Miért akar ennyi 14-15 éves dolgozni?

Én ugyan ezt teszem, nyári szünetben dolgozom.

- Nem lenne szükségem a pénzre, de persze jól jön, olyan dolgokra tudom költeni melyeket csak különleges alkalomra kapnék meg. Most például fesztiváljegyre fogok gyűjteni a jövő évre.

- Óriási probléma volt eddig hogy haszontalannak éreztem magam, unatkoztam, barátaim is alig voltak. Ezért döntöttem úgy hogy elmegyek dolgozni. Ez a nap háromnegyedében leköt, van mit csinálnom.

- Eddig 3 helyen voltam és ez remek tapasztalatszerzés. Soha nem akarnék olyan helyen elhelyezkedni ahol eddig voltam, de megtanultam azt is értékelni a maga formájában.

Vagyis azért csinálom hogy elüssem az időt és van némi haszna tapasztalatszerzés és pénz terén. Szabadidőm pedig ugyanúgy marad.

Nem tudnak mit csinálni, ettől felnőttnek érzik magukat.

Persze van, aki azért akar dolgozni, mert konkrét célja van...

Nos, ha a miértre nem jöttél rá, akkor sajnálom, de azt kell mondanom, nem vagy túl tájékozott. Ne vedd sértésnek, de tényleg így van. Gondoljuk akkor végig logikusan!

Tény, hogy őket még eltartják, tehát nem kajára, nem rezsire... stb kell nekik. Kettes számú tény, hogy az embereknek nincs szükségük pénzre. És ezt halál komolyan mondom, ha holnaptól barackért adnák a boltban az árut, mindenki a seggét törölni a pénzzel, és barackfáket ültetne... jó, szóval nem a pénz kell az embereknek, ez csak egy közvetítő eszköz a javakhoz. Hármas számú tény, fogyasztói társadalomban élünk, így az emberek többsége különböző javak és szolgáltatások után kajtat... a pénzzel kezében. Soha máskor a történelemben nem volt még ennyi lehetőség szórakozás terén, akinek manapság pénze van, szinte bármit megkaphat. Egyszerűen megfogalmazva: venni akarnak valamit a pénzből, ami szerintük fontos nekik. Ennyi, egyszerű, tudom, de levezettem neked, hogy értsd.

Ettől függetlenül persze van igazság abban, amit mondasz, lehet élvezni nyugodtan a nyarat, ha az embernek nincs akkora szükséglete, és szimplán a zsebpénzéből elvan. Én sem dolgoztam gimnazista éveim alatt, egyszerűen azért, mert nem éreztem szükségét, valahogy az én igényeimnek mindig elég volt a zsebpénz, az időt nagyobb értéknek tartottam, a hobbimra fordítottam, amit egyébként még most is űzök, és sokat fejlődtem azon idő alatt. Szóval nem bántam meg. Persze ez nyilván szubjektív, és add hozzá, hogy introvertált vagyok, plusz azt is, hogy a 2000-es évek elején az emberek még nem költöttek százezreket telefonokra.