Nem bírom a munkámat elviselni, felmondjak?

Szia. Első vagyok. Én is hasonló helyzetben voltam 10 évvel ezelőtt. Stresszes volt a helyem, így valtottam. Utána nem sokkal osszejott a lányunk is. 😉

Válts, picit dolgozd be magad, nyugodj meg, és jöhet a baba.

Ha Te is akarod, akkor idővel megedződik az ember.

Tudni kell az ilyen típusú embereket is kezelni, és mégis nyugodt, nem visszaalázó stílusban válaszolni, intézni az ügyeiket.

Tudom, mert én is hasonló körben forgok, ma már a legbunkóbb ügyfeleket is úgy intézem, hogy "kezit csókolommal" távoznak.

Ehhez mondjuk kaptunk sok-sok stesszkezelő tréninget, ahol ezeknek a lelki és pszichés oldalát taglaltuk. Nagyon sokat segített, hogy megértettük, mi megy végbe valakiben, amikor a legnagyobb ellenségét látja benned és csak Te vagy ott fizikailag, akin "ütni" tud, pedig nem Te vagy a valódi cél.

Azóta laza vagyok, mint a rigalánc, de nem érdektelen az ügyfél felé.

#6 vagyok, jól lepontoztatok :)

"De hogyan tudnám lazábban felfogni?" - Én azt nem értem, miért nem fogod fel alapból lazán... Én sosem dolgoztam ilyen területen, csak suliban készítettem ki a tanárokat (legalábbis nekik engem nem sikerült).

A napokban egy postás haverommal futottam össze, épp értesítőt írt, miközben egy csaj cirkuszolt vele (céges levél jött, de a cégnek nincs lánya, így a csaj nem vehette át), mindegy, már előre röhögtem amikor megláttam, majd beszóltam: "Új barátnőd van?!"

Ekkor a csaj mégjobban cirkuszolt, majd közölte: "Ezért panaszt teszek a főnökénél!"

A haverom: "Azt jól teszi! 5-ig vagyunk nyitva, maszkot vigyen!"

Hozzáállás kérdése...