feltétlenül a családodnak megfelelni, mert elsősorban nem értük, hanem magadért vagy felelős.

Az a pénz most hiányozni fog a lakásvásárlásodhoz, a tanulásodhoz vagy a gyermeked felneveléséhez. Na, ki is a féreg? Nem éppen az, aki ellehetetleníti a lakásvásárlás, tanulás vagy gyereknevelést?

Voltam én is hasonló helyzetben, megfizettem a tanulópénzt. Azóta inkább nem akarok megfelelni egyeseknek.

Az más.

Ha legalább a tőkét visszakaptad úgy, hogy korábban nem egyeztetek meg a kamatfizetésben, akkor viszont szerintem nincs kifogásolnivalód.

Szerintem ugyan járna legalább a banki kamat, de az előzetes megegyezés hiányában az is korrekt, hogy legalább a tőkét visszakaptad.

Így se korrekt.

A jószívűsége miatt 3 évi kamatot bukott, plusz a visszakapott összeg az infláció miatt korántsem ér annyit, mint amikor kölcsönadta (ezt a banki kamat fedezte volna).

Azaz (vásárlóérték tekintetében) még a tőkét se kapta vissza.