Milyen érzés az amikor normális munkahelye van az embernek, ahol megbecsülik és megfizetik?

"Ilyen hely nem létezik,"

Lehet, hogy már nincs, de volt...nekem.

26 évet húztam le ott, az alapítástól egészen a végelszámolásig ott voltam. Nem véletlen.

Milyen érzés? K@rva jó! 46 évesen letagadhattam legalább 15 évet, mert nem nyírt ki idegileg, jókedvűen mentünk dolgozni, nem kellett könyörögni, ha túlórázni kellett, vígan vállaltuk.

A jó helyért cserébe tényleg dolgoztunk, határidők tartva voltak, klasszul ment minden.

Soha nem köteleztek semmire, megkérdezték, megoldható-e, tudunk-e jönni, mert nem leszünk kész határidőre. Mindig volt tolongás, tényleg szívesen jártunk dolgozni. Sokat viccelődtünk, nevettünk, kollégák is jóban voltunk a magánéletben is.

Aki a főnök jóindulatával, rugalmasságával, szociális érzékenységével visszaélt, a többiek figyelmeztették rá, hogy "repülő" lesz, ha nem fogja vissza magát.

Még egy ilyen munkahelyem soha nem lesz...

Kedves utolsó válaszoló!

A végelszámolás nem csőd, hanem a cég tulajdonosának döntése, hogy abbahagyja a tevékenységét, és megszünteti a céget. Ez nem csőd, és nem felszámolási eljárás, hanem végelszámolás.

Hatalmas különbségekkel...

Nyugdíjas lett a főnök/tulaj, még 5-6 évig vitte utána a cégét, de már 70 évesen nem akart vele foglalkozni, így "bezárt". :)