Van itt még olyan huszonéves fiatal aki látja hogy milyen drágák, megvehetetlenek lettek az ingatlanok az ország normálisabb helyein és elment az egész kedve az élettől is emiatt?

De igen, pont így érzek.

De ettől még ne legyenek senkinek sem illúziói arról hogy ez régebben jobb volt. Az átlag dolgozó fiatalok régebben sem vettek saját ingatlant.

Max azok akiknek valami zsírosabb fizetésük volt és össze tudták spórolni, esetleg családi segítséggel, hitelre, párjukkal összeállva vagy külföldi melóval megszedve magukat.

Eleinte én is így voltam.

Aztán csak lett.

Hogy hogyan?

Férjemnek volt egy kifutott 8 éves Fundamentája, havi 20 ezer. Állami támogatással együtt ebben volt 2.6 millió önerő. Igényeltük a 600 ezres Csokot a már pocakban levő babára. Illetve 6 éve albiban laktunk, kb havi 30 ezret félre tettem 6 éven át meg volt egy pár éve havi 5 ezrével fizetett Fundamentám megszüntettem és felvettem a kb 300 ezer forintot, az további 2.3 millió + elraktuk a nászajándékunk egy részét, 500 ezer forintot amit a párom egy örökölt föld eladásából kapott és egy 500 ezres jubileumi jutalmát. Szóval volt további kb 4 milliónk de ezt főleg a járulékos költségek, illeték, és bútorokra tartogattuk, mert egy darab saját darabunk se volt, még tv-nk se saját volt.

Kb 1 évig nézelődtünk, míg Pesttől 28 km-re találtunk 14.3 millióért egy 100 nm-es kertes felújtott házat. 4.3 millió önerő ment bele, a 10 millió meg lett hitel Fundamentás. Havi 80e a törlesztőnk. Lakbér 100e volt a fővárosban..

Már pár hónapja itt lakunk, kifestettünk, berendezkedtünk. Kocsival vonattal seperc alatt Pesten vagyunk, nem ijedünk meg egy kis utazástól. Valamit valamiért...

Szóval nem lehetetlen. Ami kell: kompromisszumok, egy társ, spórolás, akinek nem inge nem veszi magára: dohányzásról leszokni, alaposan szétnézni az ingatlanok közt, vannak ár alatt (miénk is pl sürgősen költözni akaró házaspár, ezért ár alatt eladott ház lett)

Én is amikor csak lehetett túlóráztam, férjem 34 évesen megcsinált egy 2 éves iskolát és szakmát váltott a pénz miatt, ilyenek.

Tenni kell, nem belebetegedni.

Mi 0 segítséget kaptunk.

26N

Külföldön ugyanez van amúgy igen.

Csak arányosan írok egy buta példát, tehát nem az orvos-mérnök stb köröket nézzük, egyszerű ember:

Itt 150ezer egy fizu, 20 millió egy kecó.

Pl Anglia, keres valaki 400 ezret, 80 milliótól indul egy alap kis lakás. Még rosszabb a szitu kb :S

A gazdag Svájcban az emberek 70%-a albérletben éli le az életét és nem csinálnak belőle problémát.

Nyilván a saját lakás sokkal jobb, de az életet emiatt nem kell megutálni. Tesóm is tiszta depressziós volt emiatt, aztán mégis lett. Családi segítség, takarékoskodás és hitel. A gazdasági helyzet is forgandó egy világgazdaságnak ennyire kiszolgáltatott országban, mint a miénk.

Nem belebetegedni kell, hanem tenni érte, hogy legyen lakásod, ha az a vágyad.

Én is havonta pakolok le egy nagyobb összeget, pedig szívesebben mennék nyaralni inkább a pénzemből, közben meg folyamatosan fejlesztem magam és keresem a lehetőségeket.

Most tartok 4 milliónál, még kell bőven de motiválnak a kis sikereim is.

24/N